Az Európai Bizottság írásbeli értesítést küld Magyarországnak a jogállamisághoz kötődő mechanizmus elindításáról
„Olyan problémákat azonosítottunk, amelyek megsérthetik a jogállamiságot Magyarországon, és hatással lehetnek az Európai Unió költségvetésére” – fogalmazott az uniós biztos.
Magyarországnak válaszolnia kell az Európai Bizottság aggályaira, és intézkedéseket kell javasolnia a helyzet orvoslására – tette hozzá. Brüsszelben tartott sajtótájékoztatóján Jourová közölte továbbá: az Európai Bizottság határozata az eljárás elindításáról követi az Európai Bíróság korábbi döntését, amely szerint
a testületnek bizonyítania kell a jogállamiság és az uniós költségvetésre leselkedő veszélyek közötti összefüggést.
Hozzátette: a költségvetési kifizetések felfüggesztése egyebek mellett a korrupcióellenes stratégia hiányosságaival lehet összefüggésben, valamint az uniós alapok nagy részét, köztük a kohéziós és a mezőgazdasági alapokat érintheti.
Didier Reynders igazságügyi biztos Twitter-üzenetében az közölte, hogy a jogállamiság helyzetével és az uniós költségvetés védelmével kapcsolatos munka folytatódik az Európai Unióban. A megkezdett munka része a hivatalos értesítés küldése. Tájékoztatása szerint a hivatalos értesítés megindítja az eljárást annak megvitatására Magyarországgal, hogy miként lehetne kezelni a felvetett kérdéseket.
Johannes Hahn uniós biztos Twitter-üzenetben közölte:
az Európai Bizottság el is küldte „első értesítését” az általános feltételességi mechanizmus rendelete alapján Magyarországnak. A magyar kormánynak most válaszolnia kell
az Európai Bizottság aggályaira – szögezte le.
Az uniós költségvetés védelmére vonatkozó kötelességének megfelelően az Európai Bizottság továbbra is minden tagállamot megfigyel a mechanizmus keretében – tette hozzá az uniós biztos.
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke április 5-én jelentette be Strasbourgban, az Európai Parlament plenáris ülésén, hogy a brüsszeli testület hamarosan hivatalos értesítést küld Magyarországnak a feltételességi mechanizmus elindításáról. Közölte: a magyar kormánynak adtak esélyt arra, hogy a bizottság aggályaira válaszoljon. A válaszokat a testület elemezte, majd arra a következtetésre jutott, hogy „meg kell tennie a következő lépést”.
Von der Leyen azt mondta, hogy „Magyarországon a korrupció a legnagyobb probléma”. Hozzátette, hogy
a bizottság tárgyal a magyar kormánnyal a koronavírus-járvány okozta gazdasági károk helyreállítását célzó alaphoz kapcsolódó terv elfogadásáról és a források folyósításáról, de a folyamatot ez idáig nem sikerült lezárniuk.
„Számunkra a korrupció elleni fellépés a legfontosabb feltétel e téren” – emelte ki a brüsszeli uniós végrehajtó testület elnöke.
Az EU-tagországok állam- és kormányfőit tömörítő Európai Tanács 2020 decemberében erősítette meg a megállapodást az Európai Unió következő hétéves költségvetéséről és a koronavírus-járvány utáni helyreállítási alapról. A rendelethez záradékot csatoltak, amely szerint az uniós pénzek felügyeletét szolgáló jogállamisági mechanizmus csak akkor lesz elindítható, ha egy tagállam intézkedései az Európai Unió pénzügyi érdekeit sértik.
Ez azt jelenti, hogy a mechanizmust nem lehet politikai célokra használni.
Az Európai Bíróság február 16-án az ügyben indított eljárás ítéletében kimondta: a rendelet szerinti eljárás csak akkor indítható meg, ha alapos ok van rá, mert valamelyik tagállamban a jogállamiság elveinek megsértése vagy ennek kockázata komolyan fennáll, illetve az, ha ez kellően és közvetlenül érinti az uniós költségvetést.
A rendelet alapján hozható intézkedések kizárólag az uniós költségvetés végrehajtásával függhetnek össze.
A rendelet tehát az uniós költségvetésnek a jogállamisági elvek megsértéséből eredő védelmére, nem pedig önmagában véve a jogállamisági elvek megsértésének szankcionálására irányul.
(MTI)
A képen: Vera Jourová (MTI/EPA pool/Olivier Hoslet)
