EGYRE CSODÁLATOSABB A SZÉKESEGYHÁZ FESTÉSZETI DÍSZÍTÉSE

Csaknem pontosan egy évvel a munkálatok kezdetéhez képest már a plafonig, kupoláig ér a magában is művészinek ható állványépítmény a székesegyházban, a restaurátorok aprólékos munkája nyomán napról-napra, óráról-órára szebbé válik az eredeti architektúra festészeti díszítés, és persze a Maulbertsch-freskó is.

Nyilván elfogult vagyok, de a váci székesegyház számunkra a legkedvesebb épület itt Vácott, a helyiek csak nagytemplomnak nevezik nemes egyszerűséggel, és az az ajándék és öröm ért bennünket egy éve most már tulajdonképpen, hogy elindultak főtemplomunk restaurálási munkálatai. Nemzeti kulturális kincsről van szó, nem csak a váci egyházmegyéé a templom, hanem a váciaknak, az országnak, nemzetünknek a kultúrkincse, és 250 éves lesz idén októberben, ezért különösen örültünk annak, hogy állami támogatást kaptunk erre a nagy léptékű restaurálásra. Nagyon nagy hála, köszönet és öröm van a szívemben a szakemberek munkájára gondolva, hiszen nem csupán szakértelemmel, de odaadó szívvel, áldozatosan végzik a feladatukat. Talán még ők sem látták a legelején, hogy milyen rengeteg munka ez, ugye hatezerhatszáz négyzetméter az összfelület, abból pedig ötezer négyzetméter fölötti maga a freskó, csodálatos látni, milyen aprólékosan dolgoznak vele és milyen lelkiismeretesen

– fogalmazott Marton Zsolt megyéspüspök a restaurálás megkezdésének szinte napra pontos első évfordulójára szervezett állványt járó sajtótájékoztatón.

Velledits Lajos vezető restaurátor elmondta, hogy első, még javában tartó feladatuk az 1940-es évek elején felvitt festett részeket levenni a falról, és foggal-körömmel feltárni az eredeti architektúra festést.

Ez azért is figyelemre méltó, mert idehaza az első olyan templomdíszítő munka, műalkotás, ami nem a korszak rokokó ornamentikáját használta, hanem a dóm építészeti értékeinek megfelelően antikizáló motívumokat vittek fel a falra a mesterek, de azokat a barokk illuzórikus festésnek megfelelően, perspektivikus rendbe állítva és egy gyönyörködtető érzékcsalódással megörvendeztetve a szemlélőt

– mondta a mester.

Azután elárulta: őket magukat is meglepte, hogy a feltárás során megtalálták három egykori architektúra festő, quadrátor szignóját, tehát már tudhatjuk, hogy annak idején bizonyos Rummel, Hürtl és Schinagl mester is dolgozott a székesegyház díszítő festésén.

Most pedig Velledits mester irányításával dolgoznak a mai quadrátorok, jelenleg tizennégyen, de a vezető restaurátor bízik benne, hogy akár húsz főre is bővülhet a létszám, attól függően, mennyi hallgató csatlakozik hozzájuk a képzőművészeti egyetemről.

A váci székesegyház felújításáról

A Váci Nagyboldogasszony Székesegyházon jelentősebb felújítási munkák a II. világháború alatt történtek. Utoljára Keszthelyi Ferenc püspök idején, a XX. század utolsó évtizedében zajlottak állagmegóvási munkák. Azóta a székesegyház állapota leromlott, gépészeti és elektromos rendszerei elavultak. A most zajló felújítás célja kettős: állagmegóvás és a 21. századi követelményeknek megfelelően használatra még alkalmasabbá tenni mind a hívek, valamint a turisztikai hasznosítás előkészítése. Célunk, hogy a felszentelésének 250. évfordulóját idén ünneplő templom egykori szépségét újra meg tudjuk mutatni.

A székesegyház felújítására és ezzel párhuzamosan a Galamb utcai hitéleti központ átépítésére összesen 4 milliárd forint támogatást biztosít a Magyar Kormány. A Székesegyház 2023. őszig biztosan zárva tart, a Galamb utcai hitéleti központ átadása 2022. december 31-ig a tervek szerint megtörténik majd.

