Történelmi kísérlet zajlik a biblikus emberkép lecserélésére
Ha az összes magyarországi egyház és a zsidó hitközségek egy ilyen közös nyilatkozatra szánják el magukat, félretéve az egyébként sok tekintetben meglévő nézetbeli különbözőségeiket, akkor ez azt jelenti, hogy a házasság, a család körül kibontakozó társadalmi vita elérkezett egy olyan ponthoz, amely immár az évezredes zsidó-keresztény emberértelmezés alapkérdéseit veti fel – írja Köntös László református lelkész a megvanirva.hu oldalon.
A szerző felhívja a figyelmet, hogy a nyilatkozat nem véletlenül kezdődik a következő bibliai mondattal:
„Megteremtette Isten az embert a maga képére; Isten képére teremtette őt, férfinak és nőnek teremtette őket. Isten megáldotta őket, és azt mondta nekik Isten: »Szaporodjatok, sokasodjatok, töltsétek be a földet!« „(1Móz 1,27–29).
Hozzáteszi: a biblikus világkép mondta ki az ember valóságát, s teremtette meg az önfelismerésnek, öntudatnak azt a formáját, amely egyik pillére lett annak az identitásközösségnek, amelyet összefoglalóan nyugati civilizációnak nevezünk. S ha ez a biblikus alapmondat megkérdőjeleződik, akkor a nyugati ember önértelmezésének egész rendszere omlik össze. A házasság és a család kérdése körül napjainkban felerősödő szellemi folyamatok valódi tétje igazából az, hogy a zsidó-keresztény hagyományban megőrzött emberértelmezés igazsága lehet-e még továbbra is nyugati társadalmak eszmei alapja.
A nyugati progresszió és ami mögötte van
Köntös László meglátása szerint minden jel arra mutat, hogy az összefoglalóan ma progressziónak nevezett eszmei vonulat, amely egyes nyugati országokban és az EU adminisztrációban már-már állami szintű ideológia rangjára emelkedett, történelmi kísérletet tesz arra, hogy lecserélje a biblikus emberképet. Azt átértelmezve pedig egy olyan új társadalmat építsen fel, amelyben értelmét veszti a gondolat, hogy Isten teremtette a világot és vele az embert. Az egyéni önkény szintjére süllyesztett ember értelmezéssel a zsidó-keresztény emberkép elvi alapjait számolja fel és vezet a közösségi öntudat összeomlásához.
Hatása a zsidó-keresztény civilizációra
Ez a nyilvánvalóan diktatórikus kísérlet alapjaiban érinti az egyházakat és a zsidó hitközségeket is, minthogy identitásuk eredete éppen a biblikus emberképre megy vissza, s ennek nyomán küldetésük a Bibliában kimondott emberi léthelyzet igazságának folytonos képviselete, s a zsidó-keresztény civilizáció közösségi öntudatának a folytonos újrafogalmazása – hívja fel a figyelmet a református lelkész.
Egyértelmű, hogy a progressziónak nevezett vonulat a hagyomány kisajátításán fáradozik. A tőlünk nyugati világban már régóta megjelent az a „progresszív kereszténységnek” nevezett áramlat, amely sorra veszi be az egyházakat. Ennek jelei már Magyarországon érzékelhetőek, hazai politikai képviselete az ellenzéki miniszter-elnök személyében is megtapasztalható – jegyzi meg a szerző.
Kiállás és állásfoglalás
Köntös László szerint a hazai egyházak és zsidó hitközségek jól érzékelték, hogy eljött az idő a kiállásra. Ugyanis emberi létünk értelmezésének az alapjairól van szó.
A nyilatkozat egyértelmű kiállás a biblikus emberkép igazsága mellett, és állásfoglalás a progresszióval szemben.
A nyilatkozatnak azon túl, hogy kiáll a hagyományos férfi-nő képlet és családmodell mellett, van egy zseniális kitétele: mindezt az emberi méltóság védelméért teszi – fűzi hozzá a lelkész. A „progressziónak” nevezett irányzat a biblikus emberkép felszámolását emberjogi témává alakította át. Ezért magától érthető az a meglátás, mely a házasság és a család értelmezésének elbizonytalanodását a nyugati civilizáció rendszerszintű válságjelenségeként értelmezi. S ezt a kritikai szemléletet igyekeznek a progresszió követői gyűlöletként magyarázni.
Köntös László szerint hitvallásos helyzet van, amelyben a biblikus emberkép híveinek azért kell kiállni, hogy a „progresszió” világképének amúgy senki által nem igazolt emberértelmezése nem írhatja felül egyetemes érvénnyel az Isten által teremtett emberi lét objektív alapjait.
A magyar jogrendszer a családok védelmében
Mint arról a Vasárnap beszámolt, Hanol Ádám és Pál Márton elvesztette azt a pert, melyet a portál ennek indított a Milyen jövő elé néz a „kétapukás” kisfiú? című cikk miatt. A jegyzet azzal foglalkozott, hogy az azonos párok együttélésével kapcsolatos tolerancia nem lehet vég nélküli és a társadalom többsége elutasító az azonos neműek örökbefogadásával kapcsolatban. A bírósági ítélet szerint a vonatkozó jogszabály is ezt fejezi ki azzal, hogy gyermeket kizárólag házaspárok és egyedülálló személyek fogadhatnak örökbe.
Köntös László eredeti írása itt olvasható.
Kiemelt képünk forrása: Pixabay.com
