Budapest elveszett tetődíszei XXV.
A Várban a Tárnok utca 22-24-es szám alatt áll az Országh-bérház. Építtetője és tulajdonosa Dr. Országh Sándor tanár és jogász, országgyűlési képviselő és miniszteri tanácsos volt. Országh Sándor, Reitter Ferenccel közösen készítette el a Főváros első építési rendszabályát, ezen kívül kiemelkedő szerepe volt az iskolai magyar tannyelv bevezetésében. Mindemellett tíz éven keresztül töltötte be a Ganz Gépgyár igazgatói pozícióját is. 1885-ben a Tárnok utca kiszélesítése miatt bontották el a bérház klasszicista elődjét, ahová 1888-ban felépült a háromemeletes, eklektikus stílusú, sarokkupolás bérház. A bérház földszintjébe költözött Wellisch Zsigmond kávéháza, aki, Országh Sándorral együtt a bérház lakója volt. A második világháborúban szörnyű pusztításon ment keresztül a Tárnok utca. A bérház sarokkupoláját és a tetőzet harmadát a pesti rakparton felállított szovjet tüzérségi ütegek pergőtüze pusztította el. Az 1950-es években történt újjáépítésénél – az egyébként sértetlen – harmadik szintet elbontották és az új tetőzetre sarokkupola már nem került. Az épület lefejezése tudatos volt, mivel az új koncepció szerint a Várban maximálisan két-háromszintes épületek lehetnek csak. Sok, – egyébként csodával határos módon – megmenekült épület (például a Honvéd Főparancsnokság és Minisztérium és a Pénzügyminisztérium) így veszítette el eredeti tetődíszeit és emeleteit. 
Az egykori Fehérvári, majd Horthy, napjainkban Bartók Béla út és Orlay utca sarkán emelkedő eklektikus, de szecessziós jegyeket magán viselő Vida-bérház 1906-ra készült el. A háromszintes saroktornyos épületet özvegy Vida Lajosné megbízásából emelték. Tervezője Fischer József és Detoma Alfonz voltak. A második világháború harcaiban az épületet csekély kár érte, sarokkupoláját jóval a háború után, az 1960-as években történt felújítás során bontották el. 
A Bartók Bála út 39-es szám alatti szecessziós bérházat Kovacsevics (Nagykovácsy) Milenkó megrendelésére Fischer József és Detoma Alfonz tervezték, 1907-re készült el teljesen. Hatalmas, négyzetalakú sarokkupolája a környék egyik legnagyobbja volt. A Kovacsevics-bérház a Gellért-hegy oldalában épült. A lejtős talajviszonyoknak köszönhetően a földszinten nézőteret alakítottak ki, itt működött 1908-tól az Adonis, későbbi nevén Simplon mozi, amely 1934-től költözött át a körtéri Simplon-házba (amely nevét a moziról kapta). A mozi helyére később a kétszintes Nagykovácsy textil és műszaki bolt költözött, amely egészen az államosításig a ház építtetőjének a birtokában volt. Az 1944-es angolszász légitámadások során a ház bombatalálatot kapott, amely következtében a sarokkupola és a ház Gellért-hegy felőli tetőzete elpusztult. A sarokkupolát a helyreállítás során sajnos nem építették vissza, pedig nagyon hiányzik a látképből. A bérház híres lakója volt Szőnyi István festőművész, aki néhány évig feleségével élt itt a világháború után. Érdekesség még, hogy a Nagykovácsy család leszármazottjai ma is az épületben laknak és mindent megtesznek az épület eredeti formájának visszaállításáért. 
A mai Karinthy Frigyes út (korábban Verpeléti út) az 1910-es években kezdett kiépülni és nagyvárosi külsőt kapni. A 7-es szám alatt lévő szecessziós bérház 1912-ben épült. Az utcai homlokzat mögött gang található, amelyről összesen negyvenkét lakás nyílik. Építtetője és tervezője sem ismert. A bérház különlegessége a mellvéd mögötti sátortetőn magasodó, középkori várakra emlékeztető toronysüveg, amelyből fantasztikus panoráma tárul a lakók szeme elé. A torony a második világháború során légvédelmi megfigyelőpont volt, később, az ostrom során géppuskafészket alakítottak ki benne. Valószínű, hogy ez okozhatta vesztét is. Visszaépítésére a második világháborút követően nem került sor.
A Móricz Zsigmond körtér sarkán találjuk a Karinthy Frigyes (Verpeléti) út 4-6-os szám alatt álló Schneller-bérházat. Az 1914-ben épült ház Bach János tervei alapján, Schneller Jenő és neje, Fill Ludmilla megrendelésére épült. A robosztus, ötszintes eklektikus bérházat két hagymakupola díszíti, közöttük kovácsoltvas záróelemmel rendelkező magastető található. A kovácsoltvas oszlopokkal alátámasztott gang padlózata Zsolnay lapokból készült, de a lábazatot is olyan csempével díszítették, mint amilyet a Millenniumi Földalatti Vasút megállóinál használtak. Építésekor luxusnak számított az elektromos felvonó, amely a tetőszintig szállította a lakókat. Itt került kialakításra a két mosókonyha, vasalószoba, két szolgaszoba és a poroló tér is. A ház érdekessége, hogy egy ideig a bejárattól jobbra működött a Lágymányosi Zsinagóga imaháza. Az első és a második emelet utcai lakásaiban az erkélyes hosszú szobák akár bálteremnek is beillettek volna. Egyikükben lakott 1945 előtt unokájával a ház leghíresebb lakója Bernárd Ágoston, aki 1920. június 4-én a kormány képviseletében egyike volt a trianoni békediktátum aláíróinak. Visszaemlékezések szerint a tetőzet a második világháborúban megsérült, de nem volt statikai problémája. Mégis az 1950-es években történt első nagyszabású felújítás alkalmával mind a magastető, mind a hagymakupolák elbontásra kerültek. 
(A cikksorozat a jövő héten folytatódik!)
Fecske Gábor László
