A koronavírus-járvány az első olyan „csapás”, amit az egész emberiség egy időben él át

– Az első oltást követően mennyi időn belül alakul ki a védettség?

– Az első oltás után biztonsággal kb. 14 nap szükséges ahhoz, hogy kialakuljon a részvédettség. Sokan hiszik azt, hogy már rögtön másnap felszabadulnak a kötöttségek alól, és sokkal lazábban viselkednek. Ez lehet a magyarázat arra, hogy az oltakozás megkezdését követő két hétben több lett a fertőzött a beoltottak körében, mint a nem oltott populációban.

– A részvédettség hány százalékos?

– Elérheti a 60-70%-ot is. Ám érdemes tudni, hogy nem minden ember esetében, ugyanis az oltásokra adott egyéni válaszreakciók is eltérőek lehetnek, mivel az emberi faj sem teljesen egységes. Rendkívül fontos tehát, hogy az oltást követően is betartsuk a szabályokat, hisz nem tudhatjuk, melyik csoportba tartozunk!

– Hány százalékos védettséget érhetünk el a második oltást követően?

– Az már lehet 90-95 százalékos érték. De akkor is ott van az az 5-10 százalék. Ezért a második oltás után is érvényes az, hogy a „korlátozó életmódunkat”, vagyis a maszkviselést, a távolságtartást, a fertőtlenítést és a még fontosabb kontaktszámcsökkentést meg kell tartanunk!

– Ha megkaptuk mindkét oltást, terjesztők még lehetünk?

– Attól, hogy mi megkaptuk mindkét oltást, és nem betegszünk meg, terjesztők még lehetünk az orrnyálkahártyánkról kikerülő vírusok által. Vagyis a környezetünkre még megbetegedés nélkül is veszélyesek lehetünk. Jelen ismereteink szerint ez is azt indokolja, hogy továbbra is tartsuk be a szabályokat, legyünk még türelmesek egészen addig, amíg közösségi szinten nem érjük el azt a százalékot, ami esetében kimondhatjuk: a járványnak vége.

– A védőoltás alapvetően tehát nem azt szolgálja, hogy ne kapjuk el a Covid-fertőzést, csak kevésbé lesz súlyos a lefolyása, illetve jó eséllyel nem halunk bele a betegségbe?

– Megértem, hogy a társadalom és a szakma is türelmetlen, hisz számos kérdésre nincs még válasz ezzel a betegséggel kapcsolatban. De mindenkinek meg kell értenie: egyszerűen még nem lehet mindenre biztos válasz, hisz most éljük, benne vagyunk a kellős közepében, a folyamat még tart. Ezt a kérdést sem lehet száz százalékos pontossággal megválaszolni. Amit tudunk az eddigi tapasztalatok alapján – bár ez attól is függ, melyik mutáns kerül a szervezetbe –, hogy ugyan megkaphatjuk az oltást követően is a betegséget, de az enyhébb lefolyású lesz.

A súlyos, esetleg drámai kimenetelű betegségek nagy arányban megelőzhetők a vakcinának köszönhetően. Már ezért is megéri oltatni!

És közben lehetünk teljesen tünetmentesek, mégis potenciális terjesztők. Vagyis, újra hangsúlyozom, hogy az oltakozást követően is nagyon kell vigyáznunk a hozzátartozóinkra, barátainkra, munkatársainkra és egyáltalán minden embertársunkra. Ez mindenki személyes egyéni érdeke is, ami egyúttal azonos a közösség érdekével!

– Az orvostudomány mai álláspontja szerint meddig véd minket az oltás? Előreláthatólag meg kell majd ismételnünk, vagy elég egyszer felvenni?

– A jelenlegi ismeretek szerint viszonylag rövid időre szól. Egyesek szerint fél év, mások egy évet, és megint más kutatók több évet jósolnak. Mivel nem telt el több év a betegség megismerése óta, erre sem tudunk egyelőre pontos választ adni. Az biztos azonban, hogy a járványt megállítani közösségi szinten csak jelentős átoltottsággal lehet.

– Arról is vita zajlik, hogy ugyanazt a típusú vakcinát kell kapnunk második alkalommal is, vagy nem gond, sőt, kifejezetten jó, ha a második másfajta lesz. Valaki arra esküszik például, hogy az AstraZeneca és a Szputnyik V kiváló „mix”. Mi a véleménye erről?

– Szakmailag nem helyből elvetendő álláspont. Viszont minden ilyen kijelentés humán klinikai vizsgálati körülmények között szerzett gondos tapasztalatgyűjtést igényel. Ilyen vizsgálati tapasztalat alapján kiadott engedélyezés még nem történt a kombinációra, de szakmailag nem kizárható.

