Nógrádi: Kelet-Európában elsülhetnek a fegyverek
– Mi az oka az Európai Unió és Oroszország közötti viszony szétzilálódásának?
– Ez egy hosszú folyamat eredménye: 1989-től a szovjet világrendszer összeomlott. Ennek első látványos jele az volt amikor az NDK öt tartománya beolvadt az NSZK-ba. A második lépés az volt, hogy az egykori szocialista országok beléptek az Európai Unióba és a NATO-ba. A harmadik lépés pedig az volt, amikor a három balti állam ugyancsak belépett az Európai Unióba és a NATO-ba.
További érdekszféra-csökkenést Oroszország nem fogad el.
Jelenleg a legfontosabb kérdés, hogy Fehéroroszország és Ukrajna keleti vagy nyugati érdekszférába kerül?
– Mi az oka a lengyel határ-menti, nem túl baráti belorusz politikának?
– A belorusz vezetés, élén Lukasenkával képtelen kijönni a Nyugattal. Ebbe belejátszik az emberi jogok be nem tartása, az ellene tüntetők szétveretése, a mostani migránsválság és sok minden más is. Lukasenka 2020-ig egy rendkívül ügyes hintapolitikát tudott folytatni Nyugat és Oroszország között. Ez azonban mára már megszűnt.
Az Európai Unió államai leírták Lukasenkát.
– Ezért történnek a lengyel határon ilyen események?
– Igen, miután a Nyugat Lukasenka ellen különböző intézkedéseket, szankciókat hozott, a beluroszok chartergépekkel hozzák be a migránsokat Európába. Elveszik a papírjaikat, pénzüket, majd eljuttatják őket a lengyel határra. Ebből óriási botrány van, hiszen ezzel egy teljesen új migrációs útvonal jött létre.
A belorusz vezetés abban gondolkodott, hogy ha a törököknek sikerül évi több milliárd eurót kapniuk, hogy ne engedjék át a migránsokat, akkor ők is eljátsszák ugyanezt.
Csakhogy a törökökhöz természetes úton jutnak el a migránsok, a beloruszok viszont maguk szállítják őket különgépekkel, főleg Isztambulból, Irakból és Pakisztánból.
– Mit akar még kicsikarni ezzel a nem túl baráti politikával Lukasenka az Európai Uniótól?
– Azt, hogy fogadják el államfőnek, fejezzék be az országgal szembeni embargót, függesszék fel a gazdasági szankciókat. Erre ma a Nyugat nem hajlandó.
Amire a belorusz válasz az, hogy minden eszközzel igyekeznek meggyengíteni az Európai Uniót.
Látni kell, hogy egy migráns bevitele Beloruszba sokkal olcsóbb, mint hogy a lengyelek egy 15 ezer fős hadsereget állomásoztassanak a határon. Ez rengeteg pénzbe kerül. Nem beszélve a határkerítésről, ami szintén horribilis összegekbe kerül. 
– Nem látható Lengyelország megsegítése az Európa Unió részéről. – Az Európai Unió nem áll ki Lengyelország mellett, mert a lengyel politika nagyon sok elemét elítéli. Lengyelország hiába kért a kerítésépítésre pénzt – ahogy a többi ország sem – ők sem kapták meg.
Súlyosbítja az eseményeket, hogy az elmúlt hetekben eltűnt 50 ezer migráns a görög menekülttáborokból.
Ők azok, akik megindultak a Balkán felé. Az alapvető céljuk nyilvánvalóan az Európai Unió gazdag államainak az elérése, ami – figyelembe véve a magyar, az osztrák, a szlovén, a horvát határzárat – nem lesz számukra egy könnyű feladat.
– Ukrajna keleti része ismét forró ponttá vált – mi a helyzet az ukrán-orosz kapcsolatokban?
– Ukrajna esetében egy kicsit más a helyzet. Ukrajna elképesztő nagyságú nyugati – főleg katonai – támogatást kapott, hogy fölkészítsék arra az országot, hogy az orosz haderőkkel szemben tudja tartani pozícióit. Nincs még megoldva a Krím-félsziget kérdése sem. Orosz megítélés szerint a Krím az egyetlen orosz mélytengeri meleg kikötő, melyről nem hajlandóak lemondani.
A Donyec-medencét hajlandók visszaadni Ukrajnának, amennyiben Ukrajna autonómiát ad az ott élőknek.
Erre az jelenleg nem hajlandó. Többek között azért sem, mert ahhoz, hogy a térséget visszaintegrálják Ukrajnába, több mint 100 milliárd dollárra lenne szükség, erre pedig nincs forrás. 
– A földgáz ára talán nem véletlenül ment fel ezen az őszön. A gázcsapok elzárása, az Európai Unió sakkban tartása valóban bekövetkezhet?
– Gyakorlatilag ott tartunk, hogy a gáz ma minden szempontból stratégiai kérdés. Az oroszok számára ez az egyik legfontosabb bevételi forrás. Ebből kell az orosz hadsereget fejleszteni, a nyugdíjakat és a béreket fenntartani. Az oroszok megépítették az Északi Áramlat 2-t, amit közvetlenül köti össze őket Németországgal.
Merkel több milliárd dollár támogatást adott az Egyesült Államoknak, hogy az USA hajlandó legyen tudomásul venni az Északi Áramlat 2 létrehozását.
Jelenleg ott tartunk, hogy Putyin utasítására elkezdték az elmúlt napokban a nyugat-európai – elsősorban a német – gáztározókat feltölteni. Azaz a gáz ára lassacskán meg fog indulni lefelé, de az az általános bizalmatlanság, ami jelenleg Kelet és Nyugat közt van, az fenn fog maradni.
– Színházban szokták mondani, hogy ha előkerül egy fegyver az el is fog sülni. 2014 óta Kelet-Ukrajnában zajlik a hibrid-háború, jelenleg a lengyel határon is fegyveres katonák néznek egymással farkasszemet. Elsülhet a fegyver?
– A válaszom az, hogy sajnos igen.
Mindenki vigyáz arra, hogy a fegyver ne süljön el, de elsülhet.
A hidegháború idején volt egy olyan mondás, hogy a világ bármely részén egy félkegyelmű tábornok kirobbanthatja a harmadik világháborút. Németországban ehhez egy őrmester is elég… A jelenlegi helyzetben elsülhet a fegyver, melynek a következményei beláthatatlanok.
FRISSÍTVE: Elsült egy fegyver
Interjúnk elkészülte után érkezett a hír szombat este: egy véletlenül leadott lövés végzett egy lengyel katonával, aki Lengyelország Fehéroroszországgal közös határán teljesített szolgálatot. Az illetékes szerint a lövést egy lengyel szolgálati fegyverből adták le.
Tóth Gábor
Kiemelt képünk forrása MTI/EPA/BelTA/Ramil Naszibulin
