Érkeznek a válaszlépések
Szélesebb körű szankció lesz
Az Európai Unió készen áll arra, hogy szélesebb körű politikai és gazdasági szankciókat fogadjon el Oroszországgal szemben, hamarosan korlátozó intézkedésekkel válaszol a délkelet-ukrajnai szakadár tartományok önállósága jogsértő orosz elismerésére – közölte az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője az Európai Unió nevében közzétett nyilatkozatában kedden. Josep Borrell kijelentette: az Európai Unió határozottan elítéli az orosz elnök azon döntését, hogy a donyecki és a luhanszki területeket független köztársaságként ismeri el. Ezen felül az azt követő döntést, hogy orosz csapatokat küld e területekre. Közölte: az EU felszólítja Oroszországot, hogy vonja vissza a délkelet-ukrajnai szakadár tartományok önállóságának elismerését. Tartsa be kötelezettségvállalásait, a nemzetközi jogot, és térjen vissza a normandiai formátum, valamint az EBESZ-en belüli háromoldalú kapcsolattartó csoport megbeszéléseihez.
„Figyelmeztetjük Oroszországot, ne használja fel az érintett tartományok vezetőivel aláírt paktumokat arra, hogy további katonai lépéseket tegyen Ukrajna ellen. Felszólítjuk továbbá a többi államot, hogy ne kövessék Oroszország jogellenes döntését, és ne ismerjék el az érintett területek kikiáltott függetlenségét”
– fogalmazott.
Az orosz lépés jogellenes cselekménynek minősül, aláássa Ukrajna önállóságát és függetlenségét, súlyosan sérti a nemzetközi jogot és a nemzetközi megállapodásokat. Beleértve az ENSZ alapokmányát, a Helsinki zárónyilatkozatot, a Párizsi Chartát és a Budapesti Memorandumot – szögezte le Borrell. A főképviselő hozzátette: döntésével Oroszország egyértelműen megsérti a minszki megállapodásokat is, amelyek előírják, hogy ezek a területek teljes mértékben visszatérnek az ukrán kormány ellenőrzése alá. A minszki megállapodások aláírójaként Oroszországnak egyértelmű és közvetlen felelőssége, hogy a dokumentumban foglalt elvekkel összhangban békésen rendezze a konfliktust – emelte ki Borrell. Ukrajna függetlenségének, önállóságának és területi egységének rendíthetetlen támogatása mellett az EU megerősíti elkötelezettségét a Kijevvel fennálló politikai és gazdasági kapcsolatai megszilárdítása mellett – tette hozzá az uniós diplomácia vezetője.
Elhúzódó munka
A kancellár elmondta: utasította a gazdasági minisztert, hogy tegye meg a már elkészült vezetékrendszer üzembe helyezéséhez szükséges tanúsítványok kiadásának felfüggesztéséhez szükséges közigazgatási jogi lépéseket. A minisztériumnak az utóbbi napok fejleményei miatt újra kell értékelnie az ellátásbiztonságot. Ez az elemzés az üzembe helyezéshez szükséges tanúsítványok kiadásának egyik előfeltétele. A tárca illetékesei most új értékelést készítenek. Ez a munka „biztosan elhúzódik” – fejtette ki Olaf Scholz. Aláhúzta, hogy Oroszország a szakadár területek elismerésével nemcsak a nemzetközi jogot és a kelet-ukrajnai konfliktus rendezéséről szóló minszki megállapodást sértette meg. Megsértette ugyanis az ENSZ Alapokmányát és az összes többi nemzetközi megállapodást is, amelyhez az utóbbi fél évszázadban csatlakozott. Ez a magatartás nem talál támogatásra a nemzetközi közösségben, és szigorú büntetőintézkedéseket tesz szükségessé – mondta Olaf Scholz a Moszkva döntését ugyancsak elítélő ír kormányfővel, Micheál Martinnal a megbeszélésük előtt tartott tájékoztatóján.
