A franciák elégedettek, az oroszok már nem annyira
Elérhető megoldások
A londoni kormányfői hivatal beszámolója szerint Johnson csütörtöki brüsszeli és varsói látogatásával egy időben Moszkvában tárgyal Liz Truss brit külügyminiszter és Ben Wallace védelmi miniszter is. Boris Johnson szóvivőjének ismertetése szerint a kormányfő azt az üzenetet fogja tolmácsolni megbeszélésein, hogy a szövetséges országok nem köthetnek kompromisszumot a NATO alapelveinek kárára. Az alapelvek közé tartozik az egyes országok szuverenitásának sérthetetlensége, a tagországok biztonságának védelmére vállalt NATO-kötelezettség. Ezen felül az, hogy minden európai demokráciának joga van NATO-tagságra törekedni.
Johnson hivatalának állásfoglalás szerint Nagy-Britannia kész az orosz-ukrán feszültség diplomáciai megoldásán munkálkodni. Meggyőződése, hogy egy ilyen megoldás elérhető. Ennek alapját azonban csak az érvényben lévő nemzetközi megállapodások és a szabad, oszthatatlan Európa alapelvei képezhetik. Boris Johnson Brüsszelben Jens Stoltenberg NATO-főtitkárral a szövetség védelmének megerősítésére tett brit felajánlásokról tárgyal. E felajánlások közé tartozik az Észtországban állomásozó brit katonai kontingens létszámának megkétszerezése. Nagy-Britannia jelenleg több mint 900 katonát állomásoztat Észtországban. A brit kormány felajánlotta azt is, hogy harci repülőgépeket telepít Dél-Európába. A brit haditengerészet pedig egy járőrhajót és egy rombolót vezényel a Földközi-tenger keleti térségébe a NATO délkeleti csücskének védelmében.
Tárgyalássorozat
Ben Wallace brit védelmi miniszter a héten bejelentette, hogy Nagy-Britannia 350 katonát vezényel Lengyelországba. Johnson pedig csütörtöki utazása előtt közölte: Nagy-Britannia további ezer katonát helyez készenlétbe arra az esetre, ha a térségnek humanitárius segítségre lenne szüksége. A Downing Street tájékoztatása szerint a brit kormányfő csütörtöki brüsszeli megbeszélései után Varsóba utazik. Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnökkel és Andrzej Duda államfővel tárgyal az ukrajnai válságról. Emellett találkozik a NATO előretolt kontingensének részeként Lengyelországban állomásozó brit katonákkal. A brit kormány az utóbbi hetekben igen erőteljes diplomáciai tevékenységet fejt ki a térségben az ukrajnai válság ügyében. Boris Johnson december óta kétszer is tárgyalt telefonon Vlagyimir Putyin orosz elnökkel, a múlt héten Ukrajnába látogatott. Ben Wallace védelmi miniszter pedig ugyancsak a múlt héten Budapesten, valamint Szlovéniában és Horvátországban tárgyalt.
Liz Truss külügyminiszter már szerda este Moszkvába érkezett, és csütörtökön Wallace is az orosz fővárosba utazik. Érkezése után Truss a BBC idézete szerint kijelentette: Oroszországnak haladéktalanul vissza kell vonnia az ukrán határoknál felsorakozott erőit és tiszteletben kell tartania Ukrajna szuverenitását. Ellenkező esetben súlyos következményekkel kell számolnia. A brit külügyminiszter hozzátette: hatalmas hiba lenne Oroszország részéről bármiféle behatolás ukrán területre. A diplomácia az egyetlen előremutató út, és Moszkvának is ezt az utat kell követnie – vélekedett.
Kijev nem kötelezte el magát?
Voltak pozitív jelzések a francia és az ukrán elnök keddi sajtótájékoztatóján, ám Moszkva ezekből nem hallotta ki, hogy Kijev elkötelezte volna magát az ukrajnai rendezés alapjául szolgáló minszki megállapodások végrehajtása mellett. Ezt Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője jelentette ki újságíróknak szerdán Moszkvában. Peszkov Emmanuel Macron, a soros EU-elnök Franciaország államfője és ukrán hivatali partnere, Volodimir Zelenszkij keddi kijevi közös sajtótájékoztatójára reagált. Macron egy nappal korábban Vlagyimir Putyin orosz elnökkel tárgyalt az ukrajnai rendezés és az orosz biztonsági garanciaigények ügyében. Az orosz elnöki szóvivő szerint a helyzet világosabbá válik, miután Putyin és Macron az előzetes megállapodás értelmében ismét telefonon egyeztet egymással. Peszkov megerősítette, hogy az ukrajnai rendezésről tárgyaló „normandiai négyek” – Oroszország, Ukrajna, Franciaország és Németország – vezetőinek politikai tanácsadói csütörtökön Berlinben ismét tárgyalóasztalhoz ülnek. Hozzátette, hogy a tárgyalások perspektívája a minszki megállapodások végrehajtásától függ.
