Nem érdemes a házimunkát alábecsülni

– A nők valóban több házimunkát végeznek, mint a férfiak?

– Igen, a nők otthoni „láthatatlan munkája” tradicionálisan több, mint a férfiaké. Ez nem csak Magyarországon van így. A háztartás működtetéséhez a fizetett munkából származó jövedelem és az otthoni, fizetetlen munka egyaránt nélkülözhetetlen.

Jellemzően a férfiak több fizetett munkát végeznek, a nők több otthoni munkát, de mindkettőt figyelembe véve a nők „munkaideje” hosszabb.

A társadalom tagjainak időfelhasználásáról a 10 évente készülő reprezentatív statisztikai felvétel nyújt izgalmas képet.

Ezek az arányok napjainkban is változnak. Magyarországon is megfigyelhető, hogy a férfiak részvétele növekszik. Lehetőségeik szerint a családapák is egyre többet veszik ki a részüket az otthoni munkából vagy a beszerzés teendői közül.

– Mivel áll kapcsolatban ez a változás?

– Többek között azzal, hogy a fizetett munkára fordított idő, azaz a munkaidő jellemzően csökken. Sokan emlékezhetnek arra, amikor szombaton is általános volt a munkavégzés. A szabadidőtöbblet lehetőséget teremt a munkamegosztás átalakítására is. Már az apák is igénybe vehetik a gyerekgondozási juttatásokat, és az otthoni munka is egyre inkább gépesített.

Az otthoni munka szerkezete is változik, mára például a ruhaneműk otthoni javítása eltűnt, de a vasalás is minimálisra csökkent.

A legnagyobb időigénye az élelmezésnek van (vásárlás, főzés, mosogatás), ennek fele a lakás takarítása, karbantartása.

– Meg tudjuk-e becsülni a háztartások „láthatatlan munkájának” az értékét?

– Ez a munka több okból is láthatatlan, mert a háztartásokon belül történik, másrészt mert az eredménye természetes, inkább a hiánya tűnik fel, ha nincs elvégezve. Ebből kifolyólag nehéz pontos, szakszerű ismereteket szerezni, nem eléggé kutatott terület, pedig szerepe van a család nevelő, együttműködést fejlesztő feladataiban is.

Ha csak a gazdasági oldalát tekintjük, a háztartás maga olyan, mint egy termelőüzem.

Például a piacon megvásárolt termékeket és szolgáltatásokat felhasználva, a saját munkát belefektetve biztosítják a háztartás tagjai számukra szükséges lakhatást, élelmezést, ruházkodást. Az otthoni munkában benne van a gondoskodást a gyerekekről, az idősekről, a betegekről, de ehhez tartoznak természetesen a különböző beszerzési és szállítási feladatok is.

Speciális kihívást jelent az otthoni munka értékelése. Hiszen annak javai, eredményei a háztartáson belül kerülnek elfogyasztásra. Aki szolgáltat, az nem kap érte bért, aki pedig felhasználja, az sem fizet érte pénzben. Ezért is problémás a pénzbeni értékelés.

Összegszerűen abból lehet kiindulni, hogy mi az a helyettesíthető piaci szolgáltatás díjazása, amivel az otthoni munkák helyettesíthetők lennének.

A Központi Statisztikai Hivatalban készült számítások alapján az ország GDP-je mintegy harmadával lenne magasabb, ha ezt is beszámolnánk az ország teljesítményébe.

– Egyénileg dől el, hogy ki milyen értéket tulajdonít az otthoni munkának?

– Pontosan, ezt igazából a családtagok értékelhetik teljes egészében és díjazhatják köszönetükkel, részvételükkel.

Helytelen az a nézet, amelyik a házimunkát alulértékeli.

Sokan úgy vélik, hogy nem igényel szakértelmet sem. Valóban nem igényel vizsgát, szakképesítést, de szaktudást, logisztikai érzéket, emberismeretet annál inkább. Pontosan kell ismerni a családtagok igényeit, emellett egy sor technikai, technológiai, táplálkozástani, egészségügyi ismérvet. Továbbá rendkívüli körülmények között is biztonságot ad, helyettesítheti az átmenetileg szünetelő szolgáltatásokat.

A világjárvány, a kényszerű otthonlét megmutatta, hogy nem szabad alulbecsülni azt a láthatatlan munkát, amelyet a háztartások nap mint nap elvégeznek. Fizetetlen munka, de a boldoguláshoz elengedhetetlen. Egyesek a piaci jövedelemükről mondanak le csak azért, hogy az otthoni munkát elvégezhessék, hogy a családjuk és saját kényelmüket biztosítsák. A háztartások láthatatlan munkáját ezért semmiképpen sem szabad lebecsülni.

 

Tóth Gábor

 

Lenyúlják a magyar lakástámogatásokat a külföldi építőanyag-gyártók

A címlapkép illusztráció. Fotó: MTI/Nyikos Péter