Ukrajnát viszont elismerés illeti, amiért nem ül fel az orosz provokációknak – tette hozzá a német kancellár. Kiemelve: a moszkvai vezetés csak ürügyre vár, hogy akár az egész országot elfoglalhassa. Arra a kérdésre, hogy az Európai Unió tagországai képesek-e egységesen fellépni Oroszországgal szemben, azt mondta, biztos benne, hogy sikerül egy „robusztus és masszív” — erős és súlyos — szankciós csomagot összeállítani. Ugyancsak kérdésre válaszolva kifejtette: a kelet-ukrajnai válság elmélyülése nem változtat azon, hogy a szövetségi kormány nem ad ki exportengedélyt válságövezetbe irányuló fegyverszállításra.Ukrajna továbbra sem kaphat német fegyvereket. Ugyanakkor Németország Ukrajna első számú pénzügyi támogatója, és az is marad – húzta alá Olaf Scholz. Hozzátette, hogy a Németország, Franciaország, Ukrajna és Oroszország alkotta normandiai országcsoport — amely kidolgozta a 2015-ös minszki megállapodást — változatlanul fontos „platform”, és francia és ukrán partnerével együtt úgy véli, hogy továbbra is használni kell.
Leállították az Északi Áramlat-2-t
A Balti-tenger alatt lefektetett Északi Áramlat-2 közvetlenül — Ukrajna és Lengyelország megkerülésével — köti össze Oroszországot Németországgal. 2021 végén készült el, és évi 55 milliárd köbméter földgáz szállítására alkalmas. A Der Spiegel című hírmagazin hétfői értesülése szerint a szövetségi kormány szakértői azzal számolnak, hogy az ország akkor is gond nélkül átvészelné a fűtési szezont, ha teljes egészében leállna az orosz földgáz behozatala. A kormány legutóbbi adatai szerint a földgáz részaránya 21,6 százalékos a németországi energiafelhasználásban.
Mivel az ország kevés saját gázlelőhellyel rendelkezik, fogyasztásának csak tizedét fedezi a hazai termelés. Ezért elsősorban importból kell biztosítania gázellátását. A 90 százalékos importszükséglet meghatározó részét, 38,2 százalékát fedezik orosz forrásból. A második helyen Norvégia áll 34,8 százalékkal, a harmadik Hollandia 22,4 százalékkal, további 4,6 százalék egyéb forrásból származik. Az orosz földgáz két úton jut el Németországba, a Lengyelország felől érkező, évi 33 milliárd köbméter kapacitású Jamal vezetéken, és az Északi Áramlat első, 2011 óta működő és ugyancsak 55 milliárd köbméter kapacitású vezetékpárján.
Angol szankciók
Közben öt orosz bank és három befolyásos, vagyonos magánszemély ellen rendelt el vagyonbefagyasztást is tartalmazó szankciókat kedden a brit kormány. Válaszul arra, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök előző nap hivatalosan elismerte a délkelet-ukrajnai szakadár területeket. Boris Johnson brit miniszterelnök a londoni alsóházban tartott tájékoztatójában elmondta: a szankciós listán a Rosszija Bank, az ISZ Bank (Ipari Takarékbank), a General Bank, a Promszvjazbank és a Fekete-tengeri Fejlesztési Bank szerepel. A brit kormány emellett személyi szankciókat léptetett érvénybe Gennagyij Tyimcsenko, valamint Borisz Rotenberg és Igor Rotenberg nagyvállalkozókkal szemben. Johnson elmondta: London befagyasztja a szankciós listán szereplők Nagy-Britanniában tartott vagyoneszközeit. A büntetőintézkedésekkel sújtott személyek nem utazhatnak be az országba, emellett a brit kormány megtiltja, hogy brit állampolgárok és vállalatok bármilyen üzleti kapcsolatra lépjenek velük.