– Azok közül, akik átestek már a betegségen, és szerencsésen túlélték, sokan azt mondják: nem oltatják be magukat. Feleslegesnek érzik. Ez felelőtlenség? Elkaphatnak másfajta koronavírust, vagy lehet, hogy ugyanaz jut be a szervezetükbe, de sokkal súlyosabb kimenetelű lesz a betegség? Ha mégis felveszik, mennyi időt kell várniuk a betegség után?

– Szakmai nyelven Covid-távolságnak hívjuk a betegség és az oltás közötti időtartamot, ami jelenleg 3 hónap. Vagyis a betegséget követően ennyi idővel lehet felvenni a vakcinát. És ez kifejezetten ajánlott! Ez a feldolgozott, nagyon nagyszámú oltakozási adatok kiértékelésén, megfigyelésén alapuló ajánlás. Nagyobb védettséget ad a fertőzéssel szemben, ha felveszi a koronavírus-fertőzésen átesett beteg is a védőoltást.

– Iszonyatos vita alakult ki a különböző oltástípusokkal kapcsolatban. A közösségi oldalakon naponta mennek ölre virtuálisan az emberek, és sorolják erőszakosan az érveiket valamelyik cég terméke mellett vagy ellen. Van jó és rossz vakcina?

– Itt az a fő kérdés, hogy van-e értelme hozzá nem értési alapon meditálni ezen a kérdésen… A jelen helyzet azt az álláspontot diktálja, hogy minél többen vegyük fel az oltást. Egészen biztos, hogy ezt a harcot közösségi szinten tudjuk megnyerni.

Természetesen van különbség a vakcinák között. Van, amelyiket a hagyományos, klasszikus úton állították elő, van, amit a legmodernebb eljárással

– ezek az mRNS-vakcinák –, de lényegét tekintve az összes oltás a vírust célozza, azzal szembeni védekezésünk kialakítását kívánja elérni. A jelenlegi védőoltások egyelőre úgynevezett emlékeztető oltással érik el a teljes hatást, de napokon belül megkezdik hazánkban is az egyszeri beadású vakcina alkalmazását, igaz, egyelőre csak nagyon kis számban áll ez még rendelkezésre. Nincs okunk bármelyiket is háttérbe szorítani a többivel szemben.

– Azt azért muszáj megemlítenem, hogy német és norvég kutatók épp a napokban jutottak arra a következtetésre, hogy van összefüggés az AstraZeneca és a trombózisos esetek közt. Vagy mindez csupán a gyógyszercégek harca?

– Egyet ne feledjünk: magának a koronavírusnak is van trombózis- és stroke-kiváltó hatása! Tehát egyáltalán nem biztos, hogy a védőoltás okozta. Azt is figyelembe kellene vennünk, hogy a klinikai vizsgálatokkal szemben a széleskörű oltásoknál már nem tesztelték az érintetteket oltás előtt közvetlenül, mivel erre ilyen tömeges oltásnál már nincs idő és lehetőség. Így akár az sem kizárható, hogy már vírushordozók voltak, amikor felvették az oltást. Bár mérik a testhőmérsékletet oltás előtt, de az is megtörténhet, hogy valaki még tünetmentesen érkezik az oltópontra.

Jó lenne, ha mindenki arra koncentrálna, hogy ezek jó minőségű, bevizsgált gyógyszervakcinák.

Jóval nagyobb egyéni rizikóvállalást jelent és sokkal rosszabb vírusfertőzötté válni, mint nem vállalni az oltások rendkívül alacsony, de létező kockázatát!

– Jelenleg mi az álláspont a gyermekek oltását illetően? A koronavírus-fertőzés egyre fiatalabbakat érint.

– Versenyt futunk a vírussal. A vírus megpróbál továbbra is fennmaradni – ezért is kell nagyon gyorsan haladni az oltakozási programmal. Csak így lehet ugyanis megelőzni azt, hogy olyan újabb mutánsokkal találkozzunk, melyekkel szemben még nehezebb védekezni. Már tavaly megkezdődtek és jelenleg is zajlanak a humán klinikai vizsgálatok a gyerekek oltását illetően. Izraelben ennek a vizsgálatnak a részeként elkezdtek fiatalokat is oltani. Szerintem közeleg az az idő, hogy a gyerekeket is oltani lehet, első lépésként várhatóan 12 éves kortól.

– Mi az oka annak, hogy egyre fiatalabbak fertőződnek meg?

