Érkeznek a progresszív környezetvédelmi ötletek nyugatról, amit sokszor kritika nélkül lemásolunk. A főváros benyújtotta pályázatát az unióhoz a városi birka- és szarvasmarha-legeltetésre. A nyáj a városi levegőre tisztító hatással nem lesz, sőt egyes liberális környezetvédők szerint jelentős mennyiségű metánt is termel, ráadásul az invazív gyomokkal benőtt őshonos gyep legeltetéssel történő rehabilitációjának sikere is kétséges. Két éve Hódmezővásárhelyen sem aratott egyértelmű sikert a rackák városi legeltetése.
Vad Budapest
Az Európai Unió LIFE programja környezet- és természetvédelmi, valamint éghajlat-politikai célkitűzésekre vonatkozó pályázatokat fogad be. Az egyik programpont a Természet és biológiai sokféleség, amelyre
a Fővárosi Önkormányzat Vad Budapest címmel nyújtotta be a pályázatát. Ha pozitív elbírálást kap, idén szeptembertől indulhat a megvalósítás.
Tavaly novemberben fogadták el az ezzel kapcsolatos előterjesztést. „A Vad Budapest projekt legfontosabb célja három fővárosi védelem alatt álló természetvédelmi területen (Mocsárosdűlő, Kőérberki szikes rét és Tétényi-fennsík) és környezetükben található gyepterületek élőhely-rehabilitációja, természetkímélő gazdálkodási módszerek, legeltetés és kaszálás segítségével.
A projekt keretében kialakításra kerül a legeltetés infrastruktúrája (pl. juhhodály felépítésével), majd ezt követően, a projekt keretén kívül, a legeltetés bérleti konstrukcióban megindulhat.”
A főtájépítész szerint „jó poén!”
Bardóczi Sándor, Budapest főtájépítésze egy korábbi nyilatkozatában már beszélt erről a tervről:
„Számtalan jól működő példát látunk erre a világ különböző nagyvárosaiban, nekem leginkább a legeltetés tetszik, ezzel lehet a legegyszerűbben fenntartani a gyepet, másrészt jó poén lenne behozni egy nyájat a közparkokba.”
hirdetés
Szarvasmarhatartás (Forrás: Magyarmezőgazdaság.hu)
Budapestnek elsősorban városként kellene jól funkcionálnia,
és azokat a szolgáltatásokat biztosítania, amelyeket az ott és az agglomerációban élők elvárnak. Irracionális, hogy a zöldítés nevében olyan elvárásokat fogalmazunk meg, mintha vidéken lennénk, hiszen a munkahelyek, iskolák, kórházak, üzletek és szolgáltatások elérése egy helyen, a beépítettség, az intenzív közlekedés, az építkezések, a turizmus és a szórakozás a metropoliszok sajátja. A mindennapok gyakorlata sokszor felülírja a klíma- és környezetvédelmi lázálmokat.
Élőhely-rehabilitáció, legeltetés 400 millió forintért
Budapest Zöldinfrastruktúra fejlesztési és fenntartási akciótervében (Radó Dezső -terv) a jó elképzelések mellett, abszurdnak tűnő ötletek is helyet kapnak. Ebben a programban szerepel például, hogy a Tétényi-fennsíkon 400 millió forintot fordítanának területrehabilitációra, többek között „legeltetéses élőhelykezeléssel”.
Ahogy a méhlegelőknek elnevezett a gépi kaszálást megspórolandó, elhanyagolt gazos, poros, víz nélküli járdaszigetek sem felelnek meg annak a mezei virágos, gondozott és egybefüggő városi kertnek, amelyre ezt az elnevezést használjuk, úgy a városi nyáj tartása sem egyenlő a vidéki, tágas és egybefüggő gyepeken zajló legeltetéssel.
Kaszálás helyett rackák Márki-Zay Péter városában
Két éve
Hódmezővásárhelyen kéttucatnyi rackajuhot engedtek szét egy belterületi gazos önkormányzati területen
lakóházak, templom, és iskola közelében, hogy a növényzetet lelegeljék. A város lakossága megdöbbent ezért az önkormányzat tájékoztató levelet adott ki, amelyet a Promenád című lap közölt. „Hódmezővásárhelyen kísérleti projekt keretében 25-30 fekete racka juhot vetnek be egy használaton kívüli 4200 m2-es belterületi ingatlan kaszálása során. A Zöld Vásárhely Program részeként megvalósuló projekt illeszkedik abba a tervbe, amellyel a zöldfelületek kezelését, a zöldterületekkel való gazdálkodást kívánjuk a városban gazdaságossá, környezetbaráttá tenni.” A polgármester emellett számokkal is kampányolt a fűnyírógép károsanyag-kibocsátását hangsúlyozva.
A hódmezővásárhelyiek nem értékelték az ötletet, és a következő évben a városvezetés már nem vetette be a nyájat.
Ellentmondó zöldötletek
Az életszerűtlen városi legeltetés ötlete ráadásul ellentétes a szintén liberális környezetvédő állásponttal, amely a húsevésről igyekszik lebeszélni az embereket, hiszen a kérődző haszonállatok miatt sok szén-dioxid és metán kerül a levegőbe. Érdekes adatok olvashatók egy a szarvasmarhák és a klímaváltozás összefüggéseit taglaló cikkben.
„A metán a légkörben 23-szor hatékonyabban fogja fel a hőt, azaz ennyiszer erősebb üvegházhatással bír a szén-dioxidhoz képest. Japán vizsgálatok szerint 1 kg marhahús termelése 36 kg mennyiségű szén-dioxiddal növeli az üvegházhatású gázok mennyiségét. Brit vizsgálatok szerint egy átlagos nagyságú tehén naponta 100-120 liter metánt termelt.” A tanulmány kitér arra is, hogy bár a természetes legeltetés csökkentik a metánkibocsátást, az is gond, ha sok a trágya, mert a növény nem képes felszívni, és így a légkörbe kerülhet.
A címlapkép forrása: agrarszektor.hu
