Scholz a Morawieckivel folytatott egyeztetések egyik témájaként az orosz-ukrán határon fennálló helyzetet emelte ki. Európa „nyilvánvalóvá kell, hogy tegye: nem értünk egyet a jelenleg ott zajló eseményekkel” – jelentette ki. Aláhúzta: az Európai Unió tagállamai egybehangzóan hangsúlyozzák, hogy a határok sérthetetlenek és megengedhetetlennek tartják, ha sérül egy állam területi egysége.

A helyzet kezeléséhez Scholz a diplomáciai eszközök mozgósítását javasolta a 2014-es ukrán válság kirobbanása után kialakított normandiai négyek csoportja keretében, vagyis francia-német-orosz-ukrán formátumban.

Morawiecki Ukrajnáról szólva kiemelte az orosz-német projektként megépült Északi Áramlat-2 gázvezeték kérdéskörét, hangsúlyozva: az Európai Unió keleti részén fekvő államok mellett Ukrajnát is nehéz (energiabiztonsági) helyzetbe hozza a beruházás. Közölte: figyelmeztette Scholzot a projekt kockázataira, arra, hogy a gázvezeték üzembe helyezése destabilizálni fogja az EU és a NATO keleti szárnyát. Ukrajna helyzetét súlyosbítaná, amennyiben Kijev a gázvezeték révén zsarolhatóvá válna Moszkva részéről – állapította meg a lengyel miniszterelnök.

Scholz a később feltett újságírói kérdésre válaszolva hangsúlyozta: Berlin felelősséget vállal azért, hogy a gáztranzit a jövőben sem Ukrajna elkerülésével történjék.

hirdetés

A lengyel-fehérorosz határon fennálló helyzet kapcsán Scholz Berlin szolidaritását fejezte ki Varsóval, és elítélte, hogy Minszk politikai célokra használja fel a migránsokat. Fontosnak nevezte, hogy az EU egésze ne csak konkrét szankciókkal reagáljon, hanem párbeszédet is folytasson (Minszkkel).

A német kancellár kitért a jogállamiság témájára is. Reményét fejezte ki, hogy az EU, az Európai Bizottság és Lengyelország között ez ügyben folytatott vita pragmatikus megoldáshoz vezet majd.

(MTI)

Kiemelt képünkön Mateusz Morawiecki lengyel kormányfő és Olaf Scholz új német kancellár látható a varsói miniszterelnöki hivatalban tartott fogadási ünnepségen 2021. december 12-én. MTI/EPA-PAP/Radek Pietruszka