Marija Zaharova orosz külügyi szóvivő azt mondta, Moszkva arra számít, hogy a berlini tanácskozás pozitív elmozduláshoz vezet. Álláspontja szerint Ukrajnában a feszültséget úgy lehetne gyorsan csökkenteni, ha kivonnák onnan a külföldi katonai tanácsadókat és fegyvereket. Ezen felül ha Kijev lemondana a NATO-val közös hadgyakorlatokról. Rámutatott, hogy szerdán Ukrajnában Metyel-2022 (Hóvihar-2022) kódnévvel hadvezetési gyakorlat kezdődött. Zaharova úgy vélekedett, hogy a NATO-nak a szélesebb értelemben vett regionális biztonság erősítése érdekében le kellene mondania a „nyitott ajtók” politikájáról. Kijevnek pedig vissza kellene térnie a tömbön kívüli, semleges státushoz, amelyet 1990-ben a szuverenitási nyilatkozatában meghirdetett.
Zsarolás és nyomásgyakorlás
A szóvivő azt állította, hogy Antony Blinken amerikai külügyminiszter az ENSZ BT-határozat részét képező minszki megállapodások felülvizsgálata mellett szállt síkra. Azt hangoztatta ugyanis, hogy az alku csak akkor hajtható végre, ha pontjainak sorrendjét felcserélik. A szóvivő arra figyelmeztetett, hogy ez a békefolyamat lerombolásához vezethet. Védelmébe vette az összes érintett fél lépéseinek sorrendjét rögzítő dokumentumot.
Szergej Rjabkov külügyminiszter-helyettes „zsarolásnak” és „haditechnikai nyomásgyakorlásnak” nevezte a THAAD amerikai rakétarendszernek az ukrajnai Harkov közelébe történő esetleges telepítését. A diplomatánál orosz újságírók kérdeztek rá a témára. Azután, hogy a TASZSZ hírügynökség hétfőn, diplomáciai forrásra hivatkozva azt írta, Kijev mobil THAAD-ütegek ukrajnai telepítését kérte Washingtontól. Egy másik külügyminiszter-helyettes, Alekszandr Pankin a THAAD-értesüléssel kapcsolatban körültekintő magatartásra intette Washingtont. Azt javasolta az amerikai vezetésnek, hogy „ne kövessen el ostobaságot” azzal, hogy a rendezés ügyét még mélyebbre viszi a zsákutcába.
Átláthatóság, bizalomépítés, kockázatcsökkentés
Rjabkov elmondta, hogy az orosz fél elemzi az Egyesült Államok és a NATO orosz garanciaigényekre adott reagálását, és dolgozik a válaszon. Mint mondta, Moszkva komolyan vette Washington több ellenjavaslatát, különösen azokat, amelyek konkrétan az átláthatóságról, a bizalomépítésről és a kockázatcsökkentésről szólnak.
„A NATO válaszában egyébként sokkal nagyobb az otrombaság és a kihívó nyelvezet aránya az amerikaihoz képest, bár az amerikaiban is vannak elfogadhatatlan elemek a kérdés-megfogalmazásban”
– mondta.
Kifogásolta, hogy az Egyesült Államok és több szövetségese a politikai nyomásgyakorlás eszközeként használja fel Oroszország ellen az Északi Áramlat-2 földgázvezetéket. Úgy vélekedett, hogy az európai államok nem képesek önállóan meghatározni tulajdon érdekeiket. A helyettes tárcavezető ezzel Joe Biden amerikai elnöknek azt az Olaf Scholz német kancellár jelenlétében tett kijelentését kommentálta. Eszerint „nem lesz többé” Északi Áramlat-2, ha Oroszország behatol Ukrajnába. Zaharova azzal vádolta meg az Egyesült Államokat, hogy igyekszik a maga számára kedvező feltételek mellett „elfoglalni” az uniós energiapiac egy részét.
