Az ujgur nő, aki kétszer túlélte a kínai koncentrációs tábort
A kínai fogolytáborokat kétszeresen túlélő 42 éves Tursunay Ziyawudun a vallásszabadságról szóló nemzetközi csúcstalálkozón tartott beszédet Washingtonban, július 14-én. Elmesélte, miért, hogyan és milyen körülmények között tartották fogva őt és sorstársait a kínai börtöntáborokban.
„Azért jöttem, hogy azoknak az embereknek a hangja legyek, akik most is a táborokban vannak, akik a szemem láttára haltak meg, és akiket igazságtalanul tartanak fogva”– fogalmazott Ziyawudun remegő hangon.
Az Egyesült Államok jelentése szerint 2017 áprilisa óta Hszincsiang tartományban Kína internáló- és fogolytábor-hálózatot épített ki, és ay táborokban több mint egymillió ujgurt, kazahot, hujt, muszlimot és néhány keresztényt börtönöztek be.
A foglyokat politikai indoktrinációnak, kínzásnak, fizikai és lelki bántalmazásnak, kényszersterilizációnak és kényszermunkának vetik alá.
Antony Blinken, az Egyesült Államok külügyminisztere szerint Kínában épp genocídium zajlik. Erről a hivatalt előzőleg betöltő Mike Pompeo is ugyanígy nyilatkozott.
„A népem genocídium áldozata az elmúlt öt évben, segítséget pedig önöktől vár, és az egész emberiségtől” – fogalmazott Ziyawudun, majd kitért arra is, hogyan bántak vele az őrök a táborban.
„Több alkalommal a han (a többségi etnikai csoport Kínában) rendőrök és őrök elvittek a cellámból vallatásra, ahol összevertek. Olyan módszereket alkalmaztak, amilyeneket akartak.”
Ujgur nőket gyakran han férfiakhoz kényszerítenek hozzá, miután ujgur férjeiket ilyen táborokba zárják – hangsúlyozta a Catholic News Agency.
Általános nemi erőszak
Ziyawudun elmesélte, hogy egyik alkalommal őt és egy 20 éves fogolytársát rendőrtisztek egy öltönyös, szájmaszkos ember elé vitték: „azok megerőszakolták a lányt, három rendőrtiszt pedig engem is.”
A nemi erőszaktevés általános jelenség volt a táborban.
A rendőrök „mindig vittek el lányokat, aztán azt csináltak velük, amit akartak. Néha halálközeli állapotban hozták vissza őket, néhányan eltűntek.”
Ez csak „átnevelő tábor”
Ziyawudun második fogsága 2018 márciusában kezdődött, és közel egy évig tartott. Új épületek, kamerarendszerek és fegyveres őrök várták.
„Olykor propagandafilmeket nézettek velünk. Olykor pedig a kínai törvényre, néha kínai »vörös« dalokra oktattak, máskor pedig hűségesküket fogadtattak velünk a Kínai Kommunista Pártra”– emlékezett vissza.
A párt kommunikációjában persze szó sincs koncentrációs táborokról. Az „átnevelő táborokat” a hivatalos kormányzati propaganda a terrorizmus elleni küzdelem egyik építőköveként aposztrofálja.
Ziyawudun az Egyesült Államok és az Uyghur Human Rights Project emberi jogi szervezet segítségével tudott kiutazni a csúcstalálkozóra. Itt beszélt először a kínai körülményekről, pontosabban itt volt lehetősége először felszólalni a témában.
Gulzira Auelkhan négy tábort is megjárt túlélő szintén felszólalt a csúcstalálkozón. Úgy fogalmazott: „Hszi Csin-ping genocídiuma magába foglalja ujgurok millióinak az eltűnését, az ujgur nők kényszersterilizációját, a drága babák kényszerített abortálását, az államilag elrabolt és árvaházba adott ujgur gyerekeket, akiket aztán otthonuktól távolt »nem ujgur« nevelés alá vetnek. Ezek kimerítik a genocídium fogalmát.”
Magyar delegáció
Magyarország és a Hungary Helps program képviseletében Azbej Tristan államtitkár is Washingtonba látogatott. Az eseményen megjelent üldözött keresztény egyházak vezetői elismerően számoltak be a magyar kormányzati program sikereiről és annak szükségességéről.
Azbej Tristan: Felszólították a szervezeteket, hogy kövessék a magyar példát
Kiemelt képünk forrása: Twitter/CUyghurs
