Orbán Viktor megítélése ismét a nemzetközi terekre került
A kerekasztal beszélgetés résztvevői egyetértettek abban, hogy a választás legnagyobb kérdése, hogy tizenkét éves kormányzás után a Fidesz-KDNP meg tudta-e győzni a választókat arról, hogy újabb négy évre felhatalmazást kapjanak. A megszólalók elmondták, hogy az orosz-ukrán háború nagyon sok mindenen változtatott a kampányban. Orbán Viktor megítélése ismét a nemzetközi terekre került. Egyesek egyetértenek vele, mások pedig bírálják Oroszországgal folytatott politikája miatt. A választók már döntöttek, ennek eredményét hamarosan megismerhetjük.
Gladden John Pappin kiemelte, hogy egészen töredékes információk jutnak el az amerikaiakhoz a magyarokról és kormányukról. Különböző narratívák élnek, melyek kihívásokat jelentenek a magyar kormány elismerésében. Magyarország és Lengyelország ilyen irányú megítélése nem új. Az elmúlt hónap történései új geopolitikai eseményekbe sodorták Európát, ezen belül is Közép-Európát. Hogy milyen válaszok születhetnek ezekre a krízisekre, az az új magyar kormányon is múlhat.
A szabad választások jelentik a demokráciák erejét, amelyet éppen a liberális erők bírálnak a leginkább – fogalmazott Werner Josef Patzelt. 
A kerekasztal beszélgetésen a résztvevők közös álláspontot képviseltek abban, hogy a politikai kommunikáció a 2022-es országgyűlési választáson különösen fontos és érzékeny volt. A pártoknak gyorsan kellett reagálni jelentős, Magyarország határában történő eseményekre. A választási részvétel magas volt, és hogy kinek kedvezett a szerencse, ki tudta a választók szívet megnyerni, hamarosan kiderül.
A beszélgetők elmondták, hogy az Orbán Viktor vezette Fidesz egészen más úton indult el tizenkét évvel ezelőtt, mint Európa más országai. A Biden-kormányzat felállása után a nyugati médiában mást sem lehetett hallani a magyar kormányzatról, mint hogy baj van velük. Holott igazából senki nem is tudja megfogalmazni, hogy mi a baj pontosan Orbán Viktor politikájával – nyilatkozta Werner Josef Patzelt.
Számos támadás érte a magyar kormányt az orosz-ukrán háború során is – mondta Demkó Attila. A támadások elsősorban az Amerikai Egyesült Államokból érkeztek és kifejezetten a Fidesz-politikájára hegyezték ki a kritikájukat: legyen szó háborúról, demokráciáról, vagy éppen a gyermekvédelemről. Az ukrán háború átdolgozásra sarkallta a magyar politikát is.
Azt hangsúlyozzák, hogy ez nem a magyarok háborúja. Ezzel a magyarok döntő többsége egyet is ért. Ugyanakkor az elmúlt hat évben sok konfliktus alakult ki Magyarország és Ukrajna között. Elsősorban a magyar kisebbség és annak nyelvhasználata körül. A magyar politika elítéli Oroszország agresszióját, együttérez az ukrán néppel, de fegyvereket nem küld, mert nem hisznek abban, hogy a konfliktus megoldható lehetne a fegyverekkel. A 20. században a magyarok nagyon rossz tapasztalatokat szereztek, ezért minden fegyveres konfliktustól távol akarja tartani magukat – emelte ki Demkó Attila, a Mathias Corvinus Collegium (MCC) Geopolitikai Műhelyének vezetője, majd hangsúlyozta: a problémák roppant összetettek, azok megoldása sem várható könnyen.
