Brutális erejű beavatkozásra készülhetünk
A brit hírszerzés (MI6) egykori ügynöke, Christopher Steele, a demokraták megbízásából és persze pénzéből azt a feladatot kapta 2016-ban, hogy Donald Trump nemzetbiztonsági szempontból kockázatos orosz kapcsolataira szerezzen bizonyítékot. Elnökké választása után négy évig folyamatosan harcolnia kellett ezzel a váddal, melynek fő szószólója Hillary Clinton volt. A Szövetségi Nyomozó Iroda (FBI) pedig nyomozást indított az Egyesült Államok elnöke ellen a Steele-dosszié állításai alapján.
Napjainkra aztán kiderült, hogy az egész ügy egy sikeres lejáratási művelet része volt.
Az ügyészség vádat emelt az egyik informátor, Igor Dancsenkó ellen, mert nemes egyszerűséggel fogalmazva hazudott. Egy szó sem volt igaz a félelmetesnek kikiáltott orosz kapcsolatból. A vádemelésben leírtak szerint az FBI-t félrevezették. Itt azért álljunk meg, és gondolkozzunk el. Mennyire hihető, hogy úgy indít nyomozást a legpatinásabb elhárító szervezet a regnáló elnök ellen, hogy az alapinformációkat nem ellenőrzi? Aligha. Ugyanis ha ezt elfogadnánk igaz állításnak, akkor a szolgálatot már régen fel kellett volna oszlatni a szakmai hozzá nem értés miatt. Donald Trumpra pedig ráégett a túlzott oroszbarátság vádja. Ez aztán – sok egyéb mellett – hozzájárult a 2020-as vereségéhez. Nagy tanulság, hogy hiába derül fény az igazságra öt év után, attól még a lejáratás sikeres volt. Egy hazugsággal besározták, hírbe hozták, megbuktatták. Amivel szemben meg kellett volna védenie az elnököt a titkosszolgálatnak. De hát sajnos „félrevezették” az egész ügynökséget.
Utólag persze már hiába okos a vádhatóság, legfeljebb a választó foghatja a fejét, hogy átverték.
Hasonló tapasztalatokról hosszasan tudna mesélni Silvio Berlusconi is. Az egykori olasz miniszterelnököt és sikeres üzletembert hasonló módon járatták le, buktatták meg.
Az elmúlt néhány évben Közép-Európán söpört végig egy furcsa, kormányokat és politikusokat buktató hullám. Ausztria, Csehország, Szlovákia, Románia és legutóbb Bulgária. Ami közös bennük, hogy az európai balliberális fősodorral szemben álló politikusokat, pártokat járattak le és szorítottak ki kormányzati pozícióból.
Nem a klasszikus bal–jobb politikai kategória ismérvei alapján buktatták meg őket, hanem a nemzetállami elkötelezettség, a liberális toposzok – multikulturalizmus, migráció, gender – elutasítása volt az a bizonyos vörös vonal.
A legutóbb Bulgáriában láthattuk a folyamatot. Mivel a Bojko Boriszov vezette jobboldali kormány nem támogatta a migrációt, az LMBTQ-propagandát, és nem akart idegen katonai támaszpontokat az országban, ezért külföldi, jórészt Soros Györgyhöz köthető szervezetek nyomás alá helyezték a bolgár kormányt. Erőszakos tüntetéseket provokáltak, aminek hatására februárban lemondott a miniszterelnök. Ezt követően három választást tartottak az országban, mire nagy nehezen megszületett a kívánt eredmény. Jelentős külföldi anyagi támogatással és médiahátszéllel. Szűk győzelmet aratott az a frissen alakult „Folytatjuk a Változást” nevű párt, melynek meghatározó vezetői közül többen is az Egyesült Államokban tanultak.
A média professzionális módon építette fel az imázsukat. Ők a fiatal, derűs, a politikába kívülről érkezett, tettre kész, önkéntes nemzetmentők.
De ezzel a jelentős külföldi támogatással is csak harmadik nekifutásra tudtak győzni, alig negyvenszázalékos részvétel mellett, ami az elmúlt harminc év legalacsonyabb aránya volt.
Számomra mind a Trump elleni lejárató kampány, mind a közép-európai kormánybuktatások egy irányba mutatnak, egyben számos tanulsággal is szolgálnak – írja cikkében Horváth József. Az első, hogy nem az számít, kinek van igaza.
Hiába derült ki öt év után, hogy Trump elnök túlzott orosz kapcsolata hazugság, ha ezt a lejárató akciót nem tudta vagy nem akarta időben feltárni a titkosszolgálat.
Nem lennék nagyon meglepve, ha a Capitolium kurta-furcsa ostroma esetében is kiderülne néhány év múlva, hogy a leköszönő elnök esetleges visszatérésének megakadályozására szervezték értő kezek. Utólag persze már ez sem fog számítani.
Ahogy a Strache, Kurz, Babiš, Fico, Boriszov sor is árulkodó. Sikeres manipuláció, vélt vagy valós hibák fölnagyítása, korrupciós vádak, valós válsághelyzetek kihasználása, tömegek indulatainak gerjesztése. Mindez erős és jól felépített médiatámogatással, ismeretlen hátterű finanszírozókkal, csatasorba állított, függetlennek mondott szakértők hadával.
Ha ez mégsem lenne elég, akkor külföldről ejtőernyőztetett, homályos múltú, a tisztaság illúzióját keltő, antipolitikusnak látszó, profin felkészített figurákkal és pártként működő mozgalmakkal indulnak harcba a hatalom megszerzéséért.
Akik aztán győzelmük esetén beállítják a sorba a renitens országokat, nemzeteket. Hűségesküt tesznek a még nem is létező Európai Egyesült Államoknak, kaput nyitnak a parttalan migrációnak, támogatják az LMBTQ-jogok és ideológia erőszakos terjesztését. A megtévesztett, sokszor elfásult emberek pedig csak akkor kapnak észbe, amikor már késő. Mert átverték, kijátszották őket. Bulgáriában hiába derült ki, hogy az ügyvivő miniszterelnökük kanadai állampolgár, amit a kinevezésekor eltitkolt. Utólag már ez sem számít.
Mindezeket látva nálunk sem hiheti senki, hogy a közelgő magyar választásokon nem leszünk majd elszenvedői hasonló műveleteknek.
Fogjuk meg egymás kezét! Legyünk higgadtak és nagyon okosak! Mert ha hagyjuk magunkat megtéveszteni, manipulálni, akkor fájdalmas jövő elé nézünk – írja a Magyar Nemzetben megjelent cikkben Horváth József, az Alapjogokért Központ nemzetbiztonsági tanácsadója.
(Forrás: Magyar Nemzet)
Kiemelt képünkön Igor Dancsenko, a Donald Trump korábbi amerikai elnököt Oroszországgal való „összejátszással” vádoló, a Demokrata Párt által finanszírozott kutatáson alapuló, úgynevezett Steele-dosszié egyik orosz informátora távozik a Virginia állambeli Alexandria Albert V. Bryan bíróságáról, miután vádat emeltek ellene 2021. november 4-én. Dancsenkót, a washingtoni Brookings Intézet korábbi orosz elemzőjét azzal vádolják, hogy forrásairól hazudott az FBI-nak. MTI/AP/Manuel Balce Ceneta
