Magyarországon még a keresztények is pogányok – ezt gondolja az ellenzék államfőjelöltje
Róna Péter közgazdászt jelöli államfőnek az ellenzék. Ahogyan arról a Vasárnap.hu is beszámolt, Ungár Péter, az LMP országgyűlési képviselője hétfői online sajtótájékoztatóján azt mondta: Róna az, aki Novák Katalinnal, a kormánypártok államfőjelöltjével szemben ki tudja fejezni a nemzet egységét. A hirado.hu azonban cikkében felidézi: a baloldali közgazdász korábban támogatta a gyurcsányi megszorításokat, szorosabb együttműködést szorgalmazott az IMF-fel, és kiállt a bevándorlás mellett is. Róna Péter jelölését hosszú vitafolyamat előzte meg a baloldalon, az ellenzék ugyanis több kérdésben sem mutatkozott egységesnek.
A baloldalon a köztársaságielnök-jelöltségre több név is felmerült, Márki-Zay Péter ellenzéki miniszterelnök-jelölt például Iványi Gábor lelkészt nevezte meg korábban, míg többen Elek István írót, politikust emlegették. Ehhez képest – írja a hirado.hu – szinte a semmiből jött Róna Péter jelölése. A portál szerint a közgazdász jelölése újabb Márki-Zay-vereségnek tekinthető. A döntés hátterében nem tudni, hogy pontosan mi állhat, a hirado.hu azonban összegyűjtötte annak néhány megnyilvánulását a múltból.
„Az IMF vezetői úgy érzik, a magyarok 1990 óta az orruknál fogva próbálják vezetni őket, egyetlen megállapodást sem tartottak be, finoman szólva, gyakran nem mondanak igazat. Eközben itthon úgy adják elő, mintha a nemzetközi pénzintézet tartozna Magyarországnak valamivel”
– idézik Róna Péter 1995-ben a Népszabadságnak tett nyilatkozatát. Mint ismeretes, a 2008-as gazdasági világválságban hazánk az elsők között volt, amelynek külföldi kölcsönre volt szüksége ahhoz, hogy ne menjen csődbe. Magyarország ezért az EU-tól és a Nemzetközi Valutaalaptól (IMF) vett fel jelentős összegeket, melyekért cserébe vállalta, hogy komoly megszorításokat hajt végre. A hitelmegállapodásról folytatott tárgyalásokon a Gyurcsány-kormány tárgyalóbizottságának tanácsadójaként működött Róna Péter.
Róna Péter a 2008-as szociális népszavazás idején a gyurcsányi megszorítások mellett érvelt. A 168 Órának úgy fogalmazott:
„én csak azt látom, hogy az államtól – a tavaszi népszavazás is ezt bizonyította – nagyon sokat várnak az emberek: legyen ingyenes a felsőoktatás és az egészségügyi ellátás. De miből és miért, ha nem akarnak adót fizetni, s a szociális támogatásokra is igényt tartanak.”
Róna azt is elismerte, hogy részt vett a gyurcsányi megszorítások kidolgozásában.
A hirado.hu cikke kiemeli, hogy a 2016-os bevándorlásellenes népszavazással kapcsolatban a közgazdász azt mondta:
ez egy erkölcstelen ország.
„Bevándorlók hiányában a nemzet és a gazdaság egyre növekvő elöregedése és zsugorodása megoldhatatlan kihívások elé állítja az országot” – jelentette ki.
A baloldal államfőjelöltje 2018-ban a következőket mondta a Hír TV Privátszféra című műsorában: „Ami nekem borzasztóan szembetűnő és nagyon fájdalmas, az nemcsak hogy anyagi meg gazdasági szempontból, hanem civilizációs szempontból is mennyire más Magyarország Nyugat-Európától.”
„Magyarországon még a keresztények is pogányok”
– szögezte le, Antall József híres mondását kiforgatva. Róna Péter szerint „A magyarok nem tanulták meg, hogy miért lettek ők Trianonban megbüntetve. Aztán megint nem tanulták meg, hogy mi történt velük a második világháború végén. Nem veszik észre, hogy az Isten nem ver bottal.”
A közgazdász 2018-ban, az országgyűlési választások után visszaköltözött Angliába. Döntését ezzel indokolta: „ez nem az én hazám”.
Az teljes cikk itt olvasható.
A címlapképen: Róna Péter közgazdász és Meszerics Tamás, az LMP EP-listavezetője. Fotó: MTI/Soós Lajos
