Engem egy kicsit meglep, hogy Macron nem akarja megnyerni a választást. A hivatalos adatok alapján pedig erre jó esélye lenne, de ennyire mást mutatnak a belső számok? Megunta? Kapott egy menedzseri ajánlatot Szilícium-völgyből? Nemigen értem. Egy választási kampány hajrájában ugyanis nem szokták potenciális választókról azt mondani, hogy megkeserítik az életüket. Eléggé unortodox módszer. Azt sem teszik hozzá, hogy jó, börtönbe nem küldenék őket, de lehetőleg ki se mozduljanak otthonról.

Emmanuel Macron francia elnök az Európai Unió rendkívüli brüsszeli csúcsértekezletére érkezik 2019. május 28-án, két nappal az európai parlamenti választások után. MTI/EPA/Sascha Steinbach

Macron mindezt az oltatlanokra vonatkoztatta. Azokra az oltatlanokra, akikről sokszor elmondtam én is, hogy saját maguk alatt vágják a fát. Minél több az oltatlan, annál nagyobb esély van a járvány fennmaradására, mutációk kialakulására és így tovább. Egyetlen megoldás van, az oltás. Nem lezárás, nem karantén, nem korlátozások, oltás. Aki azt akarja, hogy korlátozzanak, szépen zárkózzon be egy bunkerbe, aztán húzza magára a tetőajtót, de minket, normális embereket hagyjon békén. Szuri be és kész.

Megjegyzem, érdemes megnézni, milyen tüntetések zajlanak Nyugat-Európában a korlátozások miatt. Hollandiában szó szerint kutyákat engednek az emberekre, verik a demonstrálókat. Eközben Magyarország a béke és a demokrácia szigete. 30 év után újfent Magyarország mutat példát demokráciából, míg nyugaton berendezkednek a féldiktatúra állapotaira. És fel lehet itt hozni jogállamiságot, meg minden mást, de ez bagatell. A lényeg, hogyan élünk a mindennapokban. Hollandiában sz*rul, csalódottan, itt meg pozitívan.

hirdetés

Szóval, mindez egy dolog. De Macron mit remél attól, ha nyilvánosan hülyézi le a választópolgárok jelentős részét? Lehet, ez ilyen Márki-Zay-féle taktika? Erről is egyeztettek a francia nagykövetség előszobájában?
Tudomásul kell vennie egy politikusnak, hogy ha választásokat akar nyerni, akkor egy kicsit mindenkinek játszania kell. Azoknak is, akik talán csak felületesen értenek vele egyet. Nem lehet folyamatosan a városi értelmiségnek hegedülni, mert ők csak kivételes esetben elegendőek ahhoz – lásd Macron első sikerét -, hogy valaki hatalmi tényezővé válhasson.

Érdekes kísérlet Macroné, remélem, Éric Zemmour győzelmével zárul.