Böjte Csaba: Jelenleg nem az a probléma, hogy a székely ember mit gondol a homoszexuálisokról

– Több mint 25 év telt el, mióta elkezdett gyerekeken segíteni. Mi változott ez idő alatt? Vannak-e pozitív folyamatok? Mennyire kell még az egyháznak szerepet vállalnia az árva gyerekek befogadásában és nevelésében?

– Vannak negatív és pozitív dolgok is. Például az átlagkereset sokat javult az elmúlt évtizedekben, az emberek most már többnyire el tudják tartani a gyerekeiket. Negatívum, hogy sokkal kevesebb gyereket vállalnak, mint régen, amikor nem volt ritka a 8-10 fős bányászcsalád a Zsíl-völgyében. Az, ami ‘90-ben még probléma volt, ma már fel sem merül. Nagy kérdés, hogy ez jó-e vagy rossz.

– Nemrég egy interjúban azt mondta, hogy az alacsony születésszám nem feltétlenül probléma. Példának pedig a ‘20-as és ‘30-as évek népszaporulatot hozta fel, mondván, hogy a második világháborúban aztán mi történt…

– Úgy látom, hogy kilencven óta minden javult, csak a gyerekvállalási mutatók romlottak. Nem a darabszám miatt látom ezt fontosnak, hanem azért, mert amikor egy gyerek születik, egy édesanya és édesapa is születik a Földre. Akiből anya vagy apa lesz, olyan minőségi ugráson megy keresztül, amit magából nem nézett ki. Az ember nem attól lesz felnőtt, hogy betölti a 18. életévét, hanem a felnőtté válásba beletartozik, hogy vállaljuk egy élet hordozásának a terhét, és hogy ezáltal az életünk egy közösségben teljesedhet ki.

Apámat a kommunisták agyonütötték, ötéves korom óta árva vagyok. Anyámtól minden lehetőséget elvettek, szegény három váltásban dolgozott a csíki textilüzemben. Mondhatnám én is, hogy sok trauma ért. Azt szoktam mondani a gyerekeknek, hogy ha ők bárhová elmennek dolgozni, a kutya sem lesz kíváncsi arra, hogy milyen gyerekkoruk volt.

Ha pék vagy, arra kíváncsiak, milyen kenyeret sütsz, ha fodrász, hogy milyen frizurát csinálsz. Abból nem lehet megélni, hogy a sebeinket nyalogatjuk, és mutogatunk egymásra. Előre kell nézni. Talpra kell állni, le kell győzni a nehézségeket. Ha a nehézség győz le, akkor lehet, hogy sajnálni fognak téged, tragikus hős leszel, de unni fognak az emberek.

– De mi van azokkal, akik nem tudnak szabadulni a problémáktól? Például akit esetleg szexuálisan bántalmaztak…

– Akkor a társadalom előbb-utóbb keresztül lép rajtuk és leírják őket. Fonnyadt alma. Abból pálinkát főznek. De a te életed a te kezedben van, és te kell, hogy küzdj. Az a jó, ha az ember megtanul a saját lábán járni.

– Mit kezdjen egy mai fiatal a klímaválsággal, és mit gondol, ilyen vészidőkben mi az egyház feladata?

– Ha hozzám kerül egy árva gyerek, és abból indul ki, amiben van, akkor kétségbe fog esni. De elmondom neki, hogy Isten selejtet nem teremtett, ő képes felnőni, meg tud tanulni bármit, lehet menni előre. Ha nem tudom a gödrön keresztülsegíteni, akkor ott marad. Nekem bajnokot kell nevelni belőle. Vagy 150 gyereket küldünk boxedzésre. Azért teszem, mert az élet ilyen.

Küzdeni kell. A ringben nincs fejlesztő pedagógus meg pszichológus, ott te vagy a két öklöddel. Vagy megvéded magad, vagy kiütnek.

– Mozoghatunk bármennyit, ha körülöttünk összeomlik a rendszer, elhal a bolygó, vagy a társadalomban sok a probléma. Az egyház pl. mennyire bátorít politikai állásfoglalásokat?

– Sokszor szoktam politikusoknak lelki gyakorlatot tartani. Egyszer meghívtak, hogy legyek európai parlamenti képviselő. Visszautasítottam. A magam eszközeivel talán több jót tudok tenni, mint egy parlamenti képviselő. De én minden politikai formációval szóba állok. Én hiszek a jövőben, mind az erdélyi magyarságéban, mind a katolikus egyházéban. De ezt nem akkor fogjuk megtalálni, ha csak a hibákat és a problémákat látjuk. Bárkivel vitába szállok azon az oldalon, hogy egy kibontakozó, szépülő világban élünk.

