Drágul idén a termelői méz, az akác pedig hiánycikk lesz
Láttak már sokkal jobb időket is a méhészek – a szó átvitt és konkrét értelmében is. Már 2020 időjárása is komoly kihívások elé állította őket, de az idei még rosszabbnak ígérkezik. – Rendkívül elkeseredettek a magyar méhészek. Nagyon korán zártuk a telet, február végén a méhcsaládok szinte ugyanolyan fejlettségi szintre kerültek, mint máskor április közepén. Ez az enyhe télnek és a nagyon korai tavasznak köszönhető. Aztán jött a téli tavasz.
Az Északi-középhegységben márciusban mindössze két-három napot tudtak csak repülni, annyira kedvezőtlen volt az időjárás
– mutatott rá Bross Péter. Az Országos Magyar Méhészeti Egyesület elnöke elmondta, minden kora tavaszi növény elvirágzott, a fűzfák, az erdei virágok és a gyümölcsfák is, anélkül, hogy a méhek hasznosítani tudták volna nektárjukat és virágporukat. Ennek fényében a gyümölcsfák beporzása is sok helyütt elmaradt, kisebb mennyiségű és gyengébb minőségű gyümölcstermés várható – ha egyáltalán el nem fagyott az egész. 
Elfagytak az akácosok
– Az akác fagyérzékeny növény. Bár emberi szemmel még nem is látható, már március közepén megpattan a virág rügye. Onnantól a legkisebb fagy is károsíthatja. Idén pedig április első felében sajnos több éjszakán át tartó fagy is volt, ami helyenként elérte a -10 Celsius-fokot. Így
a tavalyi évhez hasonlóan a közel 500 ezer hektáron elterülő akácerdeink jelentős része elfagyott.
Legalábbis az első virágrügyek, ami azért szomorú, mert igazi nektárt azok adnak. – A másod- vagy más néven kényszervirágzás már általában nem mézel jól – mutatott rá az elnök. Hozzátette, egyes síkvidékeken 10-12 méterig elfagyott az akác. A hideg idő miatt számos méhész még el sem tudta végezni a méhcsaládok tavaszi ellenőrzését.
Kifogytak a mézkészletek
A repce is már sok helyen virágzik, amit szintén nem tudnak kihasználni a méhek. A méhészek raktárai pedig lassan teljesen kifogynak. – Üresek a készleteink, hisz a tavalyi szintén nehéz év után már mindent eladtunk. Ez a kedvezőtlen helyzet nemcsak Magyarországra, hanem az egész Kárpát-medencére, sőt, Európára is jellemző. Az oka pedig egyértelműen a felborult időjárás – hívta fel a figyelmet Bross Péter.
A méhcsaládok persze fel tudnak majd erősödni, de nem akácvirágzásra – ami nagy valószínűséggel el is marad. A méhészek most abban reménykednek, hogy hárson, napraforgón, olajretken és facélián tudnak majd gyűjteni. Fő bevételi forrásuk mégis az akácméz, amit idén jórészt biztosan elbuktak, és ezt a kárt ebben az évben már egyetlen más növénykultúra sem tudja kompenzálni. 
Hiánycikk lesz az akácméz
– A termelői méz nemcsak drágul idén, az akác hiánycikk is lesz. Ennek fényében pedig sajnos folytatódik Magyarországon a mézimport. Felhívjuk minden fogyasztó figyelmét, hogy az, ami az elmúlt évtizedekre jellemző volt, hogy a hazai boltokban csak magyar termelői mézet lehetett kapni, már nem valósul meg.
Ázsiából, Ukrajnából, Dél-Amerikából és egyéb országokból származó mézek is megtalálhatók a boltokban, ezért figyeljünk oda, hogy mit választunk
– hívta fel a figyelmet az elnök. A kedvezőtlen időjárás mellett ráadásul a körülbelül egymillió-kétszázezer beteleltetett méhcsaládból kétszázötvenezer elpusztult a tél folyamán. Ennek oka összetett, de az is közrejátszott, hogy rendkívül kedvezőtlen volt a tavalyi nyár, és már fel sem tudtak készülni a méhek kellően a télre. Nem állt rendelkezésükre kellő mennyiségű természetes nektár- és virágporforrás. 
Méhekre kockázatos repcetáblákat semmisített meg a Nébih
A méheket nem csak a kedvezőtlen időjárás sújtja, de mi, emberek sem vagyunk rájuk kellő tekintettel. Alapszabály minden növénytermesztő számára, hogy virágzó növénykultúrát permetezni tilos, és figyelemmel kell lenni a méhekre káros növényvédőszer-maradványokra is. A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) keddi közleménye szerint helyi méhészek jelzései alapján több virágzó és virágzás előtt álló repcetáblából is mintát vettek múlt héten a Baranya Megyei Kormányhivatal növényvédelmi szakemberei. A vizsgálatok célja az volt, hogy megállapítsák: az adott növényállományok kockázatot jelenthetnek-e a beporzó rovarokra. A Nébih laboratóriumi eredményei és kockázatbecslése alapján
öt esetben kellett a hasznos rovarok védelme érdekében elrendelni a növények megsemmisítését.
A hatóság felhívta a figyelmet arra, hogy a kimutatott növényvédőszer-maradék egyértelműen szabálytalan növényvédelmi technológia eredményeként jelenhetett meg. Az Országos Magyar Méhészeti Egyesület, a Nébih és a megyei növény- és talajvédelmi hatóságok egyébként 2012 óta rendszeresen célzott monitoringvizsgálatokat folytatnak a virágzó kultúrákban. A közös akciók célja, hogy kiszűrjék a méhekre kockázatot jelentő, szabálytalanul kezelt növénykultúrákat.
Petíció a méhbarát mezőgazdaságért
A Magyar Természetvédők Szövetsége Mentsük meg a méheket és a gazdákat! címmel petíciót indított egy olyan méhbarát mezőgazdaságért, amely jó a gazdáknak, az egészségünknek és a környezetnek egyaránt. Az európai polgári kezdeményezéssel arra szólítják fel az Európai Bizottságot, hogy tegyen javaslatokat jogi aktusokra a szintetikus növényvédő szerek 2035-ig történő fokozatos kivonása, a biológiai sokféleség helyreállítása, illetve a mezőgazdasági termelőknek az átmenetben történő támogatása céljából. Nagy István agrárminiszter hétfőn tette közzé közösségi oldalán az örömhírt, hogy összegyűlt a kellő számú aláírás Magyarországról. 
„Az akcióhoz én is csatlakoztam. A Közös Agrárpolitikáról (KAP) szóló jelenleg is zajló egyeztetések befolyásolták döntésemet. Fontos ugyanis, hogy olyan KAP kerüljön elfogadásra, amely figyelembe veszi a beporzók és a gazdák érdekeit is” – olvasható a miniszter Facebook-oldalán. Mint írja:
„Felelősek vagyunk környezetünk megóvásáért. Teremtett világunk biológiai sokféleségének megőrzése pedig mindannyiunk közös érdeke!”
(Kiemelt képünk forrása: Flickr.com)
