A Gyulafehérvári Érsekség az Emberi Jogok Európai Bíróságához fordul
Az érsekség igazságtalannak és elfogadhatatlannak tartja, hogy a román legfelsőbb bíróság a múlt héten jogerősen elutasította a Batthyáneum könyvtár visszaszolgáltatását. A bírósági döntést azért tartotta elfogadhatatlannak, mert ebben az esetben sem született a döntést alátámasztó indoklás. Az érsekség jogosnak nevezte a Batthyány Ignác római katolikus püspök által alapított könyvtár és tudományos gyűjtemény visszaigénylését.
„Az elutasítást így ebben a formában nem fogadhatjuk el, és a jó ügyért folytatjuk a küzdelmet az Emberi Jogok Európai Bíróságán” – áll az érsekség állásfoglalásában.
A múlt hét végén a Magyar Unitárius Egyház is értetlenségének és felháborodásának adott hangot a Batthyáneum visszaszolgáltatásának elutasítása miatt.
„A kommunista diktatúrában államosított épület és az abban található felbecsülhetetlen értékű gyűjtemény visszaszolgáltatásának jogerős megtagadása az egykori törvénytelen elkobzás legitimálását jelenti. Ez a döntés nem csak a római katolikus testvéregyházunkkal szemben jogtipró ítélet, hanem a többi erdélyi magyar felekezet számára is aggasztó üzenet” – közölte a Magyar Unitárius Egyház.
Hozzátette: a testvéregyházakkal közösen kíván fellépni minden lehetséges igazságszolgáltatási fórumon a közösségi tulajdonjogok maradéktalan érvényesítéséért.
A gyulafehérvári Batthyáneum a legnagyobb értékű államosított ingatlan és gyűjtemény, amelyet az erdélyi magyar egyházak visszakértek a román államtól. A 65 ezer kötetes, 1650 középkori kéziratot magában foglaló könyvtárban őrzik a Romániában fellelhető kódexek és ősnyomtatványok háromnegyed részét. A kódexek egyikét, a 810-ből származó Codex Aureust – amelyet borjúbőrből készült pergamenre írtak, arany tintával – 25 millió dollárra biztosították, amikor 2002-ben rövid időre Németországba szállították.
Elvesztette a gyulafehérvári Batthyáneum könyvtárt a katolikus érsekség
A könyvtárat a román kommunista állam vette el a római katolikus egyháztól, és a rendszerváltozás utáni kormányok Batthyány Ignác püspök végrendeletére hivatkozva nem szolgáltatták vissza. A püspök az 1798-as végrendeletében a katolikus egyházra és Erdély provinciára hagyta a gyűjteményt. A román politikai elit úgy értékeli, hogy Erdély provincia jogutódjaként a román állam is jogosult a gyűjtemény tulajdonjogára. A római katolikus egyház értelmezése szerint a vitatott megnevezés az erdélyi római katolikus egyházmegyét jelöli.
(MTI)
