Putyin: a minszki megállapodások többé nem léteznek
Putyin korábban az ukrajnai válság rendezése alapjául szolgáló megállapodás megszűnéséért Kijevet hibáztatta. Rámutatva, hogy az ukrán vezetés többször nyilvánosan kijelentette: nem fogja teljesíteni a megállapodásokat. Oroszország pedig „nem tudta tovább eltűrni a Donyec-medence népe elleni népirtást” – fogalmazott az orosz elnök. Leszögezte, hogy Oroszország katonai támogatást fog nyújtani a donyecki és a luhanszki „népköztársaságnak”.
Kedden az orosz törvényhozás alsó- és felsőháza is egyhangúlag jóváhagyta a megállapodásokat arról, hogy Oroszország megvédi Ukrajna szakadár területeit. Ezek függetlenségét hétfőn elismerte. A ratifikálási okmányokat Putyin a kézjegyével látta el, a folyamat a szerződések közzétételével zárul majd le, várhatóan még a nap folyamán. A megállapodások lehetővé teszik Oroszország számára, hogy katonai bázisokat létesítsen a szakadár köztársaságokban, oda csapatokat vezényeljen, ott közös védelmi állásokat vegyen fel, és erősítse a gazdasági integrációt.
Fehéroroszország fegyverzetet akar vásárolni Oroszországtól
Fehéroroszország katonai helikoptereket, vadászgépeket és légvédelmi rakétarendszereket kíván vásárolni a következő években Oroszországtól – közölte Aljakszandr Lukasenka fehérorosz elnök kedden a BelTA fehérorosz állami hírügynökség szerint. Lukasenka a jelentés szerint fokozni akarja katonai együttműködését Oroszországgal. Azért, hogy javítsa országa védelmi képességeit az európai feszültség közepette, miután Moszkva hétfőn elismerte a két, kelet-ukrajnai szakadár terület függetlenségét. A haza védője és a fegyveres erők napján mondott beszédében Lukasenka emlékeztetett arra, hogy az elmúlt félévben két nagyszabású közös hadműveletet is tartottak Oroszországgal. Ha kell, újabbak is lesznek, „bárhogy is vélekedjenek erről a határ túloldalán”.
A fehérorosz vezető kedden felszólította az ukrán vezetést, hogy fordítson hátat a „tengerentúli gazdáknak”, akik „nem hoznak szerencsét” az ukrán népnek.
„Mihelyt kényelmetlenné válnak a számukra, a történelem szemétdombjára vetik önöket”
– jelentette ki Lukasenka.
A fehérorosz külügyminisztérium kedden bejelentette: Minszk támogatja a kelet-ukrajnai „Donyecki Népköztársaság” és „Luhanszki Népköztársaság” függetlenségének orosz elismerését.
„Oroszország ezen lépésének nem csupán politikai, de mélységes humán vonatkozásai is vannak, tekintettel az érintett területeken élő orosz polgárokra és a közel nyolc év óta elszenvedett nélkülözéseikre”
– áll a közleményben. A politikailag és gazdaságilag Moszkvától függő Lukasenka nemrégiben elismerte a dél-ukrajnai Krím-félsziget 2014-ben végrehajtott orosz bekebelezését is.
Van visszaút
Még nem érkeztünk el ahhoz a ponthoz, ahonnan nincs visszaút – jelentette ki kedden Alexander Schallenberg osztrák külügyminiszter az ukrajnai válság diplomáciai úton történő rendezésének szerinte nyitva álló lehetőségére utalva. A tárcavezető az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) állandó tanácsa keddi, bécsi rendkívüli ülésén szólalt fel.
„Oroszország számos figyelmeztető jelzés ellenére a rossz utat választotta”
– mondta az osztrák néppárti politikus.
Hasonlóan Karl Nehammer osztrák kancellár előző napi felhívásához, ő is az EBESZ keretén belüli tárgyalásos rendezést sürgetett. Szerinte ezzel elejét lehetne venni egy orosz katonai beavatkozásnak.
„Az önhatalmúlag kikiáltott donyecki és luhanszki népköztársaságok függetlenségének elismerése Ukrajna szuverenitásának és területi épségének súlyos, elfogadhatatlan megsértését jelenti”
– hangsúlyozta a külügyminiszter.
