Sharenting – nézzük a digitális szülőség veszélyeit! (VIDEÓ)
Digitális szülőség – korunk egyik legelterjedtebb gyakorlata, amely ugyanakkor számtalan problémát hordoz, többek között a sharenting jelenségét. A digitális tartalommegosztás ezen formájával az egyik legnagyobb baj, hogy a szülők teremtik és formálják a közösségi médiában gyermekük digitális személyiségét, aki esetleg akarata ellenére válik közszereplővé. Ráadásul a szülő akkor is megsérti a gyermek magánélethez és digitális önrendelkezéshez való jogát, ha nem is ez volt a célja. Korunk egyik legellentmondásosabb jelenségével is foglalkozik a Digitális szülőség című kötet.
Az online megosztás és a szülői nevelés öszvérkifejezésével, a sharentinggel, korunk egyik legelterjedtebb, ugyanakkor legellentmondásosabb jelenségével is részletesen foglalkozik a Gondolat Kiadó Médiatudományi könyvek-sorozatában megjelent Digitális szülőség című kötet. A Lendvai Gergely Ferenc médiajogász, valamint Koltay András, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) elnöke által szerkesztett hiánypótló mű számos nézőpontból vizsgálja a digitalizált gyermekkorból adódó lehetőségeket, kihívásokat és konfliktushelyzeteket.
„Korábban egy egész falu nevelte a gyermekeket, ma a teljes internet”
– olvasható a kötet egyik tanulmányában, amely a gyermekjogok érvényesülésével foglalkozik. És valóban, az elektronikus naplóban tévelygő szülők, az unokákról posztoló nagyszülők, az influenszerkedő pedagógusok a digitalizált gyermekkor azon jellemző aspektusai, amelyek rávilágítanak arra, hogy az internetkorszak miként formálta át a társadalom egészét, és hogyan vált a családi életnek is megkerülhetetlen részévé az online valóság – írja az NMHH kommunikációs igazgatósága a kötetről szóló közleményében.
A könyv első részében olvasható értekezések azt vizsgálják, hogy miként és miért változtak a szülői szokások az online platformok térhódításával párhuzamosan. A digitális szülőség legfontosabb kérdéseire választ keresve vetődik fel például a digitális kontroll témaköre, de az olvasó bepillantást nyerhet abba is, hogy a mesterséges intelligenciát használó alkalmazások miképpen segíthetik a hátrányos helyzetű csoportok felzárkóztatását, illetve milyen módon használhatók azok az oktatásban.
A könyv második részében olvasható írások a digitális szülőséget érintő szabályozási kérdéseket járják körül, elsősorban személyiségi jogi és adatvédelmi megközelítésben. Az, hogy a könyv több tanulmányt is szentel a sharenting jelenségének, ráirányítja a figyelmet a téma súlyára, jelentőségére, egyben magyarázatot is ad arra, hogy miért vált ez a társadalomtudományok slágertémájává – fogalmaznak a közleményben.
Szerintük a sharentinggel, azaz a szülői (túl)posztolással kapcsolatban felmerülő egyik probléma az, hogy a szülők hozzák létre és formálják a közösségi médiában gyermekük digitális személyiségét, így még az is előfordulhat, hogy egy gyermek akarata ellenére válik közszereplővé családja aktivitásának köszönhetően.
Amikor pedig egy szülő a saját profiloldalán a gyermekéről posztol, beleavatkozik annak privát szférájába, akkor is megsérti a gyermek magánélethez és digitális önrendelkezéshez való jogát, ha nem is ez volt a célja.
További problémának nevezték a szülői posztolással, hogy a közösségi médiában megosztott tartalmak évekkel, évtizedekkel később is elérhetők maradnak.
Koltay András és Lendvai Gergely Ferenc tanulmánya jogi problémaként tárgyalja a sharenting jelenségét, amely a szerkesztő-szerzők szerint „több, mint családi rituálé – egy olyan gyakorlat, amely ki- és átalakítja a gyermekek digitális identitását, a szülői magatartás online megjelenítését és percipiálását, és adott esetben a családon belüli kapcsolatokat is„.
A közösségi médiában közzétett képek közlésnek tekinthetők, a szólásszabadság szempontjából értelmezhetők a tanulmányok szemszögéből, amelyek arra a kérdésre keresik a választ, hogy milyen mértékben élvezhetik a jog védelmét az ilyen képek, és mikor kell, illetve kell-e egyáltalán korlátozni a véleménynyilvánításnak ezt a formáját. A nemzetközi joggyakorlatból vett példák rávilágítanak arra, hogy ki járhat el azokban az esetekben, amikor a szülő és a gyermek érdekei között ellentét feszül – sorolja a felmerülő kérdéseket az NMHH közleményében.
Mivel a gyermekek életkoruknál és élettapasztalatuknál fogva kiszolgáltatottabbak a virtuális tér veszélyeinek, az NMHH kiemelt figyelmet fordít online biztonságukra. A hatóság számos programmal, kampánnyal és kiadvánnyal segíti az internet és ezen belül is a közösségimédia-felületek biztonságos használatát. E felelősségvállalás részeként jelent meg 2025 végén a hivatkozásokkal gazdagon ellátott Digitális szülőség című kötet is, amelyet az érdeklődő olvasók és a téma kutatói egyaránt haszonnal forgathatnak.
A kiadvány kapcsán Koltay Andrással, az NMHH elnökével készült interjú megtekinthető itt:
Vezetőkép: Freepik.com
