Varga Mihály: az EBRD-nek nagyobb figyelmet kell fordítania a közép-európai országokra
Rámutatott: a bank azért jött létre 1991-ben, hogy a rendszerváltoztatást követően összeomló kelet-közép-európai gazdaságokat támogassa és segítse. Fontos emellett, hogy a közeli ázsiai, vagy szubszaharai országok is a fejlesztések célpontjaivá váljanak, ugyanakkor nem szabad elfeledkezni arról, hogy ennek a banknak alapvetően európai fókusza van – húzta alá.
Annak érdekében, hogy hatékonyabb legyen az EBRD működése, öt ország – Magyarország mellett Csehország, Szlovákia, Észtország, Lettország – közös indítványt készített, több erőforrást kérve a helyi EBRD-irodák működtetésére.
Az valamennyiünk célja, hogy több projekthez szerezzünk majd támogatást a bankon keresztül – mondta a tárcavezető.
Varga Mihály elmondta: Magyarország eddig is kivette a részét az orosz-ukrán háború következményeinek kezeléséből, közlése szerint már több mint 40 milliárd forintot költött az ukrán menekülthelyzet kezelésére. Ezért jogos, és méltányos kérésnek nevezte, hogy az európai intézmények nagyobb szerepet vállaljanak ezekből a terhekből.
Hozzátette: az ülésen arról is egyeztettek, hogy milyen hatása van az orosz-ukrán háborúnak az EBRD működési országaira, és hogyan kell reagálni ezekre a kihívásokra.
Az orosz-ukrán konfliktus következményeinek kezelésére az egyik válasza a fejlesztési banknak az
azonnali, kétmilliárd eurós program elindítása, főleg a háború által leginkább érintett, szomszédos országok támogatására. Ez napokon belül indulhat – emelte ki Varga Mihály.
Hozzátette: a magyar delegáció egyik célja éppen az volt, hogy Magyarország is részesedhessen ebből a forrásból. Felidézte: erről kedden tárgyalt a bank elnökével, Odile Renaud-Bassóval.
Megállapodtak abban, hogy amint a program részleteinek kidolgozását befejezik, Magyarország is kaphat támogatást az orosz-ukrán háború következményeinek mérséklésére.
Kitért arra: az EBRD másik terve szerint készülnek egy újjáépítési, infrastruktúra-helyreállítási program kidolgozására, ami a háború utáni helyzetre lesz alkalmazható. A pénzügyminiszter jelezte az EBRD elnökének, hogy Magyarország ebben szintén kész az együttműködésre.
A most induló 2 milliárd eurós keret önkormányzatok és vállalkozások támogatására is fordítható, abból a menekültek ellátásának megoldására létrehozott beruházások, például szálláshelyek kialakítása, vagy oktatási fejlesztések lesznek megvalósíthatóak.
A londoni székhelyű EBRD részvényesei között jelenleg 71 ország, valamint az Európai Unió és az Európai Beruházási Bank szerepel, a legújabb részvényes Algéria 2021 októbere óta. A banknak Magyarország a kezdetektől tagja. A nemzetközi pénzintézet jelenleg több mint 40 országban fejti ki tevékenységét Közép-Európától Közép-Ázsiáig. A közszférában lévő részvényesei ellenére kereskedelmi partnerekkel együtt magánvállalkozásokba fektet be.
(MTI)
A kép forrása: MTI/Kovács Attila
