GÁBOR CSABA: „ELADOK, ELADOK, MINDENT ELADOK…” – VÁC ÉS LELKES PRIVATIZÁTORAI

Matkovich Ilona és Rozmaring Sándor, lelkes privatizátorok a helyi kábeltelevízión jelentették be: sikeresen eladták magánbefektetőknek az Esze Tamás laktanyát. Ez a zsebpénz része az eddig 1,2 milliárdnyi összegnek, amelyet ingatlanokból markoltak fel, amit most mi városiak nézzük értetlenkedve, vajon az a pénz hol van?

Olyanra meg gondolni sem merek, miből tud majd gazdálkodni a következő önkormányzat?

Tegyük fel a kérdést: mennyi marad a kasszában, ha ezek végre elhagyják a tett színhelyét? Az összeget az önkori valószínűleg zsebkendőre költi, legyen mibe belehüppögni bánatukat: miszerint egy forintjuk sincs semmire.

A magánbefektető jól jár, dörzsöli a kezeit. További potenciális vásárlókkal is egyeztetnek, mert éhes az egész brigád, gyorsan el kell adni az örökséget lelkesen, minden csontot le kell rágni.

„Eladok, eladok, mindent eladok” – kiáltotta a Kontroll Csoport még a rendszerváltás előtt. Nem is sejtették, hogy milyen szorgos követőkre lelnek az Úr 2022. esztendejében.

Nincs vége a jó híreknek. Azt mondják a szájukkal, hogy a laktanya iskolaépületére is van érdeklődő. Na, enélkül nem lett volna teljes a napom. Nehogymá’ az étkészletből csak a kés maradjon meg?

Gyorsan ábrázolom: eladom mások örökségét, aztán a kamera előtt szokás szerint eljátszom az aggódó és szeretetteli nénikét, aki csak jót akar azzal, hogy az általa preferált pénzes vállalkozó azt építsen az arcunkba, amihez kedve van. Élelmiszerboltot, szexshopot, kutyamenhelyet…

De amitől igazán összeugrik a gyomor: Ilonka sportközpontot szeretne. Ez a labda olyan magas, hogy el sem érem. Kedves Matróna! Ugyan mi akadályozott meg abban, hogy az ingyen sportcsarnokot nagy nehezen a válladra vedd? Tudod, amit a kormánytól kaptunk volna és lenne egy hiper-szuper arénánk akár koncertre, akár sporteseményre, vagy netán Kiss Zsolt lovaggá ütésére? Most szeretnél ilyet, miután minden nyáladat elköpted a segíteni szándékozó kormány szemébe? Biztos velem van a baj. Homályos ez az egész. A lényeg: V. Naszályi Márti, a közokirat-hamisítással vádolt baller polgiasszony lelki társának érzi Ilonkát, mindenért rajong, amit a városvezető kihelyez az oldalára. (SIMLIS simile gaudet.)

De menjünk tovább, a szív összeszorul, amikor Inotay Gergely megrettenéssel vegyes meglepődéssel fedezi fel, miszerint a váci oldalakon trollprofilok is vannak. A sokk azért nem látszik a fényképein, mivel éppen alszik a tej a szájában, azt meg eszében sincs felriasztani. Énekmondó elvtárs félelme kissé mesterkéltnek hat annak fényében, hogy még a cikk lájkolói közt is rögvest ott találhatjuk a váci kamuprofilok egy részének gyártóit, olyanokat, akik Ferja és Fehér elvtársak érdekeit képviselik? Ha ott sem megy, talán a vérszívó rovarról elnevezett kocsma környékén herbálozó fiatalemberek mindenképpen támpontot tudnának adni a megbotránkoztató történet részleteiről. Szeretnék segíteni Gergőnek, ha máshogyan nem, lelkiekben megszorítani a jólétben felerősödött kezeit. Ne ijedjen meg! Ha mi évek óta nyeljük az általuk indított trollkommandót, valahogy kibírják a maguk által generált támadást is.

De elő a zsepivel! Itten egy szegény fiatalember nemhogy „antiszemita”, hanem annak lett kikiáltva. Értjük ugye az iróniát: a baloldal saját medvecsapdájába lépett. És ível a laszti ismét fennen: kisgyermek korában köpött a srác a zsidók láttán a klaviatúrára. Értjük ugye?

Thomas a kis gőzmozdony után a Minimaxon eljött a reklám ideje, a cuki kisbaba odamászott ahhoz a laptophoz és leköpte. Képzeletem igen plasztikus, de azért kapaszkodjunk a realitás talajába. Ilonánk két tűz közé került:

szeretné elsimítani a redőket a takarón, hiszen azon fajta ballib „éttermiségi” közegben nőtt fel, ahol címkéket ragasztottak minden hazafi érzelemre,
most meg az ölébe pottyant saját fészekből egy ilyen példa.
Mi a megoldás? Most szeretettel teli módon öleli a Tótváradi gyerek kis buksiját, nézzük már el neki. Értem én. A fagyi visszanyal, kellemetlen tud lenni. Ha sír a Bencus, majd eladunk még néhány ingatlant, máris felvidul, valamivel mindig be lehet tömni a kis száját.

UI.: „A napokban elkészült a váci strand és uszoda két nagy medencéjét összekötő fedett folyosó felújítása. Köszönet érte a Váci vízmű SE-nek, akik egy korábbi pályázati pénzből csoportosítottak át 30 millió forintot, többek között a most megvalósított fejlesztésre.”

Én is puszikát küldök nekik. Ha valaki felújítaná a konyhámat, mindenképpen megérdemli a baráti ölelésemet és szeretetemet. Aztán majd minden vendégnek elmesélem, hogy az én érdemem.