Soltész: A kereszténység számunkra evidencia
Soltész Miklós az egykori bencés rendház félmilliárd forintos kormányzati támogatásból megvalósult felújítása alkalmából tartott ünnepségen arról beszélt, hogy amikor több mint 250 évvel ezelőtt megtelepültek ott a bencések, csak egyetlen „ideológia” volt, amely akkor is már 1700 éve létezett. 
Úgy fogalmazott:
„életünknek minden napját, hetét, hónapját és évét átszövik ma is azok a keresztény tanítások, üzenetek, a kereszténység által épített emlékek, amelyek ezer év óta egész államiságunkat, kereszténységünket jelölik”.
Nem lehet „a keresztény tízparancsolatot, a teremtett világ üzenetét, sajátosságát kiölni” – hogy a fiú fiúnak születik, a lány lánynak, s azok is maradnak -, de tiszteljük azokat, akik másként gondolkodnak – mondta az államtitkár. Úgy folytatta: óriási erők mozognak, amelyek megpróbálják ezt megváltoztatni, de látni, milyen következménnyel jár, ha nagyhatalmak más földrészekre, országokra rá akarják erőltetni a világnézetüket, világpolitikájukat. Hozzátette: láthatjuk, mi történik most Afganisztánban és milyen következményei lesznek még ennek.
Sok-sok egymással vitatkozó ember és közösség vagy akár pártok is ha felismernék, talán egyetérthetnének abban, hogy akár a magyarság megmaradásában, a nemzet egészének vagy Európának a megmaradásában is „mekkora a felelősségünk, amiben osztozni kell és amiért össze kell fogni”
– mondta az államtitkár.
Soltész Miklós a celldömölki egykori kolostor felújításának előzményeit ismertetve jelezte: a korábbi városvezetőknek és néhai Kiss Péter kancelláriaminiszternek is köszönetet kell mondani a kezdeményezésükért. Kitért arra is, mennyire fontos, hogy a megújult rendház közösségi célokat szolgál, ugyanis a pandémia megmutatta, milyen szomorú a közösség hiánya. A kormány ezért is támogatja Kárpát-medence-szerte zarándokházak felújítását. 
Ágh Péter, a térség fideszes országgyűlési képviselője arról beszélt: 2013-ban döntött a kormány arról, hogy első körben 300 millió forintot biztosít a celldömölki épület felújítására. A műemléki munkálatoknál derült ki, hogy ez kevésnek bizonyul, ezért újabb 200 millió forintot adott a kormány a rekonstrukcióra. Hangsúlyozta:
az egykori rendház nemcsak vallási épület, de szimbólum is, az ilyen helyek a „jóra és a maradandóra” irányítják a gondolatainkat.
Véleménye szerint a nagy múlt után nagy jövő előtt álló közösségi helyszínné kell válnia az épületnek, amely így nemcsak a város múltjára emlékeztet, de a jövő erőforrása is.
Várszegi Asztrik nyugalmazott pannonhalmi főapát felidézte, hogy az Árpád-házi királyok alapították a dömölki bencés apátságot, amelyet aztán a törökök elpusztítottak. A 18. században azonban már európai nívójú zarándokélet folyt az újonnan alapított rendházban, majd 1950-ben a pártállam megszüntette ott az egyházi életet.
Az épület még a rendszerváltás után is a város önkormányzatának székhelye volt, amelynek visszaszolgáltatásáról már 1989-ben szó volt. Most, felújítása után „új reményről, új tűzről” tesz tanúbizonyságot, amellyel minden jóakaratú embert szolgál – mondta Várszegi Asztrik.
Fehér László polgármester (MSZP) arról tett említést, hogy többéves tárgyalás után 2005-ben költözött ki az önkormányzat az épületből, 11 évvel ezelőtt pedig új hivatalt építettek. A mostantól közösségi szerepet játszó egykori kolostor és rendház 40 zarándokot befogadni képes szállásnak ad otthont, de közösségi tereket és plébániahivatalt is kialakítottak a falai között.
(MTI)
Kiemelt képünkön Soltész Miklós, a Miniszterelnökség egyházi és nemzetiségi kapcsolatokért felelős államtitkára, Székely János, a Szombathelyi Egyházmegye püspöke, Hortobágyi T. Cirill pannonhalmi főapát és Várszegi Asztrik nyugalmazott pannonhalmi főapát beszélget a kormány támogatásával megújult egykori bencés rendház épületének ünnepélyes átadásán Celldömölkön 2021. augusztus 17-én. MTI/Filep István
