Június 4-én, a pünkösdvasárnap előtti szombaton tartják a Csíksomlyói búcsút és zarándoklatot, az összmagyarság egyik legjelentősebb vallási eseményét, amely az idén egybeesik a nemzeti összetartozás napjával. Az MTVA Sajtóarchívumának anyaga:
A mai csíksomlyói kegyhelyen először a bencések építettek román stílusú templomot, az ő helyüket a 15. század közepén a ferencesek foglalták el. 1444-ben IV. Jenő pápa körlevélben biztatta a lakosságot, hogy segítsenek a szerzeteseknek a templomépítésben, és ezért búcsú megtartását engedélyezte. A négy évvel később befejezett gótikus templom főoltárát díszítette a hársfából faragott, gipsszel és festékkel bevont, székelyleány arcú Mária-szobor, amely azóta is Csíksomlyó legértékesebb ereklyéje. Ez a világ egyik legnagyobb kegyszobra, magassága a koronát is beszámítva 2 méter 27 centiméter. A Máriát „Napba öltözött asszonyként”, karjában a kis Jézussal ábrázoló alkotást többször festették újra, mígnem a múlt században megtiltották bármilyen módosítását. A szobrot 2012-ben megtisztították a rárakódott szennyeződéstől és védőbevonattal is ellátták.
Az első búcsújárást a legenda szerint 1567-ben tartották, amikor pünkösd szombatján Csík, Gyergyó és Kászon Csíksomlyón összegyűlt népe a Hargita Tolvajos-hágójában legyőzte János Zsigmond fejedelem seregét,
aki fegyverrel akarta a katolikus székelyeket az unitárius vallás felvételére kényszeríteni. A diadal után újfent Csíksomlyón adtak hálát és fogadalmat tettek, hogy ezután minden pünkösd szombatján elzarándokolnak ide.
A templomot a törökök 1601-ben felgyújtották, de kegyszobrai épen maradtak. 1664-ben újjáépítették, ezután vált Csíksomlyó a székelység egyik gazdasági és kulturális központjává. A mai nagy barokk templomot a 19. század elején kezdték el építeni, 1876-ban szentelték fel és 1948-ban kapott basilica minor rangot. A szabadtéri oltár Makovecz Imre és csíkszeredai tanítványa, Boros Ernő tervei alapján készült.
A legnagyobb magyar katolikus búcsújáró helyen évről évre százezrek gyűltek össze, az erdélyi katolikusok azt vallják: Csíksomlyóra minden magyarnak életében legalább egyszer el kell zarándokolnia.
A búcsú fő ünnepe a pünkösd előtti szombati nagymise, amelyet a templom feletti, Jézus hegyének is mondott Kis-Somlyó és az azon túl emelkedő, 1035 méter magas Nagy-Somlyó erdős hegye közti széles hágó gyepén, a Hármashalom oltárnál tartanak. Az utat a közelebbi, de sok esetben a távolabbi egyházközségek keresztaljai, búcsús közösségei is gyalog teszik meg, a távolabbi vidékek búcsúsai szervezetten vagy egyéni kezdeményezés alapján jönnek.
hirdetésA búcsú napján a hívek énekekkel, körmenettel érkeznek; először mindig a gyergyóalfalvi keresztalja. A menet fokozatosan több kilométer hosszú lesz, és a kegytemplom után kettéválik: az egyik ág Jézus hegyét északról megkerülve, a másik ág a Szent Anna-kápolna irányában közelíti meg a mise helyszínét.
A menet számos hagyományos egyházi jelvényt visz magával: középtájt, a főpapok előtt helyezik el a nép által labóriumnak nevezett labarumot, amely az ókorban Nagy Konstantin császár győzelmi jelképe volt. A csaknem 30 kilós tárgyat a hagyomány szerint a katolikus gimnázium egy-egy végzős diákja viszi és emeli magasba. Amikor a labarum a Kissomlyó-hegyen lévő Salvator-kápolna elé ér, ahol az István pap vezette első zarándoklat emlékét őrző kereszt áll, eléneklik az Egészen szép vagy Mária című éneket, amit főpapi áldás követ. A keresztalják fokozatosan betöltik a hágó széles terét, és megkezdődik a mise. A hazatérők búcsúfiát visznek magukkal: kizöldült nyírfaágat, megszentelt emléktárgyat, amelyet a kegyszoborhoz érintenek. A gyerekeknek szánt ajándékok közül a mézeskalács a legnépszerűbb.
A búcsú nevezetes istentisztelete még a csángó mise, a csíksomlyói plébániatemplomban a moldvai csángóknak tartott, magyar nyelven bemutatott szentmise, mert a csángók szülőföldjén nincs rendszeres magyar nyelvű misézés.
Ugyancsak a csángókhoz fűződik a pünkösdvasárnap hajnali “napba nézés”, hitük szerint imádkozva a Kis-Somlyó keleti lejtőjén megláthatják a napban galamb formájában felrepülő Szentlelket, Jézus és Szűz Mária alakját. A 2019-ben Romániába látogató Ferenc pápa június 1-jén, egy héttel a búcsú előtt szabadtéri szentmisét pontifikált a csíksomlyói hegynyeregben, a pápalátogatás napját is fogadalmi búcsúnak nyilvánították. A csíksomlyói búcsú és kegyhely 2020-ban került be a hungarikumok közé.
Az idei búcsú mottójának a csíksomlyói kegyhely ferences őrei a ferences rend jelmondatát, a Pax et bonum! (Béke és jóság!) mondatot választották.
A búcsú szónoka Udvardy György veszprémi érsek lesz.
Idén – két év után – ismét a hagyományos keretek között tarthatják meg a fogadalmi búcsút, mert megszűntek a koronavírus-járvány miatti korlátozások. Június 3-án ismét elindul Budapestről a Székely Gyors-Csíksomlyó Expressz is, az „össznemzeti zarándokvonatot” a Tamás Áron arcképével díszített mozdony húzza, ezzel is emlékezve a 125 éve született nagy erdélyi íróra.
(MTI)
Címlapkép: Csíksomlyó, 2021. május 22. Fotó: Elekes Dániel/Vasarnap.hu