Festőrestaurátori munkák a Székesegyházban (I. szakasz, 2022.):

• az eredeti díszítő (architektúra) falfestés helyreállítása,
• Az Örökségvédelmi Hivatal hozzájárulásával zajló munkálatok során a restaurátorok
• lemossák az 1944-es falfestést és helyreállítják az eredeti XVIII. századi rozettás díszítő falfestést.
• F.A. Maulbertsch mennyezeti freskójának restaurálása
• A szentély freskó restaurálása (Kontuly kép elfedése és az eredeti díszítő architektúra
• visszaállítása ott is.)
• A restaurátori munkákat a Synthese Kft. végzi Velledits Lajos (1947) vezető restaurátor irányításával.

A felújítás építészeti tartalma az alábbiakat foglalja magába a tervek szerint (II. szakasz, várhatóan 2023.):

• a tető és a héjazat felülvizsgálata és javítása
• a homlokzat megújítása a nyílászárókkal és egyben a vízelvezetés rendezése
• a templom belsejében a gépészeti és elektromos rendszerek cseréje, a belső világítás
  megújítása.
• idegenforgalmi fogadó tér, mosdók kialakítása, székraktározás biztosítása, akadálymentesítés.
• A templom belsőépítészeti megújítása is tervbe van véve, hogy jobban igazodjon a II. Vatikáni Zsinat előírásaihoz és a mai liturgikus események kiszolgálásához:
• a kanonoki kápolna szentségi kápolnává alakul
• új, mozdíthatatlan főoltár készül a jelenlegi faoltár helyébe

A templom építéstörténete:

Vác első székesegyházát Géza király a győzelmes mogyoródi csatát megelőző fogadalma beváltásaként építtette Szűz Mária tiszteletére az egykori váci várdombon. A püspökség XVIII. századi püspökségek újjászervezésekor Eszterházy Károly püspök méltó környezetet keresett, az ország akkor egyik legnagyobb egyházmegyéje székesegyházának, amelyet korának késő barokk ízlése szerint kívánt megépíteni. Az alapkőletételre 1762. május 24-én, Szűz Mária Keresztények Segítsége ünnepén került sor.

A templom végleges formáját azonban Migazzi Kristóf püspöknek köszönheti, aki kinevezése után, gazdasági okok miatt új építésszel a francia származású Isidore Canevale új tervet készíttetett, a homlokzatot teljesen átalakította és ezzel a francia klasszicizmus akkor egyedülálló magyarországi képviselőjévé tette a váci székesegyházat.

Az elkészült új templomépületet 1772. augusztus 15-én Nagyboldogasszony és Szent Mihály tiszteletére szentelték fel. A székesegyház akkor az ország egyik legnagyobb
katedrálisa volt. Méreteit tekintve ma is kiemelkedő helyet foglal el a hazai katolikus templomok között: külső hossza 72 méter, szélessége 34 méter, a kupola 55 méter magas.

A belső díszítésről:

A főoltár és a kupola freskóit a kor legjelentősebb osztrák festője, Franz Anton Maulbertsch készítette. A kupola hatalmas méretű freskója a Szentháromság diadalát ábrázolja. A diadalmas barokk katolikus megújhodás egész korabeli eszmevilága színpompás mozgalmasságában tárul itt fel, ugyanakkor a freskóegyüttes az oltárképpel együtt összességében már a klasszicizmus hűvösebb stílusát támogatja. Több csoportban láthatjuk az Atyát-Fiút-Szűz Máriát angyalokkal körbevéve; egyháznagyokat és szenteket; magyar szenteket, valamint Szent Józsefet.

A főoltárkép szintén Maulbertsch 1770-1771-ben készült hiteles műve. Nem teljesen ismert okok miatt két évvel elkészülte után más alkotással fedték el, csak 170 év után vált újra
láthatóvá, Mária és Erzsébet találkozását örökíti meg. A templom építésekor egységes díszítő, ún., architektúra festés készült, amelyet 1944-ben máig érthetetlen szándékkal készült egyszínű falfestéssel váltottak fel.

A püspöki trónust Schuster Konstantin faragott címere díszíti. A székesegyház faragott csigás dísszel ellátott tölgyfa padjai, az 1700-as évek végén készültek magyar műhelyben.

Ribáry Zoltán