Eddig közel 63 százalékos a részvétel a választáson
A részvételi arány 17 órakor Vas megyében volt a legmagasabb, 67,09 százalék, ami 135 025 szavazót jelent. A legalacsonyabb részvételi arány Borsod-Abaúj-Zemplén megyében volt, 57,51 százalék, ebben a megyében 290 452-en voksoltak. A fővárosban a szavazók 66,82 százaléka, 856 416 választópolgár adta le szavazatát 17 óráig. A korábbi parlamenti választásokon 2018-ig az utolsó részvételi adatot 17 óra helyett 17.30-kor tették közzé. Az 1998-as parlamenti választás első fordulójában 49,52 százalék, a 2002-es választáson 65,56 százalék szavazott 17.30 óráig. A 2006-os parlamenti választás első fordulójában a választásra jogosultak 61,72 százaléka, a 2010-es választáson 59,28 százalék, nyolc évvel ezelőtt pedig 56,77 százalék voksolt 17.30 óráig. Négy évvel ezelőtt 63,21 százalék járult az urnákhoz 17 óráig.
A gyermekvédelmi kérdésekről rendezett országos népszavazáson vasárnap 17 óráig a szavazásra jogosultak 62,23 százaléka (4 787 527 szavazó) adta le szavazatát a Nemzeti Választási Iroda (NVI) adatai szerint.
A fővárosban a szavazók 66,25 százaléka, 849 095 választópolgár adta le szavazatát 17 óráig.
A megyék közül a részvételi arány 17 órakor Vas megyében volt a legmagasabb, 66,25 százalék (133 344 szavazó), a legalacsonyabb pedig Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, 56,72 százalék (286 450 szavazó).
A részvételi arányokról az utolsó napközbeni összesítés adatai 18.30 óra után lesznek elérhetők az NVI honlapján.
(MTI)
Címlapképen: Egy férfi leadja szavazatát a budapesti Bolyai Utcai Óvodában kialakított szavazókörben az országgyűlési választáson és gyermekvédelmi népszavazáson 2022. április 3-án. Vasvári Tamás/MTI