Ha valaki ezt nem hiszi, menjen vissza Bethlen Gábor korába, aki azt mondja, hogy bár békeszerető ember volt, több mint negyven csatában ötezer ember életét ontotta. Ehhez képest a mostani politikusok ministráns gyerekek.

– Tehát bármelyik politikai formáció hívja, ön hajlandó velük szóba állni?

– Engem utcanők is hívtak, és nekik is prédikáltam. Ezt tanultam Jézustól.

Én tartottam már Magyarországon is mindenkinek előadást, a Jobbiktól a liberálisokig. Nekem mindenkit kell szeretnem. A gyerekeim 20-25 százaléka roma, sokan nem beszéltek egy szót sem magyarul, mikor először odakerültek. De nekem mindegyiküket szeretnem kell.

– A szeretetparancs világos, de dolga-e önnek a politikum bírálata? Ha például azt látja, hogy van egy párt, amely egy egész csoportot potenciális terroristának állít be pusztán a bőrszíne miatt. Ilyenkor nem kellene felszólalni az emberek védelmében?

– Soha nem harcoltam senkivel, nem is fogok. Nem bírálni szoktam a hatóságokat, hanem rámutatni, hogy ha másként csinálnánk dolgokat, sokkal jobb lenne. Hogy frontálisan nekirontsak valakinek, mondván, hogy ő rossz, és nem akarok vele beszélni, primitív lenne. Ha bejön egy gyerek, ő is a béka feneke alatt van. Nekem pedagógusként az a dolgom, hogy megmutassam, hogyan lehet a márványtömbből szobrot faragni. Nem dolgom elítélni őt vagy az anyját. Ugyanígy, ha találkozok egy politikai formációval, hiszem, hogy ha egy gramm jót is tudok adni nekik, az sokkal több, mintha összevissza pofáznék.

– Nem erre vonatkozott a kérdés, hanem, hogy ki kell-e állni az üldözöttek és megbélyegzettek mellett? Például a menekültek, vagy mostanában a melegek esetében. Az ő védelmükben a pápa például többször kiállt az utóbbi években. Mintha Erdélyben és Magyarországon nem történne ez meg.

– Én nem álltam ki a heterók mellett, vagy más szexuális irányultság mellett sem.

– Mondjuk a heteroszexuálisokat nem is bántja senki.

– Én sokszor hallottam liberális oldalról csúf megjegyzéseket olyanokra, akiknek két-három gyereke van. Ki lehetne állni mellettük is. Jelenleg nem ez a probléma, hogy a székely ember mit gondol a melegekről.

– Annak a melegnek lehet, hogy probléma, akiről éppen gondolnak valamit.

– Az az ő problémája, hogy mit gondol magáról. De nekem úgy tűnik, hogy nem foglalkozik ezzel senki sem. Ez egy gumicsont, amit néhány liberális vagy más média kitalált, és erről akarnak beszélni. Holott vannak reális problémák, amiket meg kellene oldani. Olyannal még se gyerek, se kolléga nem jött hozzám, hogy ilyesmi miatt molesztálnák, de olyannal már igen, hogy nincs mit enniük, vagy hogy az apjuk iszik, az anyjuk szétverte a fejüket. Ha ezekkel a problémákkal jönnek, ezeket meg is oldom. Volt már rá példa, hogy olyannal is jöttek, ezeket a magam szintjén próbálom is megoldani.

– Próbálok mondani egy olyan problémát, amely talán ön szerint is reális lehet. Most nagy vita van a szexuális felvilágosítás iskolai bevezetése kapcsán. Amikor egy évvel ezelőtt felmerült, akkor nekem egy RMDSZ-es politikus azt nyilatkozta, hogy a parlamenti képviselőket a katolikus püspökök hívogatták telefonon, mondván, szavazzanak ellene. Mit gondol a szexuális nevelésről?

– Azt, hogy házasság előtti nemi élet bűn.

 

Az eredeti, teljes interjú itt olvasható.

Forrás: Transindex.ro

Kiemelt képünkön Böjte Csaba ferences rendi szerzetes, az árva gyermekeket gondozó Dévai Szent Ferenc Alapítvány alapítója látható Erdélyben, a torockói Kis Szent Teréz Gyermekvédelmi Központban 2019. október 23-án. MTI/Biró István