Az olvasóvá nevelés a legfontosabb cél
– Nemrégiben jelent meg az új irodalomtankönyv-sorozatuk. Miben különböznek az államiakhoz képest?
– A Magyar Katolikus Püspöki Konferenciától kaptuk a felkérést az irodalomtankönyv-sorozat elkészítésére. Egy felkészült, a tudományos életben és a pedagógiában is tapasztalatokkal rendelkező szerkesztőcsapat készítette a könyveket. Egy megbeszélésen Korzenszky Richárd atya úgy fogalmazott, hogy
nem minden elemében katolikus, keresztény tankönyvet szeretnének elkészíttetni, hanem egy jó tankönyvet.
Ez a gondolat mindvégig megmaradt a vezérfonalunknak: azaz az irodalomtankönyvünk nem lehet hittankönyv. Az irodalomtudományt és a szépirodalmat sem egyedül katolikus szempontból mutatjuk be. Sőt, az sem volt cél, hogy minél több, de irodalmi szempontból vitatható értékű katolikus szerzőt mutassunk be. Azon dolgoztunk, hogy a keresztény-katolikus örökségünkhöz tartozó, értékes irodalmi szövegek jobb értelmezését és hangsúlyosabb szerepeltetését lehetővé tegyük. 
– Hogyan tudták ezt elérni?
– A tankönyvünkben a súlypontokat kicsit másképpen helyeztük el, mint más, állami tankönyvek esetében. Például Ady Endre Istenes-verseit mi nem egy, hanem két leckében tárgyaljuk. József Attila, Babits Mihály és Kosztolányi Dezső művei esetében is így tettünk.
Tankönyvünk újdonsága elsősorban a témakörök közötti súlyozásban, a módszertanban jelenik meg.
Mi a diákok számára egy befogadás központú, kutatómunkára, közös megbeszélésre, kooperatív csoport- és projektmunkára alkalmas feladatokat készítettünk. Ezek úgy alkalmazzák az új tudást, hogy a diákok saját világához, élettapasztalataihoz is kapcsolódnak.
– Ezt a súlyozást a kerettanterv alapján meg is tehetik.
– Természetesen igen, gyorsan hozzátenném azonban, hogy a Nemzeti alaptanterv és a kerettantervek meg is kötik a tankönyvek alkotóinak és a tanároknak a kezét. A kerettanterv előírja, hogy milyen műveket és szerzőket kell tanítani, és javaslatot tesz az óraszám témák közötti elosztására is.
Közismert tény, hogy a középiskolások körében jelentősen visszaszorult a szépirodalom olvasása, mint szabadidős tevékenység.
A 2020-as kerettanterv-változtatás ezen kíván segíteni, például a kitüntetett célok némi átalakításával. Korábban a szövegértés volt a központban, most emellett kiemelt feladat az olvasóvá nevelés – szépirodalmi szövegeken keresztül. Amihez persze a jó szövegértésen keresztül visz az út. Ezt segítik a szöveg- és feladatgyűjteményeink leckéi. 
Ennek hatására az irodalomtanítás kitüntetett céljait is módosították. Korábban a szövegértés volt a központban, melynek eredményeképpen a diákok mindenféle szövegtípusokkal találkozhattak a tankönyvekben.
A jelenlegi kerettanterv az olvasóvá nevelést a szépirodalmi szövegeken keresztül képzeli el.
– Hol érezték szükségességét, hogy a diákok többet ismerhessenek meg a szépirodalmi alkotások közül?
– A 9. évfolyamon például mi a középkort és annak irodalmi műveltségi értékeit hangsúlyosabban tárgyaljuk, mert nagy értéknek tartjuk. A 10. évfolyamon a barokk szépirodalommal kapcsolatban hasonló a helyzet. Ott megjelennek olyan művek, mint Rákóczi Ferenc imái, a Rákóczi Vallomások és a katolikus énekgyűjtemények is, melyek más irodalomkönyvekben nem jelennek meg.
A szöveg- és feladatgyűjtemény az adott művek mellett későbbi korokból vagy kortársaktól párbeszédeket is tartalmaz.
– Magát a Bibliát hogyan mutatják be?
– A 70-es évek vége óta szerepel a Biblia az irodalomtankönyvekben, 1998-tól pedig A Biblia tanítása címmel külön kiadványt használhatnak a magyartanárok.
A ma forgalomban lévő tankönyvek megfelelő részletességgel tárgyalják a Szentírást.
A mi könyvünk is a Biblia szövegeit irodalmi szempontból, szövegközpontúan tárgyalja. Egyedül annyiban tér el az állami tankönyvektől, hogy mi a Jelenések könyvéből tettünk bele többet. Döntésünknek az volt az oka, hogy a Jelenések könyvének jelentős hatása volt az európai műveltség alakulásában. Gondoljunk csak magára az irodalmi toposszá vált Apokalipszisre. 
– Rengeteg irodalmi alkotás adaptációban jelen van az online térben is. Mindezek mennyiben módosították az új tankönyv létrehozását?
– Egyre többször merül fel az a kérdés, hogy vajon szükség van-e tankönyvekre, hiszen a virtuális világunkban sok minden elérhető. Szöveges, de akár hangos, képes formában is. A kötet szerkesztése során igyekeztünk az új technikai lehetőségeket is felhasználni. Így a könyveinkben mi is elhelyeztünk QR-kódokat, melyekre ha az okostelefonját ráteszi a diák, akkor rögtön megjelenik – a Magyar Elektronikus Könyvtár linkje révén az adott irodalmi mű szövege.
Ezzel nincs több kibúvó, hogy nem tudták elolvasni, vagy hogy otthon hagyták a könyvet…
Fontos az innováció, de nem csak a legfiatalabbak igényeit és elvárásait kell figyelembe venni egy új könyv készítésénél. Az irodalomtanítási hagyományokat sem mellőzhetjük. Sok kollégánk húsz-harminc éve tanít. Nem lehet mindent önkényesen átírni, átszabni, mert ha a tanár idegenkedik a tankönyvtől és annak módszertanától, akkor az az eredményesség rovására megy.
A tanárok számára szemléletformáló lehet a változatos megközelítések és tevékenységformák fejlesztő hatásának tudatosítása.
– Az elmúlt egy év számos kihívás elé állította a diákokat és a tanárokat egyaránt. Mennyire van szükség a hagyományos oktatásra és a tankönyvre?
– Éppen az elmúlt egy év, a kényszerű otthoni tanulás volt az, ami bebizonyította, hogy szükség van az élő, személyes kapcsolatra tanár és diák, diák és diák között. Fontosnak tartottuk, hogy a könyvünk adjon lehetőséget a csoportos feladatokra is.
Tudatosan készültünk a drámapedagógiai órák megtervezésére is. Azt figyeltük meg, hogy a fiatalok is szeretik ezt a módszert.
Minden évfolyamon van egy drámajátékos óra, mely iránt nagy az érdeklődés, hiszen más területeken is kipróbálhatják magukat a diákok. A tankönyveknek az a szerepük, hogy szakmailag ellenőrzött, tudományosan megalapozott és korszerű módszerek alapján megismertessék az egyetemes és a hazai szépirodalmat.
Tóth Gábor
Az egyházi tanításokat is érthetővé kell tenni a 21. századi fiatalok számára
Kiemelt képünk forrása Magyar Katolikus Püspöki Konferencia, Szent István Társulat / www.katped.hu