A londoni külügyminisztérium nem sokkal Johnson tájékoztatása után közölte: Gennagyij Tyimcsenko a hatodik leggazdagabb orosz oligarcha, Boris és Igor Rotenberg pedig „hosszú ideje kötődik a rezsimhez”. A tárca szerint a szankciókkal sújtott öt orosz bank részt vett az orosz megszállás finanszírozásában. London e pénzintézetek nagy-britanniai vagyoneszközeit is azonnali hatállyal befagyasztja. A Rosszija Bank különösen közel áll a Kremlhez, a Promszvjazbank pedig alapvető fontosságú szerepet játszik az orosz védelmi szektor finanszírozásában – hangsúlyozza keddi tájékoztatásában a brit külügyminisztérium. A tárca egyelőre részletek nélkül közölte: London szankciókat vezet be az orosz törvényhozás azon tagjai ellen is, akik Ukrajna területi szuverenitásának égbekiáltó megsértésével megszavazták a két délkelet-ukrajnai szakadár terület függetlenségének elismerését.
Az első sorozat
A brit külügyminisztérium szerint Nagy-Britannia a következő hetekben kiterjeszti a Krím-félszigeten már alkalmazott területi szankciókat a donyecki és a luganszki szakadár „köztársaságokra” is. Ez azt jelenti, hogy brit magánszemélyek és vállalatok nem folytathatnak üzleti tevékenységet ezekkel a térségekkel. Mindaddig, amíg e területek vissza nem térnek Ukrajna ellenőrzése alá. A londoni külügyi tárca közölte azt is, hogy további orosz agresszió esetére a brit kormány példátlan újabb szankciókat tart készenlétben. Köztük olyanokat, amelyek az orosz pénzügyi és kereskedelmi szektort érintenék. Ezek közé tartozna egyéb lépések mellett olyan törvény elfogadása, amely megtiltatná orosz államadósság-eszközök forgalmazását brit piacokon.
Nagy-Britannia a partnerországokkal együttműködve gyakorlatilag elszigetelné Oroszországot a világgazdaságtól. Rendkívüli mértékben megnehezítve az oligarchák és az orosz üzleti vállalkozások tevékenységét Oroszország határain túl – áll a brit külügyminisztérium keddi állásfoglalásában. Alsóházi felszólalásában a brit miniszterelnök is hangsúlyozta: az általa most bejelentett szankciócsomag csak „az első sorozat” azon intézkedések közül, amelyeket Nagy-Britannia kész érvénybe léptetni. Boris Johnson kijelentette: nem lehet tudni, hogy a következő napok mit hoznak.
Misztikus okok
A lehetőségek között szerepel az is, hogy az ukrán határok mentén felsorakozott, teljes támadókészültségben lévő csaknem 200 ezer orosz katona általános offenzívát indít. Ha a legrosszabb bekövetkezik, akkor egy 44 milliós európai nemzet válik semmivel sem igazolható, totális agresszív háború célpontjává. Az orosz elnök által említett „abszurd, sőt misztikus okokból” – fogalmazott a brit miniszterelnök. Johnson hangsúlyozta: Nagy-Britannia komolyan veszi Oroszország biztonsági aggályait. Ezt demonstrálta azzal is, hogy Ben Wallace brit védelmi miniszter a minap több mint három órán át tárgyalt Moszkvában Szergej Sojgu orosz védelmi miniszterrel. Ezen felül Valerij Geraszimov orosz vezérkari főnökkel.
A brit kormányfő kijelentette: London nem hagy fel a diplomáciai erőfeszítésekkel. Az utolsó lehetséges pillanatig keresi a diplomáciai megoldás módjait. „Szembe kell nézni azzal a lehetőséggel, hogy Vlagyimir Putyin semmiféle üzenetre nem reagál, és békíthetetlen elszántsággal törekszik Ukrajna még további alávetésére és gyötrésére”. Kedden a brit külügyminisztériumba kérették Andrej Kelint, Oroszország londoni nagykövetét. Vele is közölték, hogy további szankciók várhatók, ha Moszkva nem vonja vissza fegyveres erőit és nem tesz eleget nemzetközi kötelezettségeinek.
(Forrás: MTI)
Címlapkép: Johanna Geron/MTI/AP/Reuters pool
Kijev a diplomáciai kapcsolatok megszakítását fontolgatja Moszkvával