– Ami őket támadja, már többnyire egy mutánsvírus. Ugyanaz a vírus, de más fegyverzettel rendelkezik, mint a 6-12 hónappal ezelőtt megjelent. A nálunk most elterjedt mutánst köznyelvben angol vírusként ismerjük, a szakmai megnevezése B 1.1.7.

– A már forgalomban lévő védőoltások ez ellen is védenek?

– A jelenleg ismert adatok szerint többnyire minden olyan mutáns ellen legalább részvédettséget biztosítanak, amiről eddig tudunk.

– 3 millió embert oltottak már be hazánkban, ez a lakosság 30 százaléka. Ennek mikor lesz érezhető a hatása, mikor csökken a megbetegedések száma?

– Az előttünk álló hetekben már javulnia kellene a mutatóknak. Ahol most tartunk, természetesen még nem az a szint, ami megteremti a biztonságos közösségi védettséget, de már jelentős szám.

– A nyájimmunitás hány százalékos átoltottság esetében alakul ki?

– A koronavírus előtti járványtani adatok azt mondták, hogy az átoltottak és fertőzésen már átesettek 60-70%-os arányánál már kialakul a közösségi védettség, meg lehet állítani a járvány terjedését. Ám a megjelenő mutánsok miatt a szakma most azt mondja: valószínű, hogy a koronavírus esetében még ez is kevés lesz, és fel kell tornáznunk 70% fölé.

– Mi történik, ha megállunk 60 százalék környékén, és a szükséges 20-30 százalék nem adja be a derekát?

– Jó kérdés, hisz kötelezővé tenni nyilván nem lehet. Minden kötelezővé tett, nem önkéntességen alapuló program visszaütött valahol. Most úgy látom, hogy

egy ilyen esetben maga a kedvezőtlen járványügyi helyzet és a kényszerű nemzeti és nemzetközi korlátozások vennék rá őket, hogy beoltassák magukat.

Remélem, ebben nem lesz igazam! Óriási kommunikációs kihívás ez önöknek, a média munkatársainak és nekünk, szakembereknek is. Ki kell mondanunk, hogy sajnos a lakosság általános egészségügyi tájékozottsága, kultúrája alacsony.

– Mikor jöhet el az az idő, amikor tényleg minden visszatérhet a régi kerékvágásba, amikor felhőtlenül ölelhetjük meg egymást, és félelem nélkül mehetünk el koncertre vagy színházba?

– Jövendőmondást kér tőlem… A járványok maguktól is kimúlhatnak megmagyarázhatatlan okokból. Láttunk már erre példát a történelemben. A szakma ma is nagyon szeretné tudni például a spanyolnátha eltűnésének okát. Előfordulhat tehát ilyen csoda is. A másik megközelítés már kevésbé pozitív.

Nem lehet szigetszerűen, egyedül megnyerni ezt a vírusháborút! A koronavírus-járvány az első olyan mondhatni természeti csapás, amit az emberiség globálisan, egy időben él át.

Most nem csak egy ország társadalmának egyénei szorulnak egymásra, hogy a közösségi védettséget elérjék. Ma már ugyanis annyira átjárhatók az országok, hogy nem tudunk úgy kilábalni belőle, ha nem tart velünk a világ többi országa. Teljesen egymásra vagyunk utalva. És nem vagyok biztos abban, hogy rendelkezünk olyan összemberiségi intellektussal, hogy ezt így kezeljük. Most nem elég a társadalmon belüli szolidaritás, társadalmak közötti szolidaritásra is szükség van.

– Mi, európaiak szerencsésnek mondhatjuk magunkat, hisz aki akar élni az oltással, megkapja, ha várnia is kell rá. De mi lesz a hátrányos helyzetű országokkal?

– Még inkább ösztönözni és támogatni kell a gyártócégeket, hatóságokat, egyetemi és akadémiai kutatóműhelyeket, hogy meg tudják növelni a gyártókapacitásukat és fejlesztéseiket, hogy mihamarabb eljuthassanak a vakcinák a szegény országokba is. Technikailag és a költségek tekintetében sem szabadna, hogy ez gondot okozzon az emberiségnek, és hamarosan be is indul a nagyüzemi gyártás. A gondolkodásbeli hiányosságunk most nagyobb, mint a kapacitásbeli és a pénzügyi korlátaink…

Mizsei Bernadett

Férgek vannak a maszkokban? – Újabb őrület kering a neten

Szalóki Ági: A jó döntéseimben mindig vezérel a Jóisten és a hitem

Szalóki Ági: A jó döntéseimben mindig vezérel a Jóisten és a hitem