Kultúrák ütközése – Dániában büntetik a gyermekházasságok ellen fellépőket
Kedden délután kezdődött a vita a dán parlamentben arról, hogy megfosszák-e képviselői mandátumától Stojberget.
Jeppe Bruus, a kormányzó szociáldemokrata párt szóvivője a kora esti órákban közölte, hogy a dán parlament nagy többsége négy és fél órás vitát követően megszavazta Inger Stojberg képviselői mandátumának azonnali megvonását azzal az indokkal, hogy a politikus kéthónapos börtönbüntetése összeegyeztethetetlen parlamenti tisztségével. A képviselő felmentését a dán parlament egyértelmű többséggel, 98 igen, és 18 nem szavazattal hagyta jóvá.
Öt évvel ezelőtt, 2016-ban Inger Stojberg utasítására 23 migráns pár házasságát bontották fel aktáik egyéni vizsgálata nélkül, mert a pároknál a kényszerházasság, azaz a gyermekházasság gyanúja merült fel.
A párok döntően Szíriából érkeztek, ahol az állami családjogi törvény a férfiak számára 18, a nőknek 17 éves korától engedélyezi a házasságot. Az iszlám vallási bíróságok azonban felülírhatják ezt, és a fiúknál 15, a lányoknál 13 éves kortól engedélyezhetik a házasságkötést.
Stojberg – aki korábban nemi egyenlőségért, majd foglalkoztatásért felelős tárcavezető is volt – következetesen fellépett a gyermekházasságok ellen, arra hivatkozva, hogy ez Dániában illegális.
A volt miniszter ellen a parlament szavazta meg a bírósági eljárást, ezek után Stojberg februárban elhagyta a Venstre dán liberális pártot, de nem adta fel a képviselői mandátumát.
Az ügyben eljáró, 30 tagú különleges bíróság – a törvénytelenségnél fontosabbnak találva a migránsok magán- és családi élethez való jogát – december 13-án hozott ítéletében 60 napos letöltendő börtönbüntetéssel sújtotta Stojberget. Az ítélet indoklása szerint a politikus „szándékosan elmulasztva kötelezettségeit” megsértette az Emberi Jogok Európai Egyezményét azzal, hogy elrendelte a menedékjogot kérő olyan házaspárok szétválasztását, amelyekben a feleség kiskorú. A bíróság úgy ítélte meg, hogy a bevándorlásért is felelős tárca nem jogosult az intézkedés meghozatalára az esetek egyéni vizsgálata nélkül.
A volt miniszter ártatlannak mondta magát, és azzal védekezett, hogy tevékenységével a kényszer- és gyermekházasságok ellen harcolt és a fiatal lányok védelmében állt ki.
A különleges bíróság olyan miniszterek ellen ítélkezik, akik hivatali kötelességük teljesítése közben hivatali visszaélést vagy gondatlanságot követtek el. Stojberg a szavazást követően újságíróknak nyilatkozva közölte:
„inkább a kollégáim szavazzanak ki a parlamentből, mert megpróbáltam megvédeni néhány lányt, mint hogy a dánok tennék ugyanezt azért, mert elfordítottam a tekintetemet. Ne higgyék, hogy nem fognak többet hallani rólam” – tette hozzá.
A politikus börtönbüntetésének letöltése után ismét indulhat a következő parlamenti választásokon.
1910 óta ez volt a harmadik alkalom, hogy egy politikust a különleges bíróság elé idéznek. A legutóbbi eset 1993-ra nyúlik vissza, a Tamilgate-ként elhíresült ügyig, amely tamil menekültek családegyesítésének befagyasztásáról szólt. Bevezetéséről 1987 és 1988 között Erik Ninn-Hansen korábbi konzervatív igazságügyi miniszter döntött. A politikust később négy hónap felfüggesztett börtönbüntetésre ítélték.
Inger Stojberg 2015 és 2019 között volt miniszter egy jobbközép kormányban, amelyet a bevándorlásellenes jobboldali Dán Néppárt (DF) támogatott, és ő volt a felelős Dánia rendkívül korlátozó menekültpolitikájáért. A francia hírügynökség értesülései szerint a politikus büszke volt arra, hogy több mint 110, a külföldiek jogait korlátozó törvénymódosítást fogadott el. Hivatali ideje alatt olyan intézkedést is elfogadott, amely elkobozta a migránsok vagyonát, hogy finanszírozza a dániai ellátásukat.
(MTI)
Kiemelt képünkön Inger Stojberg dán integrációs és bevándorlásügyi miniszter érkezik a migráció biztonsági kihívásairól tartandó nemzetközi konferenciára az osztrák soros EU-elnökség rendezésében, Bécsben 2018. szeptember 14-én. (MTI/EPA/Florian Wieser)
