Szili Katalin: Ügyünk megkívánja a közösségi jogi aktus kidolgozását az Európai Bizottságban
Szili Katalin az MTI-hez eljuttatott közleményében felidézte, hogy a belga-holland-német hármashatárnál fekvő városban 12 ország írta alá 1992. február 7-én az Európai Unió (EU) integrációjának legfontosabb dokumentumát. Kiemelte, hogy a többi között az EU mai formájának is e szerződés a sarokköve.
A dokumentumban fektették le az euróövezet, a közös kül- és biztonságpolitika, a bel- és igazságügy együttműködési területek alapjait, valamint az EU elsődleges pillérét, az Európai Közösséget, és azt, hogy mit jelent európai polgárnak lenni
– sorolta. Rámutatott: a szerződés a hivatkozási alapja az összes polgári kezdeményezésnek, így a Minority SafePacknek és a nemzeti régiók védelmének is. Hozzátette, a maastrichti szerződés ma 27 tagállam 440 millió állampolgárát hozza közösségbe, közülük 50 millióan a nemzeti kisebbségek egyikéhez tartoznak.
„Ezen 30 éves dokumentumnak kell lennie a garanciának a külhoni magyarság identitásának szülőföldön történő megéléséhez és gyarapodásának”
– írta a miniszterelnöki megbízott.
Úgy fogalmazott: „ügyünk megkívánja a közösségi jogi aktus kidolgozását az Európai Bizottságban. Kár vele késlekedni”.
(MTI)
A címlapképen Szili Katalin, a Kárpát-medencei autonómiatörekvések egyeztetéséért felelős miniszterelnöki megbízott beszédet mond a Halzl Józsefnek, a Rákóczi Szövetség örökös, tiszteletbeli elnökének emlékére rendezett konferencián a Várkert Bazárban 2021. november 13-án. Forrás: MTI/Kovács Tamás
