„Németország teljes mértékben az orosz gáztól függ”

Zöld címke

Az Európai Bizottság év elején mutatta be az atom- és gázerőművekre vonatkozó, úgynevezett „zöld címke” tervezetét. Ennek célja, hogy megkönnyítse az éghajlatváltozás elleni küzdelmet segítő létesítmények finanszírozását. A javaslat szerint atomerőművek vagy gáztüzelésű erőművek is fenntarthatónak minősülnének, ha megfelelnének bizonyos kritériumoknak. Így ezek építésére is igénybe lehetne venni az úgynevezett uniós „zöld támogatást”. A cél az, hogy jelentősen csökkenjen az üvegházhatású gázok kibocsátása. A még konzultációs szakaszban lévő javaslat miatt éles ellentét alakult ki néhány Európai Uniós tagállam között. Az atomenergiát ellenző Németország köré sorakozott Ausztria, Belgium, Luxemburg, Portugália, Dánia és Svédország. Az atomenergia támogatói pedig Franciaország (mint az Európai Unió legnagyobb atomenergia-termelője), Lengyelország, Bulgária, Románia és Magyarország.

Két oldal

A nukleáris energia mellett voksoló országok szerint az atomerőművek klímavédelmi szempontból a legkevésbé levegőszennyező létesítmények. Ráadásul hosszútávon kiszámítható mennyiségű energiát képes termelni. Adott esetben az is elkerülhető, hogy elszabaduljanak az energiaárak. Szerintük nem lehet csak nap-és szélenergiát igénybe venni. Franciaország ráadásul újra akarja indítani az atomerőművek építését. Emmanuel Macron elnök úgy véli: ha az ésszerű árat akarnak a franciák fizetni az energiáért és ha meg akarják szüntetni az energiafüggőséget más országoktól, akkor a a jövőben a nem szénalapú energiatermelésbe kell befektetni.

Eközben Németország atomenergia nélkül képzeli el a jövőt. A 2011-es fukusimai baleset után a kormány úgy döntött, hogy fokozatosan elhagyja az atomenergiát. Ennek a folyamatnak egy újabb szakasza kezdődött el, amikor év elején három atomerőművet is lekapcsoltak. Éppen akkor, amikor sok nyugat-európai országhoz hasonlóan Németországban is drasztikusan megnőttek az energiaárak. Az ország kénytelen más forráshoz nyúlni, mivel szinte már teljesen mellőzi az atomenergiát. A nap-és szélenergia stabil kitermelése pedig egyelőre túl bonyolultnak tűnik. Többek között ez is közrejátszik abban, hogy Németország ma a világ legnagyobb orosz gázvásárlójává vált. Az Eurostat uniós statisztikai hivatal szerint gázimportjának több mint felét Oroszországból szerzi be, szemben az Európai Unió átlagos 40 százalékával. A mintegy 41,5 millió háztartás felét gáz tartja melegen, de a feldolgozóiparban is óriási jelentősége van a gáznak.

A németek kitartanak

Hogy mennyire nem volt bölcs lépés a német kormány döntése, arról Gustav Gressel, az Európai Külkapcsolatok Tanácsának vezető politikai munkatársa nyilatkozott. Szerinte Németország ma már jobban függ az orosz gáztól, mint a legtöbb szomszédja.

„A nukleáris és a szén egyidejű kivonásáról szóló döntés Németországot teljes mértékben az orosz gáztól függővé tette”

– jelentette ki Gressel.

Ennek ellenére a német kormány továbbra is kiáll a saját nézőpontja mellett és élesen kritizálja az Európai Bizottság javaslatát. Robert Habeck zöldpárti német gazdasági- és klímavédelmi miniszter szerint a tervezet nem kielégítő, és nem szolgálja megfelelően az Unió klímavédelmi céljainak elérését.

Hasonlóképpen nyilatkozott Steffi Lemke zöldpárti környezetvédelmi miniszter is, aki az ARD német csatorna műsorában szögezte le: a kormány elutasítja a Bizottság javaslatát.

(V4NA)

Címlapkép: unsplash.com

'Fel a tetejéhez' gomb