Áder: A globális cselekvés nemzetállami tettekkel válhat eredményessé

Energiabiztonság kontra nemzetközi stabilitás

Az az évtizedek óta ismert mondás, hogy gondolkodj globálisan, cselekedj lokálisan, már kevés – húzta alá. Jelenleg az elnök szerint helyesen így hangzik: cselekedj globálisan, cselekedj lokálisan. Hozzátette: a glasgow-i klímacsúcs után néhány héttel a világ 120 országából azért gyűltek össze, hogy a következő napokban a klímaváltozás mellett a fenyegető vízválságról, a biodiverzitás megőrzéséről, a körforgásos gazdaság megteremtésének feltételeiről tanácskozzanak.

Áder János a világtalálkozón megvitatni tervezett témák közé sorolta a klímaváltozás fenyegetésének vagy lehetőségeinek, az energiabiztonság kontra nemzetközi stabilitás kérdését, a körforgásos gazdaság és zöld finanszírozás témáját. Ezen felül a víz- és élelmiszerbiztonság, a technikai ugrás kapujában lévő közlekedés és szállítás kérdéskörét, ahogy a hulladékgazdálkodást is. Kiemelte: Magyarország az Európai Unió azon tíz országa közé tartozik, ahol 1990 óta több mint 30 százalékkal csökkent a szén-dioxid-kibocsátás. Ráadásul úgy csökkent 32 százalékkal az emisszió az országban, hogy közben a GDP 64 százalékkal nőtt – mondta.

Egyetlen évszázad alatt borult minden

Magyarországon jelenleg a megtermelt áram 70 százaléka szén-dioxid-mentes, és az elmúlt 100 évben közel duplájára nőtt az erdővel borított terület nagysága. Mi lenne, ha csak a legfejlettebb országok – az úgynevezett G20-ak, amelyek a világ kibocsátásának 80 százalékáért felelnek – hasonló mutatókkal rendelkeznének? – tette fel a kérdést Áder János.

A bolygó – amely táplál, éltet, gyönyörködtet – évmilliók alatt vált az általunk ismertté – folytatta. Tízezer éve alapvetően stabil a klímája, de az emberiség egyetlen évszázad alatt ezt felborította.

„Száz-kétszáz év is kell ahhoz, hogy egy centiméternyi termékeny humusz keletkezzen, de mi néhány év alatt – rossz technológiával, kapzsisággal – a talajt terméketlenné tesszük”

– mutatott rá.

Hozzátette: a Földön lévő víztömegnek csak 7 ezreléke könnyen hozzáférhető, jó minőségű, folyékony halmazállapotú édesvíz, miközben az emberiség folyamatosan szennyezi.

Termékek, ötletek bemutatója

Kitért arra, hogy a fenntarthatósági expón magyar, lengyel, cseh és szlovák vállalatok mutatják be termékeiket, ötleteiket. Egyebek mellett a fenntartható élelmiszer-termelés, vízgazdálkodás, energiaellátás, közlekedés, városépítés és hulladékgazdálkodás területén. Hozzátette: 183 kiállító mutatja be termékeit, megoldásait a klímalábnyom csökkentéséről, az épületek energiafelhasználásának és a közlekedés kibocsátásának csökkentéséről. Ezenfelül a termőföldek megóvásáról, a talaj termőképességének és vízmegtartó képességének javításáról, vagy az élelmiszerpazarlás megelőzéséről. A kiállítók között van több évtizede alapított vállalkozás és épp most induló startup is. Egy azonban közös bennük: ők nem beszélnek a problémákról, nem sóhajtoznak, nem riogatnak, nem másra várnak, cselekszenek – mutatott rá.

Magyar erőfeszítések

Magyarország a közös célok elérése érdekében megtett lépései között kiemelte: az ország utolsó szénerőművét 2025 és 2030 között bezárják, ami közel 10 százalékkal csökkenti a szén-dioxid-kibocsátását. A kieső áramtermelést naperőmű, gázerőmű, valamint hulladékégetés révén biztosítják. Hozzátette: az ország a mostani 22 százalékról 2050-re legalább 27 százalékra növeli erdőterületei nagyságát. A mostani közel 3000 megawattról 2030-ra duplájára növelik a naperőművek beépített kapacitását, 2030-ra elektromosra cserélik a városi tömegközlekedésben használt buszokat.

Az a cél, hogy 2030-ra a szennyvíz 100 százalékát megtisztítsák Magyarországon – ismertette. A 11 európai biogeográfiai régió közül a Pannon régió az egyik leggazdagabb, az idén adták át az öt szomszédos országgal közösen létrehozott közel egymillió hektár területű Mura–Dráva–Duna Bioszféra Rezervátumot. A világon elsők között Magyarország vezette be a fenntartható fejlődésről szóló tantárgy oktatását a középiskolákban – sorolta.

A köztársasági elnök Ken Liu kínai származású amerikai író mondását idézte, miszerint: „nem az számít, hogy mennyi időnk van, hanem hogy mit kezdünk vele.” A mondás – a sokasodó gondok, a megoldásra váró feladatok miatt – némileg módosítva jelenleg már így hangzik: az is számít, hogy mennyi időnk van, de az még inkább, hogy mit kezdünk vele – összegezte.

(MTI)

Kiemelt képünkön Áder János köztársasági elnök beszél a Planet Budapest 2021 Fenntarthatósági Expó és Világtalálkozó hivatalos megnyitóján a Hungexpo C pavilonjában 2021. november 30-án. MTI/Bruzák Noémi