Az európai integráció ne jelentse a nemzeti értékek feladását
Az Európai Unió jövőjéről szóló vitasorozat fő kérdése az, hogy milyen irányba menjen Európa a tagállamok szerint? Egy birodalmi jellegű, „Európai Egyesült Államok” felé, vagy a nemzetekre támaszkodó, azokat tiszteletben tartó szervezet irányába?
A döntéseket nemzetállami vezetők hozzák közösen
A megkérdezettek a szupranacionális, nemzetek felett álló Európa-koncepcióval szemben a kormányközi, az egyes tagállamokat előnyben részesítő unió megerősítését támogatják. A választókorú magyar lakosság 74 százaléka szerint fontos, hogy az EU-s döntéseket az állami vezetők hozzák meg, közösen a továbbiakban is, míg a válaszadók csupán 15 százaléka nem értett egyet ezzel az állítással.
Mindez azt jelenti, hogy a magyarok háromnegyede az Európai Tanácsot, az állam- és kormányfőket tömörítő uniós szervet tekinti legitim döntéshozónak. 
Nemzeti értékek kontra európai integráció
Szintén túlnyomó többségben voltak azok, akik szerint az európai integráció nem jelenti azt, hogy az egyes tagoknak a nemzeti értékeiket fel kellene adniuk. Tízből közel heten (68 százalék) helyezkedtek erre az álláspontra, és mindössze a válaszadók 17 százaléka mondta ennek az ellenkezőjét.
Az adatok alapján a nemzeti értékek melletti kiállás fontosabb a magyarok számára, mint az európai integráció. 
Az állami szuverenitás növelése
Az állami szuverenitás melletti kiállással is szimpatizál a magyar felnőtt társadalom kétharmada (65 százalék), akik szerint az európai döntéshozatalban növelni kell a nemzeti parlamentek szerepét. A válaszadóknak csak az egyötöde (21 százalék) nem értett egyet az előbbi állítással, ők az állami önrendelkezést nem tartják fontosnak. 
A tömeges migráció kérdése
Az unió jövőjéről szóló fejtegetések egyik központi kérdése az is, hogy milyen veszélyek fogják az európai kontinenst fenyegetni a jövőben. A magyar emberek kétharmada szerint (66 százalék) az egyik ilyen fenyegetést a tömeges migráció jelenti majd, míg 27 százalék szerint nem lesz jelentős a bevándorlás a jövőben. 
Az Alapjogokért Központ közvélemény-kutatása 2021. július 5–7. között telefonos adatvétellel, CATI-módszerrel készült. Az ezerfős minta reprezentatív a 18 évesnél idősebb lakosságra.
Forrás: Alapjogokért Központ Facebook-oldala
Nem eszik olyan forrón a kását, mint azt a brüsszeli bürokrácia gondolja
