FRISSÍTVE: Repüléstilalmi zóna kialakítása teljes körű háborúhoz vezethetne

A NATO nem küld csapatokat

Jens Stoltenberg hangsúlyozta, a repüléstilalmi zóna az orosz légvédelmi rendszer határozott támadását, az orosz harci gépek lelövését jelentené Oroszország, Fehéroroszország és Ukrajna területén. Ez teljes értékű háború kitörését jelentené Oroszország és a NATO között, ami még több halált, szenvedést és pusztítást okozna – mondta.

„Felelősségünk ugyanakkor, hogy a háború ne terjedjen az ukrán határon túlra”

– fogalmazott a főtitkár.

Hozzátette: a NATO nem küld csapatokat vagy repülőgépeket Ukrajnába, el akarja kerülni a konfliktus elmérgesedését. Kijelentette: Vlagyimir Putyin orosz elnök nagy hibát követett el azzal, hogy háborút indított egy önálló és független nemzet ellen. A háború új biztonsági környezetet hozott létre. Ez indokolja, hogy a szövetség tagországainak vezetői a csúcstalálkozó alkalmával a NATO keleti régiójának védelmének megerősítéséről dönthetnek. Ez azt jelenti, hogy a NATO új harccsoportokat telepít Bulgáriába, Magyarországra, Romániába és Szlovákiába.

A NATO azért erősíti meg keleti szárnyát, hogy képes legyen bármilyen biztonsági fenyegetésre azonnal válaszolni, és hogy szavatolja minden tagországának védelmét és biztonságát bármilyen fenyegetéssel szemben – emelte ki. Kérdésre válaszolva közölte, vegyi fegyverek alkalmazása alapvetően változtatná meg a konfliktus természetét. A nemzetközi jog nyilvánvaló megsértését jelentené, széles körű és súlyos következményekkel járna. Vegyi fegyverek használata az ukrajnai háborúban szennyeződést okozhat a NATO területén is – figyelmeztetett. Közölte: a szövetségesek növelik védelmi kiadásaikat, jelenleg azonban még többet kell fektetni a biztonságba azért, hogy a NATO teljesíteni tudja vállalt kötelezettségeit. Stoltenberg megerősítette továbbá, hogy Volodimir Zelenszkij ukrán elnök videokapcsolaton keresztül részt vesz a csütörtöki rendkívüli NATO-csúcstalálkozón.

Európai vezetők véleménye

A NATO-csúcsra érkezve Boris Johnson brit miniszterelnök leszögezte: Vlagyimir Putyin orosz elnök átlépte a vörös vonalat. „Nagy-Britannia a nyugati szövetségeseivel együtt növelni fogja az Oroszországra nehezedő gazdasági nyomást, és arra törekednek, hogy megakadályozzák az orosz elnök hozzáférését az aranytartalékaihoz” – tette hozzá. Zuzana Caputová szlovák köztársasági elnök kijelentette: nagyon örül a Szlovákiába telepített, új NATO-hadtestnek, amely véleménye szerint, megerősíti országa védelmét és biztonságát. Alexander De Croo belga miniszterelnök a jelen lévő újságíróknak elmondta: országa a következő három évben még többet fog befektetni a védelembe.

„A NATO nem vesz részt ebben a háborúban, így Belgium sem, de mindent megteszünk azért, hogy meggyengítsük Oroszországot”

– tette hozzá De Croo.

Oroszország esetleges ukrajnai háborús bűneire utalva a belga kormányfő vizsgálatokat és büntetőeljárást szorgalmazott: „bizonyítékokat kell szereznünk, elemeznünk kell azokat, és eljárást kell indítanunk a felelősök ellen. Ha Oroszország vegyi fegyvert vet be, annak súlyos következményei lesznek” – hívta fel a figyelmet. Xavier Bettel luxemburgi miniszterelnök is aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy az oroszok szerint Ukrajna vegyi fegyvereket vethet be, ami arra készteti őket, hogy ők maguk is ehhez folyamodjanak. Bettel szerint „veszélyes”, hogy az orosz elnök fontolgatja azok esetleges alkalmazását.

