Orbán: a nemzeti oldal békét akar

Forrás: Facebook/Orbán ViktorSemmit sem nyerni, de mindent elveszíteni

A kormányfő az ukrajnai háborúval kapcsolatban kifejtette: „Magyarországon a nemzeti oldal úgy fogalmaz, hogy ez egy orosz-ukrán háború, mi pedig a magyarok vagyunk, mi segítünk a bajbajutottaknak, de ugyanakkor egyetlen lépést sem teszünk, amely bajba sodorhatná Magyarországot”.

„Nem tudunk segíteni senkin úgy, hogy közben tönkretesszük saját magunkat”

– tette hozzá.

Úgy vélte, ha „bevonódunk egy háborúba, amely nem a mi háborúnk”, semmit sem nyerhetünk, de mindent elveszíthetünk. A nemzeti oldal álláspontja világos: „a béke oldalán maradunk, nem szállítunk fegyvert, nem küldünk katonákat, és nem engedünk át Magyarország területén fegyvereket sem Ukrajnába” – jelentette ki. Közölte: a baloldal álláspontja is világos. Ők nem egy olyan konfliktust látnak, amely két másik nép közötti háború, hanem olyat, „amihez nekik is közvetlen közük van, és szerintük az lenne a helyes, ha Magyarország bevonódna ebbe a konfliktusba”. A NATO pedig azt mondja, hogy minden tagállam független. A nemzeti kormányok eldöntik, hogy mit csinálnak. Az a kérdés, hogy „van-e olyasmi, amit közösen fogunk csinálni”. Erre az a válasz, hogy nem lesz ilyen akció, a NATO nem küld katonát és nem küld fegyvert – mutatott rá.

Orbán Viktor szerint attól, hogy a NATO-ban ez az álláspont, nem jelenti azt, hogy ne lennének viták. A NATO-ban vannak olyanok, akik „folyamatosan a magyar állásponttal szemben szeretnék a NATO-t beletolni ebbe a konfliktusba”. A magyar baloldal pedig azoknak az országoknak akar megfelelni, amelyek inkább befele tolnák a NATO-t a konfliktusba – mondta. Hangsúlyozta: a helyzet nehéz, kockázatos, és ennek a választásnak a tétje a háború. Ha a baloldal nyerne ugyanis a választáson, megnőne azon NATO-országoknak a száma, amelyek a NATO-t és Magyarországot is „beletolnák ebbe a konfliktusba”. Tehát „ha békét akarunk, akkor azt Magyarországon és a NATO-ban is csak a nemzeti oldal tudja képviselni” – emelte ki.

„Erőnkön felül segítünk”

A miniszterelnök közölte: Magyarországnak van felelőssége is, a bajbajutottakon mindig segíteni kell, és „erőnkön felül segítünk” is. Az európai segítségnyújtást tekintve „népességarányosan mi fogadjuk be a legtöbb menekültet, mi látjuk el a legtöbb embert”. Tehát „mi nem pocsék, hanem nagyszerű nemzet vagyunk, amely erkölcsileg helyesen jár el” – fogalmazott. Azt mondta: de „nem tudunk úgy segíteni az ukránoknak, hogy szétlövetjük Magyarországot”. Az nem segítség, ha elzárjuk az orosz gáz- és olajcsapot, és a magyar gazdaság megáll.

Úgy látja, a magyar érdek a béke mellett szól, és ez az érdeke az ukránoknak és az oroszoknak is. Emellett az ország biztonságát is meg kell őrizni, nemcsak katonai, hanem gazdasági értelemben is – magyarázta. Hozzátette: ha nem jön energia, megáll a magyar gazdaság. Ezért küzd az ellen az európai álláspont ellen, amely a szankciókat ki akarja terjeszteni a gázra és az olajra. A kormányfő közölte: az a terv, hogy a következő évtizedben úgy alakítják át a magyar energiatermelés szerkezetét, hogy javarészben nukleáris forrásból származik majd, a másik része pedig napenergiából, és a kettő együtt kiteszi az energiaszükséglet több mint 90 százalékát.  „Persze mindig lesz valamennyi Oroszországból érkező energiaforrás”, de nem az a cél, hogy ne jöjjön semmi, hanem hogy „ne függjünk tőle, mindig legyen más, és ne legyünk kiszolgáltatva” – mutatott rá.

Veszélyben a gabona

Kitért rá: Oroszország és Ukrajna két olyan ország, amely a világ gabonával való ellátásában kiemelkedő szerepet játszik, és most komoly esély van arra, hogy mindkét ország termelési mennyisége kiesik.

„És akkor éhség van, mert ha nincs gabona, akkor éhség van”

– mondta.

Úgy vélte, „bennünket az fenyeget, hogy miután a gabona ára majd nőni fog”, előállhat az a helyzet, hogy „kiszippantják magas áron a gabonakészleteinket a külföldiek Magyarországról, és akkor itt nem marad, és akkor nekünk kell még magasabb áron importálni”. Előfordulhat, hogy a háborúnak, ha elhúzódik, lesz egy olyan következménye az európai gazdaságra, hogy bizonyos élelmiszeripari termékek nem állnak elegendő mennyiségben rendelkezésre – fűzte hozzá.

Nyílt küzdelem

Orbán Viktor kiemelte: „itt nagy ügyek vannak, nagy összefüggések vannak, komoly tétek vannak, nem szabad kapkodni, nem szabad össze-vissza beszélni, határozottnak és gyorsnak kell lenni, de megfontoltnak”. Most nagyok a tétek, és ilyenkor kell a higgadtság, nyugalom, tapasztalat és a napi politikai viták fölé emelkedés képessége – vélekedett. Arról is beszélt, hogy „ez a választás nem lefutott meccs”, ez egy nyílt küzdelem. Azt tanácsolta mindenkinek, hogy feltétlenül menjen el választani és gondoskodjon arról, hogy ne csak ő menjen el, hanem azok is, akik hasonlóan gondolkodnak.

„Ha mindannyian elmegyünk, akkor meglesz az eredmény, de csak akkor“

– jelentette ki.

A népszavazásról elmondta: a magyar emberek pontosan tudják, hogy Nyugaton van „egy gender őrület”. Ez az élet legalapvetőbb biztos pontjait kezdi ki, mozgatja meg, akarja átrendezni. Tudják, hogy „ez a baj kopogtat az ajtón”, és ezért van az, hogy minden elemzés szerint a népszavazáson való részvétel magas lesz – közölte. Úgy látja, a hagyományos családfelfogás és életrend támogatottsága nagyon magas szinten van, és itt a baloldal-jobboldal választóvonal szinte egyáltalán nem működik, mert arról van szó, hogy „normálisan akarjuk-e továbbra is berendezni az életünket, vagy belemegyünk egy olyan kalandba, hogy a gyerekeinken keresztül fölforgassák azt, amit eddig biztos pontnak éreztünk”. Az embereknek határozott véleményük van, itt is csak az a kérdés, hogy eljönnek-e és elmondják-e a négy nemmel a véleményüket – mondta a kormányfő.

(MTI)

Címlapkép: Facebook/Orbán Viktor