![](https://vasarnap.hu/wp-content/uploads/2021/09/D_MTZ20210926008-1024x683.jpg)
A magyarok csak keresztényként maradhatnak meg és minden egyes új templom bástyát jelent a nemzet szabadságáért és nagyságáért folyó küzdelemben - mondta Orbán Viktor miniszterelnök vasárnap, a pesterzsébeti református Összetartozás-templom felszentelésén.
A kormányfő az ünnepi istentiszteleten köszöntőjében úgy fogalmazott: „mi magyarok ezer éve templomépítő nemzet vagyunk”, és Szent István idején rajtunk kívül ezt még sokan elmondhatták magukról. Szerinte azonban ma más időket élünk: nem egyre több, hanem egyre kevesebb templomépítő nemzet van Európában.
Úgy vélte: Nyugat-Európa ma a „kulturális és civilizációs talaj- és egyensúlyvesztés fázisában” van, a nagy történelmi szerep és küldetés, amit a keresztény-keresztyén európai civilizáció az elmúlt 500 évben betöltött, most gyengül és szertefoszlik, feladta a küldetéstudatát, kulturális és szellemi örökségét, egyszerűen eldobta a jövőjét.
„Ilyenkor eszembe jut, hogy hányan és hányszor akartak bennünket felzárkóztatni oda, ahol ma már nem építenek templomokat, csak mecseteket”
– jegyezte meg. Ugyanakkor hangsúlyozta: a magyarok nem akarnak „sem letérni, sem lesodródni” arról az ösvényről, amelyen ezer éve járnak, de ez akkor lehetséges, ha belátják, hogy az államnak és az egyházi közösségeknek együtt kell működniük.
![](https://vasarnap.hu/wp-content/uploads/2021/09/D_MTZ20210926005-1024x1024.jpg)
Orbán Viktor miniszterelnök beszédet mond az ünnepi istentiszteleten a pesterzsébeti református Összetartozás-templom felszentelésén 2021. szeptember 26-án. MTI/Máthé Zoltán
Emlékeztetett: ezt az együttműködést az alaptörvény is szentesíti, amikor kimondja, hogy Magyarország alkotmányos önazonosságának és keresztény kultúrájának védelme az állam minden szervének kötelessége. A keresztény alapokon álló demokráciában az államnak nemcsak feladata, de kötelessége is a hagyományos közösségekért felelősséget vállalni, a családtól a gyülekezeteken át a nemzetig – értékelt.
„Történelmünk arra tanít, hogy a magyarok csak keresztényként maradhatnak meg. Határok közé zárt ország, de határtalan lélek: ez Magyarország. Nem csak templomépítő nemzet vagyunk, hanem, hogy megmaradjunk, templomépítő nemzetnek kell lennünk. Minden egyes új templom bástyát jelent a nemzet szabadságáért és nagyságáért folyó küzdelemben”
– jelentette ki. Ezért – folytatta – 2010 óta Magyarországon, a Kárpát-medence magyarlakta területein 150 új magyar templomot építettek és több mint háromezer hazai és külhoni templomot megújítottak.
Orbán Viktor beszédében úgy fogalmazott: „erős hete” volt a magyar reformátusoknak, hiszen múlt vasárnap a Svábhegyen református óvodát avattak, szombaton a református fellegvárban, Sárospatakon egyetemet alapítottak, ma pedig templomot avatnak. A templom annak a jele, hogy bízunk Istenben, és ezért hittel tekintünk a jövőbe. A templomaink világítótornyok, amikor új épül, növekszik a fény a világban – hangsúlyozta.
A miniszterelnök méltatta az új templom felépülésében vállalt szerepéért Bagdy Emőke szakpszichológust, aki a legnagyobb magánadománnyal támogatta az épület megvalósulását.
Szólt Makovecz Imre építészről, aki – mint mondta – „élete alkonyán megálmodta a templomot”, és Dósa-Papp Tamás építészről, aki folytatta és kidolgozta mestere terveit. A kormányfő méltatta helyi közösség erejét is, mert – jegyezte meg – az épület annak hírnöke is, hogy létezik Pesterzsébeten egy olyan református gyülekezet, amely hisz a saját jövőjében.