Vegyi fegyverekre nem számítanak

Janez Jansa szlovén kormányfő nem számít arra, hogy Oroszország vegyi fegyvereket vetne be Ukrajnában.

„Személy szerint nem hiszem, hogy az orosz hadsereg szándékosan vegyi vagy biológiai fegyvereket vetne be”

– jelentette ki.

Ugyanakkor – tette hozzá – aggodalomra ad okot, hogy az orosz erők vegyi üzemeket és hasonló létesítményeket támadnak, ez nagyszabású katasztrófához vezethet. Justin Trudeau kanadai miniszterelnök kijelentette: Putyin „törvénytelenül és brutális eszközökkel indított háborút egy baráti és demokratikus ország ellen”. Mint mondta, a szövetségesek közös „elhatározása”, hogy megmutassák az orosz elnöknek, hogy szörnyű hibát követett el, és felszólítsák arra, hogy azonnal vessen véget az inváziónak.

Egils Levits lett elnök amellett érvelt, hogy a NATO keleti szárnyának megerősítésének kell lennie a szövetségesek csütörtöki tanácskozása egyik legfőbb témájának. Levits azt is elmondta, hogy a NATO-tagok megvitatják a következő lépéseket, amennyiben Vlagyimir Putyin orosz elnök vegyi fegyvereket vetne be Ukrajnában. „Oroszországnak meg kell buknia” – tette hozzá. Kaja Kallas észt miniszterelnök szerint a NATO-nak meg kell dupláznia az Ukrajnának nyújtott segítségre irányuló erőfeszítéseit, és a védelmi kiadások további növelésére buzdított a NATO keleti szárnyának megerősítése érdekében. „Putyin nem nyerheti meg ezt a háborút” – szögezte le.

Elkerülendő háború

Közben Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter is arról beszélt Brüsszelben, hogy az Ukrajna feletti légtérzár légi háborút jelentene az észak-atlanti szövetség (NATO) és Oroszország között. Szijjártó Péter magyar újságíróknak nyilatkozva hangsúlyozta: az Oroszország és a NATO közötti háborút mindenképpen el kell kerülni. Kijelentette: a NATO álláspontja teljes mértékben egybevág Magyarország nemzeti érdekével és álláspontjával. A szövetség világossá tette, hogy nem részese a konfliktusnak, és nem szállít fegyvereket Ukrajnába. Mindent meg kell tenni azért, hogy ez így maradjon, és azért, hogy a háború ne terjedjen túl Ukrajna határain. Ez Magyarországnak is elemi érdeke – húzta alá.

A miniszter fontosnak nevezte, hogy a NATO jelenleg érvényes álláspontja és pozíciója érvényben maradjon a találkozót követően is. Ez a magyar nemzetbiztonsági érdek – emelte ki. Kiemelte: a csúcstalálkozónak nagy jelentősége van Magyarország, mint Ukrajnával közvetlenül szomszédos ország szempontjából. Minden perc, ami háborúval telik Ukrajnában, közvetlen biztonsági kockázatot jelent Magyarország számára – figyelmeztetett. A NATO keleti országaiba telepíteni tervezett harccsoportokkal kapcsolatban feltett kérdésre válaszolva Szijjártó Péter azt mondta: a magyar kormány egyik kötelessége, hogy megvédje Magyarországot, az ország, a magyar emberek biztonságát. Kijelentette: Magyarország védelmét jelenleg a kormány meg tudja oldani a magyar honvédséggel, amelynek jelentős erői csoportosultak az ország keleti határvidékére. A magyar honvédség képes arra, hogy megvédje Magyarországot – mondta. Ha lesz előterjesztés a szövetség keleti, délkeleti szárnyának erősítésére, azt Magyarország kész részleteiben megvitatni – tette hozzá a külgazdasági és külügyminiszter.

(Forrás: MTI)

Címlapképen: Jens Stoltenberg NATO-főtitkár beszédet mond a NATO-Ipari Fórumon Rómában 2021. november 18-án. Gregorio Borgia/MTI/AP