Rétvári: A trianoni diktátum a bosszúállás eszköze volt
Rétvári Bence a trianoni békeszerződés megkötésének századik évfordulója alkalmából meghirdetett, a koronavírus-járvány miatt azonban egy évet tolódó pedagógusképzési program nyitó rendezvényén kiemelte: annak ellenére történt mindez, hogy 101 évvel ezelőtt „nemzetgyilkossági kísérletet” követtek el az ezeréves magyarsággal szemben.
A Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Közalapítvány korábbi sikeres képzései bizonyítják, hogy nagy igény van olyan sorozatra, amely a nemzeti érdeket szem előtt tartó, Magyarország történetét sokszor a korábbi történelmi szemlélethez képest másként bemutató előadásokat kínál – jelentette ki az államtitkár.
A „trianoni békeszerződés” kifejezéssel kapcsolatban megjegyezte, hogy „Trianon tény”, de szerződést egyenrangú felek között kötnek, 101 évvel ezelőtt azonban „az egyik fél diktált, a magyar félnek viszont nem volt lehetősége nemzete tagjainak érdekeit képviselni”.
A szerződés tehát egyáltalán nem egyensúlyra, hanem a magyarok elnyomására törekedett, ami ezért inkább diktátumnak nevezhető – jelentette ki.
Kiemelte továbbá: a béke alapja az, hogy hosszú távon olyan rendszert hoz létre Európában, amely megelőzi a háborút, „a diktátum azonban belekódolta az európai viszonyokba a második világháborút. Nem békét akart teremteni, hanem a bosszúállás eszköze volt, hiszen a győztes hatalmak bosszút álltak a veszteseken, egyik legnagyobb mértékben Magyarországon” – mondta.
Rétvári Bence szerint történelmet nemcsak intellektuális igényből tanul az ember, hiszen a történelem megismerése elengedhetetlen a nemzeti önkép, szemlélet kialakításához, amely a jövőt is befolyásolja. Hangsúlyozta: fontos, hogy amikor – végre – Magyarország harminc éve szabad, „ki kell merni lépni a korábban az elnyomók által jóváhagyott történelmi szemléletből, és ahhoz képest teljesen más alapra, nemzeti alapra kell állni”.
A rendezvényen Rétvári Bence a közelgő pedagógusnap alkalmából köszönetet mondott a tanároknak, amiért a koronavírus-járvány idején rugalmasan alkalmazkodtak a megváltozott helyzethez.
Schmidt Mária történész, egyetemi tanár, a Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Közalapítvány főigazgatója a Trianonról kezdődő pedagógusképzési programról a közmédiának elmondta: az országos, 30 órás akkreditált programot általános és középfokú oktatási intézmények oktatóinak indítják.
A továbbképzés célja, hogy a részt vevő több ezer pedagógus minél jobban megismerje az első világháborút lezáró Párizs környéki békeszerződések Magyarországra vonatkozó rendelkezéseit, az ezzel kapcsolatos legújabb hazai és külföldi történeti kutatások eredményeit, illetve a szerződéssel kapcsolatos „legfontosabb tévhiteket és legendákat”. A program bemutatja továbbá azt is, hogy az elmúlt több mint száz év alatt miként jelent meg a közoktatásban a „trianoni trauma” feldolgozása.
Fontosnak nevezte, hogy a fiatalokkal foglalkozó pedagógusokkal átbeszéljék a képzésen az új ismereteket, értelmezési kereteket, és kidolgozzanak olyan új történelemszemléletet, amelyet aztán az oktatásban felhasználhatnak.
Schmidt Mária elmondta, a képzéseknek négy helyszíne lesz: Kecskemét, Balatonkenese, Mezőkövesd és Cegléd.
(MTI)
