Az égig emelték az üzenetet: Justice for Hungary
Útjuk során három világrekordot is megdöntöttek: a kedvezőtlen időjárási viszonyok ellenére 13 óra 50 perc alatt, átlagosan 250 kilométer/órás átlagsebességgel ők jutottak el leggyorsabban Amerikából Európába, és ők repültek legtovább a vén kontinensen.
A magyar kísérlethez „amerikás” magyarok gyűjtötték a pénzt, majd 1930 elején Lord Rothermere angol sajtómágnás, a magyar revízió támogatója 10 ezer dollárt ajánlott fel annak a magyar pilótának, aki elsőként repül Amerikából Európába.
A kísérlethez egy Lockheed-Sirius repülőgépet vettek: ez a Lindbergh kérésére tervezett kétüléses, egyfedelű alsószárnyas típus 460 lóerős motorjával korának egyik legsikeresebb, hosszú távú repülésre is alkalmas gépe volt.
A Justice For Hungary nevet Rothermere javasolta.
Az első világháborús pilótamúlttal rendelkező Endresz György és navigátora, az első magyar légipostajáratot vezető Magyar Sándor 1931. július 15-én délután 5 óra 20 perckor szállt fel az Európához legközelebb eső amerikai repülőtérről, az új-fundlandi Harbour Grace-ből. Eleinte vakon, felhőben, később sötétben repültek, iránytűvel tájékozódva, rádiókapcsolatot csak nyolc óra múlva tudtak teremteni egy norvég gőzössel.
Ezután rendszeresen érkeztek a hírek Budapestre, és másnap tódult a közönség a Mátyásföldre tervezett ünnepélyes fogadásra.
A pilóták hajnalban érték el az európai partokat. Az addig kifogástalanul működő gép motorja Győrnél kezdett akadozni, újabb 70 kilométer után leállt az üzemanyag-ellátás. (Később kiderült, hogy a tartályokban még volt 100 liter gazolin, amely kitartott volna Mátyásföldig, de feltehetően korán kapcsoltak át egy másik üzemanyagtartályra.)
A gép siklórepülésben landolt egy kukoricásban, a göröngyös talajon megbillent, előrebukott, majd balra dőlt, a bal szárny megsérült, a légcsavar elgörbült. Magyar Sándor a kényszerleszállást az alcsúti jegyzői hivatalból jelentette, ezután a MALÉRT gépe indult értük.
A rekordereket, akik 26 óra 20 perc alatt 5770 kilométert tettek meg, július 20-án tízezrek ünnepelték a Hősök terén. Horthy Miklós kormányzó mindkettejüket kitüntette és előléptette.
Endresz egy évvel később, 1932. május 21-én Rómában légi baleset áldozata lett, Magyar Sándor a második világháború után Amerikába ment, és ott élt 1981-ben bekövetkezett haláláig. A Déli Pályaudvar előtti teret Endreszről nevezték el, ezt 1945 után „irredenta áthallások” miatt átkeresztelték.
A pilóták bravúros teljesítményéről ezután nem sok szó esett, csak 1991-ben emlékezhettek meg újra róla. 2006-ban, az óceánrepülés 75. évfordulóján emlékművet avattak Felcsút és Csákvár között azon a mezőn, ahol annak idején a kényszerleszállást végrehajtották.
Az Atlanti-óceán dicsőséges átrepülésével, a hazáért, a magyar nemzet méltóságáért, és Trianon igazságtalansága elleni küzdelmükért Endresz György és Magyar Sándor pilótáknak, valamint az őket minden erejükkel és tudásukkal segítő Szalay Emil és Bánhidi Antal tervezőmérnöknek posztumusz a Magyar Nemzet Lelkiismerete elismerést adományozta 2021. július havában a Magyar-Osztrák-Bajor Társaság és a Hegyvidéki Trianon Harangja Társaság.
MTI nyomán
