A családos nők munkaerőpiaci helyzetéről szól a KINCS Percek legújabb része

A közlemény szerint Magyarországon az elmúlt évtizedben egyre több segítséget kaptak a nők annak érdekében, hogy össze tudják egyeztetni a családi és a munkahelyi feladataikat.
Míg a baloldali kormányok idején a 20 és 64 év közötti nőknek csak valamivel több mint a fele dolgozott, és a munkanélküliségi rátájuk két és félszer magasabb volt a mostaninál, 2021-re már háromnegyedük foglalkoztatott volt, meghaladva az uniós átlagot – írták.

Kiemelték, hogy az utóbbi tíz évben legnagyobb mértékben a három vagy több gyermeket nevelő nők foglalkoztatása nőtt, és jelentős volt az emelkedés a hat év alatti gyermeket nevelő nők körében is. Az iskolás gyermeket nevelők foglalkoztatottsága pedig ma már a 90 százalékhoz közelít.

A kisgyermekes nőknek a munka és a család összeegyeztetésében jelentős támogatást nyújt a gyermekgondozási ellátások rugalmas rendszere, a GYED extra, amely lehetővé teszi a gyermekgondozás melletti munkavégzést. A csecsemőgondozási díj, a CSED ma már a fizetés 100 százaléka, nettó összege magasabb, mint a korábbi fizetés. A gyermekgondozási díj, a GYED maximális összege pedig 2010 óta a minimálbér emelésének következtében több mint két és félszeresére nőtt, 102 ezer forintról 280 ezer forintra – olvasható a közleményben.

Írtak arról is, hogy a hároméves kortól minden gyermek számára biztosított óvodai nevelés, valamint a bölcsődék megújult és egyre bővülő hálózata is segíti a nők munkavállalását. A bölcsődei ellátást biztosító férőhelyek száma 2010 óta 70 százalékkal növekedett, ma már az egy és három év közötti gyermekek harmada tudja igénybe venni a szolgáltatást.

Magyarország családbarát ország, ahol a nők számára könnyebbé vált a család és a munka egyensúlyának megteremtése, ennek köszönhetően pedig egyszerre emelkedik a magyar nők körében a munkavállalás és a gyermekvállalási kedv is – zárul a közlemény.

(MTI)

Címlapkép: Unsplash