Orbán Viktor az amerikai demokráciát fenyegeti

Az egyik legismertebb amerikai, televíziós, konzervatív kommentátor, Tucker Carlson egy teljes hetet tölt el Magyarországon. Carlsont szerintem már lényegesen többen ismerik idehaza, mint pár évvel ezelőtt, de azért nem árt kiemelni, ki is ő. Esténként több millió ember követi műsorát a Fox Newson, eredeti, friss, gondolatébresztő figura. Az egyik legjobb országimázs a kormánynak, hogy ezen a héten itt készíti el műsorait. Így például interjút készített Orbán Viktor miniszterelnökkel is, illetve a déli határzárat is meglátogatta – ez utóbbi már adásba is került. Látogatásának pedig másik fénypontja az lesz, hogy Esztergomban, az MCC Feszten előadást tart. Egészen pontosan holnap, szombaton kerül erre sor.

Ahogy azt megszokhattuk, összehangolt támadást indított ezzel kapcsolatban a magyarországi, illetve a külföldi heccsajtó is. Kezdjük a magyarországival. Ők természetesen azt emelték ki, hogy meglehet, Carlson politikai filozófiája igencsak közel áll Orbánéhoz, no, de a magyar, jobboldali sajtó egy olyan közszereplőt ajnároz, aki szkeptikus a maszkhasználattal szemben! Sőt, még a klímaveszélyt is képes valamelyest a fősodortól eltérően értelmezni.

Azt most tegyük is félre, hogy íme, ez történik, ha a liberálisok a maguk valójában mutatkoznak meg. Sajátjaik felé úgy hajtogatják, hogy fontos a véleménykülönbség és a színes megnyilatkozásokban is közös fellépés, mintha nem lenne holnap, de a másik féltől ezt már gyökeresen elvitatják. Miért kéne nekünk egyetérteni Tucker Carlsonnal mindenben, százszázalékosan?

Elvtársak, a falanszter szerelme nálatok dívik, nem nálunk. Mi nem kövezzük meg azért, mert vannak részproblémák, amelyeket máshogy értelmezünk és máshogy oldanánk meg. Ezt továbbra is rátok hagyjuk.

A magyarországi heccsajtó úgy tesz, mintha nem értené – vagy talán nem is érti, ki tudja –, hogy az amerikai néplélek teljességgel máshogy működik, mint az európai. Az, hogy stratégiai alapkérdésekben az amerikai új jobboldal és a magyar kormányerők hasonló válaszokat adnak, nem jelenti azt, hogy ez mindenre igaz. Ők számos kérdésben máshogy vélekednek a gazdaság működéséről, a személyi szabadságról, a fegyvertartásról, a birtokvédelemről stb. És igen, a klímahelyzetről meg akár a maszkhasználatról is. Együtt tudunk ezzel élni. Nota bene, ami a fegyvertartás és a birtokvédelem bizonyos aspektusait illeti, jobban is közeledhetnénk hozzájuk.

Okkal fél a nemzetközi média

A nemzetközi sajtó már máshonnan tekint a kérdésre. Az ő szemükben Tucker Carlson egy virtigli propagandista – micsoda meglepetés –, aki ahhoz járul hozzá, hogy a magyar, fasiszta rendszert reklámozzák és az amerikai konzervatívok felé elfogadhatóbbá tegyék. Felhozhatnánk itt példának Anne Applebaumot is, hazánk egyik legismertebb ócsárlóját, a balosok megbízható csahosát. Ő azt állítja Carlsonról, hogy azt az Orbánt ajnározza, akinek a rendszere 90 százalékban ellenőrzi a magyar sajtót. Ha már hazudunk, tegyük azt nagy tételben, nem igaz? A Business Insider pedig aggódva jegyzi meg egy cikkében, hogy ha az amerikai republikánusok átveszik Orbán módszereit, akkor az az amerikai demokrácia végét is elhozhatja.

No, már megint ott tartunk, hogy Orbán Viktor annyira jelentéktelen a nemzetközi színtéren, hogy már az amerikai liberalizmust féltik tőle. Legyen igazuk, nem mondom, legyen igazuk.

Mert a valódi veszélyt abban érzik – és ezért a sivalkodás –, hogy esetleg az amerikai jobboldal is megtanul sikeresen küzdeni a baloldallal szemben. Én őszintén tisztelem és kedvelem Trumpot, de kétségkívül be kell látni, hogy számos remek intézkedése ellenére a dolgok mélyét nem igazán tudta megbolygatni. Nem volt rá ideje és ereje sem, a deep state sokkal mélyebb annál, mint amit a neve sugall, de ettől sajnos még igaz, hogy hagyott maga után csalódást is. Bár ő lenne az Egyesült Államok elnöke, félre ne értsenek! Orbán Viktor ezzel szemben lehet, hogy kevesebb Twitter-üzenetet ír – és erre sokszor, nálam sokkal szabatosabban utalt Rod Dreher, az American Conservative portál alapító-szerkesztője is –, de gyökerüknél fogva ragadta meg a problémákat. És ha kellett, azokat ki is tépte.

Nyilvánvaló, hogy ettől a móditól nagyon félnek az amerikai demokraták, értve most ezalatt a párthovatartozásukat.

A magam részéről őszintén bízom benne, hogy ez nem csak egy hét tanulmányi utat jelentett az konzervatív televíziózás egyik ikonjának, hanem tapasztalatait, eszmecseréit, élményeit, úgy viszi magával haza, hogy abból a republikánusok is táplálkozhassanak. Az egész világ érdeke ez lenne. Az csak hab a tortán, ha ettől önkívületi állapotba esik a heccsajtó.