A kaptárkövek védelmében

Rácz András emlékeztetett arra, hogy a különleges földtani képződmények megóvása szempontjából fontos lépés volt, amikor 2014-ben védelem alá kerültek a kaptárkövek, majd 2016 óta a Bükkaljai Kőkultúra részeként a hungarikumok listáját is gazdagítják. Hozzátette:

a most záruló projekt a hosszú távú megőrzést és a látogathatóság feltételeit biztosítja.

Az államtitkár beszélt arról is, hogy az idei év kiemelkedő a nemzeti parkok életében, hiszen soha ennyi fejlesztést egy év alatt nem sikerült megvalósítani, mint ebben az esztendőben. 30 beruházás átadása történik meg idén, együttesen 8,7 milliárd forint nagyságrendben. Hozzátette: az elmúlt 10 év is a projektmegvalósításokról szólt, hiszen 186 projekt segítségével 78 milliárd forintból összesen 320 ezer hektáron javították a természeti környezet állapotát az igazgatóságok.

A 180 millió forintból megvalósuló projekt a kaptárkövek állapotának megőrzését, helyreállítását, védelmét és bemutatását segítette

– mondta el beszédében a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság igazgatója. Rónai Kálmánné a részletekkel kapcsolatban kiemelte: a térségben összesen 21 helyszínen végeztek el különböző munkákat a kaptárkövek megóvása érdekében, ennek fontos eleme volt a képződményeket veszélyeztető vagy nem őshonos növényzet eltávolítása.

Az igazgató úgy fogalmazott: kiemelt jelentőséggel bírnak a vulkanizmus felszíni alakzatai, a kaptárkövek.

A fülkés sziklák leggazdagabb előfordulása Eger környékén, a Bükkalján található: 41 lelőhelyen 82 kaptárkövet ismerünk, a sziklaalakzatokban pedig 479 fülkét számoltak össze a szakemberek.

Rónai Kálmánné kiemelte, hogy az előző uniós fejlesztési ciklusban 7 milliárd forintot fordított a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság faj- és élőhelymegőrzésre, állapotfelmérésre, természetvédelmi ismeretterjesztésre, illetve bemutatásra.

A következő finanszírozási időszakban is hasonló nagyságrendben várhatók majd fejlesztések az igazgatóság területén. Az igazgató emlékeztetett arra, hogy az 1977-ben alapított nemzeti park a kezdetek óta megtízszerezte létszámát és ennél is nagyobb mértékben növelte a kezelésére bízott vagyon nagyságát, ami mára eléri a 12 milliárd forintot.

Tállai András országgyűlési képviselő beszédében hangsúlyozta, hogy Dél-Borsod a kőkultúra egyik fellegvára, a térség jelentős természeti értékekkel bír, melyek megőrzése rendkívül fontos. Hozzátette:

felelősek vagyunk ezen értékek fennmaradásáért, hiszen tovább kell adnunk a következő generáció számára, ebbe a folyamatba illeszkedik a kaptárkövek megóvása is.

A kaptárkövek olyan földtani alakzatok, amelyek az ember formaalakító tevékenységének nyomait is magukon hordozzák, ezért régészeti, néprajzi, történeti értéket is képviselnek. Az igazgatóság több helyszínen információs, bemutató táblákat is kihelyezett, hiszen a kaptárkövek évente 22 ezer látogatót vonzanak Szomolyán – ismerteti közleményében a szaktárca.

(MTI)

Kiemelt képünkön a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság Kaptárkő tanösvénye látható Szomolya közelében 2020. január 5-én. A tervezett Bükk-vidék Geopark kiemelt helyszíne a szomolyai védetté nyilvánított kaptárköveket bemutató tanösvény. A kaptárkövek olyan sziklaalakzatok, kúp alakú kőtornyok, amelyek oldalaiba fülkéket és egyéb mélyedéseket faragtak. MTI/Komka Péter