Kolosszális nyomás
Vaszilij Nyebenzja orosz ENSZ-nagykövet a Rosszija 24 hírtelevíziónak nyilatkozva azt hangoztatta, hogy az Egyesült Államoknak kulcsszerepe van abban, ami Ukrajna körül történik. Kifogásolta, hogy Washington szerinte „kolosszális nyomást” gyakorol a Biztonsági Tanács nem állandó tagjaira a saját álláspontjának érvényesítése érdekében. A misszióvezető a január 31-én – Oroszország és Kína ellenállása ellenére – megtartott BT-ülést „megrendezett” és „előre elpróbált” előadásnak nevezte, amelyhez sajtótámogatást is szerveztek. Úgy vélekedett, hogy az ukrajnai helyzet kiélezett marad, ha Kijev továbbra is kerüli a párbeszédet a Donyec-medence szakadárjaival.
Zaharova visszautasította Szerhij Kiszlica ukrán ENSZ-nagykövet nyilatkozatát, amelyben a diplomata eljárási szabálytalanságokra hivatkozva megkérdőjelezte Oroszország állandó BT-tagságának legitimitását. Emlékeztetett rá, hogy Moszkva dokumentáltan a Szovjetunió jogutódja a világszervezet legfontosabb biztonságpolitikai döntéshozó szervében. Rámutatott, hogy így döntött a Független Államok Közössége (FÁK) 1991. december 21-i államfői tanácsa is, ahol Ukrajnát Leonyid Kravcsuk képviselte. A szovjet jogok és felelősségek körének átvételéről az orosz külügyminisztérium öt nappal később az ENSZ főtitkárát, 1992. január 13-án pedig a moszkvai nagyköveteket értesítette.
Párizs elérte célját
Elérte a célját Emmanuel Macron francia államfő moszkvai, kijevi és berlini látogatása, amely lehetővé tette, hogy előrelépést érjenek el az Oroszország és Ukrajna közötti feszültség csökkentésének érdekében. Ezt már a francia elnökség közölte szerdán, amely korábban annak az álláspontjának is hangot adott, hogy nem számít „azonnali eredményekre”.
„A célt elértük, ezáltal mindenki szünetet tarthat, és elkezdheti a feszültség csökkenését tervezni”
– fogalmazott az elnöki hivatal az AFP hírügynökséghez eljuttatott közleményben, hozzátéve, hogy az orosz-ukrán határon az utóbbi időben egyre növekedett a feszültség. „Ugyanúgy értékeljük a helyzetet, mint a Kreml”, amely az Elysée-palota szerint szerdán tudatta, hogy látja az első „pozitív jeleket” Emmanuel Macron francia és Volodimir Zelenszkij ukrán elnök megbeszélése után. Erre a francia államfő és Vlagyimir Putyin orosz elnök találkozójának másnapján került sor.
„Távlatokat nyitottunk, olyan javaslataink voltak, amelyek révén érdekes megoldásokkal lehet szolgálni a jelenlegi problémákra”
– értékelte a francia elnökség.
Szilárd egyetértés
„De elengedhetetlen, hogy tudjunk elég időt fordítani és új határidőket szabni az ilyen nehéz témákra, amelyek oly sok partnert érintenek egy nagyon gyorsan változó helyzetben” – fűzte hozzá. Párizs „nagyon fontosnak” ítéli meg, hogy a tárgyalás folytatódjon a 2015-ös minszki megállapodások végrehajtásáról. Ennek a Donyeck-medencében folyó, nyolc év alatt több mint 13 ezer áldozatot követelő háború végét kell jelentenie. Az Elysée-palota emlékeztetett arra, hogy Emmanuel Macron kedden Kijevben úgy vélte: a minszki megállapodások jelentik az egyetlen módot a kelet-ukrajnai konfliktus megoldására és a fenntartható béke elérésére. Az elnöki hivatal jelezte azt is, hogy Párizs és Berlin bizalmi félként és jó szándékú partnerként lép fel Kijev oldalán ebben, az ukrán elnök számára politikailag kényes folyamatban.
Emmanuel Macron és Olaf Scholz német kancellár között „nagyon szilárd az egyetértés”, míg Andrzej Duda lengyel elnök, akivel kedden este tárgyaltak Berlinben, „ugyanazokért az alapokért szállt síkra” a francia elnöki hivatal szerint. A francia elnök szerdán a három balti ország vezetőivel egyeztetett, és „hamarosan” ismét tárgyal Joe Biden amerikai elnökkel is, de washingtoni látogatás egyelőre nincs napirenden az Elysée-palota szerint.
(Forrás: MTI)
Címlapkép: MTI/EPA/Ukrán elnöki sajtószolgálat