Eltemetett békés konfliktusrendezés
Oroszország — mint fogalmazott — ezzel az egyoldalú, nemzetközi jogot sértő lépéssel „eltemette” a konfliktus békés rendezését szolgáló minszki megállapodásokat. Schallenberg Ausztria szolidaritásáról biztosította Ukrajnát. Kiemelte, hogy az Európai Unió összehangoltan és egységesen fog fellépni az ügyben. Schallenberg szerint különösen fontos szerep hárul az EBESZ ukrajnai megfigyelő missziójára, amelynek „szeme és füle” nélkülözhetetlen a gyorsan változó viszonyok és a masszív félretájékoztatási kampányok közepette. Reményét fejezte ki, hogy az EBESZ-megfigyelők biztonságát és mozgási szabadságát szavatolni fogják. Schallenberg egyben felszólította Oroszországot, hogy vonja vissza hétfői döntését.
„Még nem érkeztünk el ahhoz a ponthoz, ahonnan nincs visszaút, még nem hangzott el a diplomácia utolsó szava”
– tette hozzá.
Mondván, hogy a tartós biztonság és stabilitás Európában csakis Oroszországgal együttműködésben lehetséges.
Teljes körű támadás a terv?
Oroszország továbbra is teljes körű támadást tervez Ukrajna ellen, az orosz fellépések aláássák Ukrajna önállóságát, területi egységét és az európai biztonságot – jelentette ki a NATO főtitkára Brüsszelben, a NATO-Ukrajna Bizottság rendkívüli ülését követően kedden. Jens Stoltenberg a sajtótájékoztatóján hangsúlyozta: az Ukrajna határain belül és körül kialakult feszültség generációk óta a legkomolyabb konfliktus. A NATO arra kéri Ukrajnát, ne válaszoljon egyetlen ismétlődő orosz agresszióra sem. Oroszországot pedig arra emlékezteti, hogy sosem késő lemondani egy esetleges támadás megindításáról. Arra kéri továbbá Moszkvát, válassza a diplomácia útjait a konfliktus megoldására – fogalmazott a NATO-főtitkár.
„Továbbra is mindent megteszünk, hogy megvédjük a szövetséget bármifajta agresszióval szemben”
– hangsúlyozta Jens Stoltenberg.
Saját erőből megoldani
Oroszország hivatalosan a szélesebb határok közötti Donyeck megye függetlenségét ismerte el, amelynek nagy része jelenleg az ukrán hadsereg ellenőrzése alatt áll – állította kedden a Moszkva támogatását élvező szakadár terület, a „Donyecki Népköztársaság” vezetője kedden. Gyenyisz Pusilin az orosz állami televízióban nyilatkozva kijelentette, hogy a nem szakadárok ellenőrzése alatti donyecki terület kérdését később oldják meg.
„A határ kérdése nem egyszerű, később fogjuk rendezni”
– mondta.
A szakadár vezető szerint a kérdésben a „Donyecki, illetve a Luhanszki Népköztársaság alkotmánya a mérvadó”. Ezek az alkotmányok ott jelölték ki a két régió határait, ahol 2014 májusában az Ukrajnától történő elszakadásról szóló népszavazást tartották. Pusilin azt állította, hogy egyelőre nincsenek orosz katonák a kelet-ukrajnai szakadár területeken.
„A saját erőinkre akarunk támaszkodni”
– mondta, utalva a megyében folyó mozgósításra.
„A Donyecki Népköztársaság csak szükség esetén folyamodik külső katonai segítségért”
– jelentette ki.
Ukrán oldalról folytatódik az ágyúzás – mondta Pusilin -, ezért a polgári lakosságot továbbra is biztonságba kell helyezni Oroszországban. Vlagyimir Putyin orosz elnök még hétfőn este rendeletet írt alá békefenntartó csapatok vezényléséről a két régióba.
(Forrás: MTI)
Címlapkép: Alekszej Nyikolszkij/MTI/AP/Szputnyik
Kijev a diplomáciai kapcsolatok megszakítását fontolgatja Moszkvával
