Moszkva figyelmeztette Helsinkit és Svédországot
Brüsszel az Egyesült Államok égisze alatt fokozatosan vonja be Svédországot és Finnországot a struktúráiba, történtek különböző hibrid, gyakorlatoknak vagy kiképzésnek álcázott, a tényleges bevonásra irányuló intézkedések – mondta Zaharova.
Mi minden figyelmeztetést megtettünk – mind nyilvánosan, mind kétoldalú csatornákon keresztül.
Tudnak erről, ezért nem lesz min csodálkozni. Mindenről tájékoztatták őket, arról, hogy hová vezet ez az egész – tette hozzá.
A szóvivő az interjúban azt is elmondta, hogy
Oroszország már nem bízik meg többé az ukrán tárgyalófélben,
és Moszkva szerint Kijev továbbra is következetlenül fog viselkedni a diplomáciai egyeztetések során. Ezzel kapcsolatban megismételte az orosz álláspontot, amely szerint Ukrajnában egy kívülről irányított rendszer van hatalmon, amely figyelemelterelésre használja a tárgyalásokat.
Az Igor Konasenkov vezérőrnagy, az orosz védelmi minisztérium szóvivője által ismertetett szerda délelőtti hadijelentés szerint az orosz légierő gépei 73 ukrán katonai célpontra, a rakétaerők és a tüzérség egységei pedig 1053 katonai infrastrukturális létesítményre mértek csapást kedd éjszaka. A légvédelem hat drónt és két Tocska-U harcászati rakétát lőtt le.
A tábornok szerint az ukrán fegyveres erők a háború kezdete óta 140 repülőgépet, 496 drónt, 253 légvédelmi rakétarendszert, 2388 harckocsit és egyéb páncélozott harcjárművet, 256 rakéta-sorozatvetőt, 1029 tüzérségi löveget és aknavetőt, valamint 2232 különleges katonai járművet veszítettek.
A donyecki népi milícia szerdai tájékoztatása szerint
öt ukrán katonai egység hagyta el a mariupoli Azovsztal fémmű területét és tette le a fegyvert.
A Telegramon megjelent közlemény szerint a megadás lehetőségéről az üzem területén szétszórt röplapokból szereztek tudomást. Az Izvesztyija című lap szerint a létesítményre kedden agitációs anyagot tartalmazó lövedékeket lőttek ki.
Az orosz védelmi minisztérium bejelentette, hogy szerdán, közép-európai idő szerint 13 órától ismét humanitárius folyosót nyit, hogy az Azovsztalban körülzárt ukrán katonák és külföldi zsoldosok megadhassák magukat.
Orosz tudósítások szerint Kijev nem adott engedélyt a kapitulációra,
a nacionalista fegyveresek pedig halállal fenyegették meg vagy agyonlőtték, aki le akarta tenni a fegyvert.
(MTI)
A képen: Marija Zaharova orosz külügyi szóvivõ – MTI/AP/Az orosz külügyminisztérium sajtószolgálata