Horvát államfő: Bidenék generálják az orosz-ukrán ellentétet
A horvát államfő szerint van rá mód, hogy Ukrajna megtartsa „területi integritását vagy annak 99 százalékát”, és gazdaságilag is lehet segíteni Kijevet, de nincs helye a NATO-ban, amelynek, mint mondta, nem tagja a semleges Finnország, Ausztria és Svédország sem, amelyek mégis biztonságos államok.
Ennek a válságnak semmi köze Ukrajnához vagy Oroszországhoz, köze van azonban Joe Bidenhez és kormányához – mondta Milanovic, hangsúlyozva, hogy a nemzetközi biztonsági kérdésekben „következetlenségeket és veszélyes viselkedést” lát az Egyesült Államok részéről.
Milanovic úgy vélte: Biden demokrata párti kormánya saját pártja részéről is nyomás alatt áll, de most azok a republikánusok is szorítják, akik tegnapig még „igazolták és támogatták” Donald Trump volt amerikai elnök „biztos és békés” politikáját Moszkvával szemben. „Most pedig sürgetik a Pentagont és Bident, hogy keményen álljon ki Oroszországgal szemben” – húzta alá a horvát államfő.
„Ha eszkalálódik a helyzet, (a NATO-tag) Horvátország egyetlen katonával sem fog részt venni” – mondta az államfő, aki egyben a horvát hadsereg főparancsnoka is. „Semmi közünk nincs hozzá, és nem is lesz, ezt garantálom” – szögezte le Milanovic.
Emlékeztetett, hogy Viktor Janukovics oroszbarát ukrán államfő hatalomra kerülését 2010 és 2014 között az Európai Unió és Washington is támogatta. „Janukovics egy szélhámos, aki három széken ült, megválasztása pedig államcsíny volt” – mondta.
2014 után Ukrajnában elkezdődtek a konfliktusok – emlékeztetett a horvát államfő. „A mese a következő volt: Ukrajna nyugatra tart, nincs mit keresnie Oroszország társaságában, a vámunió Moszkvával és a többi volt szovjet tagállammal rossz, az EU pedig tejjel-mézzel folyó Kánaán” – fogalmazott Milanovic.
Ehhez képest szerinte „nyolc évvel később Ukrajna továbbra is a világ egyik legkorruptabb országa, gazdaságilag stagnál, az EU-tól pedig nem kapott semmit”.
(MTI)
Címlapkép: MTI/EPA/Antonio Bat
