Stoltenberg hangsúlyozta: Ankara világossá tette, hogy nem kívánja meggátolni a két észak-európai ország csatlakozását. „Biztos vagyok abban, hogy képesek leszünk rendezni Törökország aggályait olyan módon, hogy az ne hátráltassa a csatlakozási folyamatot” – mondta a NATO főtitkára. Stoltenberg kiemelte egyben azt is, hogy a lehetőségekhez képest a NATO felgyorsítaná a ratifikációs eljárást a két ország esetében, s az átmeneti időben pedig megpróbál majd biztonsági garanciákat nyújtani, ideértve a NATO-erők jelenlétének erősítését a térségben.

A NATO-főtitkár nem jelölte meg pontosan, hogy melyik térségre gondol. 

Stoltenberg beszélt az ukrajnai háborúról is. Szerinte Oroszország offenzívája megakadt a Donbász térségében. „Oroszország háborúja nem Moszkva tervei szerint zajlik. Nem sikerült elfoglalniuk Kijevet. Most elvonulnak Harkiv térségéből és a nagyszabású offenzívájuk megakadt a Donbászban” – emelte ki.

A NATO-főtitkár egyben meggyőződését fejezte ki, hogy Ukrajna képes megnyerni a háborút.

„Oroszország nem tudja teljesíteni stratégiai célkitűzéseit. Ukrajna kitart. A NATO pedig erősebb, mint valaha” – hangoztatta.

Törökország a nap folyamán ismertette, milyen feltételekkel járulna hozzá Finnország és Svédország esetleges NATO-csatlakozásához.

Mevlüt Cavusoglu török külügyminiszter a vasárnapi tanácskozáson kijelentette, hogy Helsinkinek és Stockholmnak fel kell hagynia az Ankara által terrorszervezeteknek tekintett Kurdisztáni Munkáspárt (PKK) és a Népvédelmi Egységek (YPG) nevű kurd milícia támogatásával, valamint egyértelmű biztonsági garanciákat kell adniuk és fel kell oldaniuk bizonyos hadiipari termékekre vonatkozó exportkorlátozásaikat is, ha csatlakozni szeretnének a NATO-hoz.

hirdetés

„Feltétlenül szükség van biztonsági garanciákra. Fel kell hagyniuk a terrorista szervezetek támogatásával” – húzta alá Cavusoglu.

„Álláspontunk a napnál is világosabb. Ez nem fenyegetés, s nem is alkuhelyzet, amelyben érdekeinket szeretnénk érvényesíteni. Populizmusról sincs szó. Egyértelműen arról van szó, hogy két lehetséges tagállam terroristákat támogat”

– fogalmazott a török tárcavezető. Cavusoglu mindemellett hangsúlyozta, hogy Törökország nem ellenzi a NATO úgynevezett „nyitott ajtók” politikáját. Kiemelte azt is, hogy svéd és finn hivatali partnereivel jó megbeszéléseket folytatott az ügyben és javaslatokat is tettek Ankara legitim aggályainak orvoslására. Hozzátette: bizonyítékokat adott át a finn és a svéd külügyminiszternek, hogy terroristák élnek országaik területén.

Antony Blinken amerikai külügyminiszter közölte, hogy beszélt Cavusogluval Ankara fenntartásairól és meggyőződését fejezte ki, hogy a felek képesek lesznek közös nevezőre jutni.

Annalena Baerbock német külügyminiszter a tanácskozáson arról beszélt, hogy Finnország és Svédország lényegében már NATO-tagok.

„Svédország és Finnország nemcsak partnereink és barátaink, hanem az európai családunk tagjai. Ezért teljes körű támogatásunkat élvezik bármely döntést is hozzák most saját biztonságukról” – mondta. Baerbock szerint Oroszország tettei felérnek a NATO-val 1997-ben kötött együttműködési megállapodás egyoldalú felmondásával.

„Az orosz kormány világossá tette, hogy a NATO-Oroszország Alapokmány már semmit sem jelent számára. Ebből kifolyólag el kell fogadnunk, hogy ezt az alapokmányt Oroszország és nem a NATO mondta fel egyoldalúan” – jelentette ki Baerbock arra az egyezményre utalva, amely egyrészt a bizalomépítést, másrészt a Kelet-Európában telepíthető csapatok létszámát korlátozta mindkét oldalon.

Hírügynökségek felidézték, hogy a NATO 2014-ben függesztette fel a gyakorlati együttműködést Oroszországgal a Krím-félsziget elcsatolása nyomán.

Oroszország végül diplomatái kiutasítására válaszul 2021 októberében felfüggesztette misszióját a NATO-ban, majd bezáratta az észak-atlanti szövetség moszkvai képviseleti irodáját.

(MTI)

A címlapképen Jens Stoltenberg NATO-főtitkár beszédet mond a NATO-Ipari Fórumon Rómában 2021. november 18-án. Forrás: MTI/AP/Gregorio Borgia