Ha a nukleáris fegyverekkel rendelkező államok nem tesznek azonnali és konkrét lépéseket a leszerelés érdekében, akkor a nukleáris robbanófejek globális készlete hamarosan a hidegháború óta először ismét növekedésnek indulhat – áll a dokumentumban.

A beszámoló szerint Oroszországnak 5977, az Egyesült Államoknak pedig 5428 nukleáris robbanófeje van. Ez együttesen még mindig a világ összes nukleáris robbanófejének mintegy 90 százaléka.

Tavaly mindkét országban tovább csökkent a nukleáris robbanófejek száma, de ez elsősorban a kiselejtezett robbanófejek leszerelésének köszönhető, amelyekről a hadsereg már évekkel ezelőtt lemondott.

Ezzel szemben a két ország felhasználható katonai készleteiben lévő nukleáris fegyverek száma viszonylag stabil maradt.

Az intézet szerint mindkét országban kiterjedt és költséges programok vannak folyamatban a nukleáris robbanófejek, hordozórendszerek és gyártó létesítmények cseréjére és korszerűsítésére.

A hét másik nukleáris fegyverrel rendelkező állam – Nagy-Britannia, Franciaország, Kína, India, Pakisztán, Izrael és Észak-Korea – mindegyike új fegyverrendszereket fejlesztett ki vagy telepített, vagy legalábbis ezt bejelentette a közelmúltban.

Egyik ország sem szándékozik semmilyen módon megszüntetni nukleáris fegyvereit. Kína éppen arzenáljának átfogó bővítése közepén van, Nagy-Britannia pedig 2021-ben bejelentette, hogy megemeli a teljes robbanófejkészletének felső határát – mondta Hans M Kristensen, a Stockholmi Békekutató Intézet (SIPRI) szakértője.

hirdetés

A nukleáris fegyverek száma világszerte évtizedek óta folyamatosan csökken: jelenleg kevesebb mint egyötöde annak, ami a hidegháború csúcspontján, az 1980-as években volt.

A SIPRI azonban már tavaly megállapította, hogy ez az irányzat a modernebb nukleáris fegyverek felé fordul.

Az év elején az ENSZ Biztonsági Tanácsának öt, vétóval rendelkező hatalma – az Egyesült Államok, Oroszország, Nagy-Britannia, Franciaország és Kína – kinyilvánította, hogy fel kíván lépni a nukleáris fegyverek további terjedése ellen.

Hangsúlyozzuk, hogy atomháborút nem lehet megnyerni, és soha nem szabad megvívni – fogalmaztak az államok január elején közös nyilatkozatban.

A SIPRI kifogásolta, hogy mind az öt ország azóta tovább bővítette vagy modernizálta arzenálját. Oroszország az ukrajnai agressziós háborúja során nyíltan fenyegetőzött atomfegyverek esetleges bevetésével is.

Bár az elmúlt évben mind a nukleáris fegyverzetellenőrzés, mind a nukleáris leszerelés terén jelentős előrelépések történtek, a nukleáris fegyverek bevetésének kockázata most nagyobbnak tűnik, mint a hidegháború csúcspontja óta bármikor – mondta Dan Smith, a SIPRI igazgatója.

A SIPRI új adatai 2022 januárjára vonatkoznak, vagyis az Oroszország ukrajnai inváziója előtti hónapra.

Kristensen szerint még túl korai lenne következtetéseket levonni arról, hogy az orosz háború végső soron hogyan befolyásolja majd a világ nukleárisfegyver-helyzetét. Ugyanakkor már most lát közvetett hatást: az oroszok úgy vélik, hogy hagyományos erőik nem olyan jók, mint gondolták. Ezért Oroszország a jövőben valószínűleg még inkább fog támaszkodni a taktikai nukleáris fegyverekre – közölte.

A NATO eközben az ukrajnai háborúra úgy reagál, hogy hangsúlyozza nukleáris fegyvereinek fontosságát. Az ukrajnai háború következtében megnőtt a nukleáris konfrontáció kockázata – hangoztatta Kristensen.

A veszélyt az jelenti, hogy a háború Oroszország és a NATO közötti közvetlen konfrontációvá mehet át – tette hozzá.

Az India és Pakisztán között zajló konfliktus, a növekvő ellenségeskedés a kínai-indiai határon és Észak-Korea folyamatos nukleáris erőfeszítései is borúlátásra adnak okot.

Ezek a dolgok összeadódnak, így joggal mondhatjuk, hogy a világ jelenleg nagyon bizonytalan helyzetben van – mondta Kristensen. Szerinte most mindenekelőtt arra van szükség, hogy az atomhatalmak enyhítsék nukleáris retorikájukat.

(MTI)