A hálaadó istentiszteleten Balog Zoltán, a Magyarországi Református Egyház zsinatának lelkészi elnöke kiemelte: a templomépítők és a templomban szolgálók felelőssége, hogy „hívjanak”, hogy előkészítsék Isten és ember találkozását. Amikor azonban Isten megjelenik, akkor félre kell állniuk, mert akkor már csak Isten számít. Úgy fogalmazott:
„bennünket reformátusokat az kell, hogy jellemezzen, hogy hátra tudunk lépni, vissza tudunk vonulni, amikor a találkozás Isten és ember között megtörténik”.
![](https://vasarnap.hu/wp-content/uploads/2021/09/D_MTZ20210926018-1024x683.jpg)
Balog Zoltán püspök, a Magyarországi Református Egyház zsinatának lelkészi elnöke beszédet mond az ünnepi istentiszteleten a pesterzsébeti református Összetartozás-templom felszentelésén 2021. szeptember 26-án. MTI/Máthé Zoltán
Balog Zoltán igehirdetésében a jeruzsálemi templom felszentelésének történetét magyarázta. A Krónikák második könyvének elbeszélése szerint a templomszenteléskor az „Úr házát felhő töltötte be”, és a szertartásra felsorakozott papok a felhő miatt nem tudták szolgálatukat végezni. A református püspök megjegyezte: a történet némiképp ironikus tanítása, hogy Isten jelenléte a templomban nem a szertartás vagy az igehirdetés automatikus következménye, előfordul, hogy az egyházi rutin inkább akadályozza azt. Ezért az első templom felszentelésekor a szentlélek „kicsit félretolta” a lelkipásztorokat, hogy az emberek vele való találkozása „igazi, belső megrendülés legyen”.
Kató Béla, az Erdélyi Református Egyházkerület püspöke köszöntőjében arról beszélt: a pesterzsébeti gyülekezet a névadással jelzi, hogy az erdélyi bözödújfalusi összetartozás templomának kíván testvére lenni. Felidézte: Bözödújfalu, a Marosvásárhelytől 22 kilométerre lévő település a 80-as évek közepén lett a Ceausescu-féle falurombolás áldozata. A falut, amelyben katolikusok, unitáriusok, székely szombatosok, görög katolikusok és reformátusok laktak alig 200 házban, elárasztották vízzel. A házak eltűntek, de a falu templomainak tornyai még sokáig kilátszottak a vízből, mielőtt ledőltek.
Az egykori lakosok évente visszajárnak, 2020-ban pedig elhatározták, hogy visszaépítik a tó közepén az egykori katolikus templom tornyát a megmaradás és az összetartozás szimbólumaként.
Bagdy Emőke klinikai szakpszichológus, pszichoterapeuta, egyetemi tanár, aki gyűjtést szervezett a templomépítésre, elmondta, sok ezer ember adományozott függetlenül felekezeti hovatartozásuktól országszerte és a határokon túl is.
A 20. kerületi Mátyás király téren felépült templom terveinek vázlatát Makovecz Imre Kossuth- és Ybl Miklós-díjas építész készítette, a terveket tanítványa, Dósa-Papp Tamás dolgozta ki.
![](https://vasarnap.hu/wp-content/uploads/2021/09/D_MTZ20210926020-1024x682.jpg)
A pesterzsébeti református Összetartozás-templom felszentelése napján, az ünnepi istentisztelet kezdete előtt 2021. szeptember 26-án. MTI/Máthé Zoltán
A templom alapkövét 2018-ban tették le, az építkezést 2019-ben kezdték el.
(MTI)
Kiemelt képünkön Orbán Viktor miniszterelnök beszédet mond az ünnepi istentiszteleten a pesterzsébeti református Összetartozás-templom felszentelésén 2021. szeptember 26-án. MTI/Máthé Zoltán