„A küldetésre épülő életfelfogás elsősorban nem ész, hanem szív kérdése”
Beszédében a kormányfő kijelentette: az a tény, hogy a 21. század Ázsia százada lesz, „egyáltalán nem ördögtől való, ugyanakkor lelkileg megviseli a szellemi elsőségére oly büszke Európát”, illetve a világ gazdasági és katonai vezetéséhez szokott Egyesült Államokat is.
Úgy vélekedett:
amögött, hogy 400 évig a Nyugat járt a világ előtt, mindvégig ott volt a Nyugat kivételesség- és küldetéstudata is, amely inspirációt és önbizalmat adott neki.
Azonban – folytatta – valami megváltozott a 21. század elejére, mára súlyos kihívások érik a nyugati civilizációt. Ide sorolta, hogy Amerikában a woke-nak nevezett neomarxizmus veszi át a gondolat- és gondolkodásformáló intézmények irányítását, Európában pedig most egy muszlim demográfiai, politikai és gazdasági dagályt, áradatot indítottak el, új helyzetet teremtve Franciaországban, Olaszországban, Hollandiában, Belgiumban, Németországban és Ausztriában. Orbán Viktor megjegyezte: a Nyugat „a nagy víz egyik partján” sem képes adekvát politikai válaszokat adni ezekre a problémákra.
Mi, közép-európaiak röviden úgy véljük, hogy a Nyugat fokozatosan elveszítette a hitét a saját küldetésében – fogalmazott. Úgy folytatta: a Nyugat nem keres többé értelmet a saját történelmében, inkább arról beszél, hogy az nemsokára véget ér, egyes időszakokat átértelmez vagy kitöröl, egyenesen szégyell, kiiktatandónak ítéli, és közben semmit sem tud a helyébe állítani.
Hozzátette: akik pedig nem bénultak, hanem nagyon is aktívak, azok olyan „dekonstruktív, szétbontó erők, amelyek jobb lenne talán, ha bénultak lennének”.
Felidézte Karl Popper a nyílt társadalom ideológiáját megalapozó művének azon megállapítását, miszerint aki saját nemzetének vagy politikai közösségének különleges értéket és történelmi küldetést tulajdonít, az a nyílt társadalom ellensége és valójában zsarnokságot épít. Ez a nézet a II. világháború utáni nyugati gondolkodás talán legnagyobb hatású és leginkább romboló hatású megállapítása – mondta, jelezve: a nyílt társadalom koncepciója ugyanis megfosztotta a Nyugatot saját értékeibe és történelmi küldetésébe vetett hitétől, és ezzel most „a muszlim dagály”, illetve Ázsia felemelkedésének idején meggátolja a Nyugatot, hogy saját küldetését állítsa szembe a felemelkedő szellemi és politikai erőközpontokkal.
A kormányfő arra hívta fel a figyelmet: a közép-európaiak úgy gondolják, hogy küldetés nélkül kudarcra vannak ítélve. „Aki elveszíti a hitét a saját kiválóságában és küldetésében, az elveszíti az inspirációt, a jobbra törekvés motivációját is, és végül eljelentéktelenedik”
– fogalmazott.
Kiemelte: a magyarok feladata korábban az volt, hogy szervezzék a Kárpát-medencét, és biztosítsák az itt élő népek együttélését és gyarapodását. „Sok száz éven át a független Kárpát-medence védelme jelentette a mi küldetésünket és hivatásunkat, az, hogy ne engedjük, hogy beillesszenek bennünket” a német vagy az ottomán világ politikai, kulturális és állami kereteibe – mondta.
A kormányfő felidézte:
a tatár betörések, a muzulmán világ előretörése a középkorban, a náci megszállás, a szovjet megszállás és a kommunista évtizedek keresztényellenes jellege összekapcsolta a Kárpát-medence és a kereszténység védelmét egy nagy nemzeti, közép-európai, sőt európai jelentőségű hivatássá.
Megjegyezte: hasonló folyamatok játszódtak le a lengyel világban és a Balkán területein is, ott is olyan népek élnek, amelyek tudnak válaszolni arra a kérdésre, hogy mi a nemzeti küldetésük és hivatásuk. Kitért arra: a kereszténység két dologból áll, a hitből és a hit által inspirálódott és létrehozott létformákból. Hitbéli kérdésekben a kormányok nem illetékesek, ezért amikor kereszténységről és kereszténydemokráciáról beszélnek, akkor azokat a létformákat értik, amelyek kinőttek a keresztény hit által átitatott társadalmakból – mondta.
Hangsúlyozta: mindez összességében egy, a nyugatitól eltérő életfelfogást, nemzeti önérzetet eredményezett Közép-Európában. Amikor genderről, migrációról, nemzeti szuverenitásról, Brüsszel veszélyes birodalmi hajlamairól beszélget a nyugat-európai országok vezetőivel, ők úgy értelmezik a vitákat és a véleménykülönbségeket, mint fejlődésbeli fáziskéséseket – mondta a miniszterelnök. Kifejtette:
ők úgy hiszik, hogy mi egyszerűen csak hátrébb tartunk, de majd biztosan felfejlődünk hozzájuk. Nem értik, hogy valójában egy mély kulturális, geopolitikai és filozófiai különbségről van szó
– tette hozzá.
Közölte: Közép-Európában a közösség, a nemzet minden tagjának munkája és személyes teljesítménye összeadódik a küldetésünk teljesítésének nagy közös erőfeszítésében. Ezért van az, hogy minden magyar polgár önérzetesen büszke, tisztában van saját élete és munkája fontosságával – fűzte hozzá, megjegyezve: a küldetésre épülő életfelfogás elsősorban nem ész, hanem szív kérdése.
Orbán Viktor szavai szerint a magyar ember hajlamos úgy tekinteni a munkájára, mint saját személyes hivatásra, amelyen az élete múlik, és ez von bennünket rejtélyes módon össze egy közös sorsba. Ebből fakad az a szinte végtelen önérzet, hogy a magyar ember a legjelentéktelenebb szellemi vitákba is beleáll, és „Magyarországon szinte mindenki politikus” – fogalmazott. Úgy látja, a szellemi emberek feladata errefelé az, hogy megértsék ezt a küldetést, a közéleti kérdésekben reflektáljanak rá, a küldetés idővel mindig változó formáit és bővülő tartalmát megragadják, leírják és felkínálják a nemzet azon polgárainak, akik más természetű, nem szellemi hivatást űznek. Ezért
a hallgatóknak „a Jóistentől kapott kiemelkedő szellemi adottságaik okán” minősített felelősségük van a magyarok jövőjéért
– mondta a kormányfő.
(MTI)
Kiemelt képünkön Orbán Viktor miniszterelnök beszédet mond a Mathias Corvinus Collegium (MCC) évnyitóján az újbudai Flamenco Hotelben 2021. szeptember 9-én. MTI/Máthé Zoltán
