Nyugaton ideológiai kérdés a vakcinabeszerzés
Az egyik Jens Spahn német szövetségi egészségügyi miniszter esete. A CDU-s politikus már januárban azt nyilatkozta, hogy nyitott az orosz és a kínai vakcina használatára, amennyiben azokat az Európai Gyógyszerügynökség engedélyezi. Spahn akkor azt is hozzátette, hogy
a két keleti oltóanyag az, amely segíthet az Európai Uniónak abban, hogy megoldja a vakcinahiányt.
A német egészségügyi miniszter az elmúlt hónapokban többször is megismételte januárban elmondott véleményét. A napokban pedig – megelégelve a Brüsszelben tapasztalható tétovaságot – úgy fogalmazott, hogy a Szputnyik V oltóanyagot nemzeti szinten kell beszerezni, ha az unió erre nem hajlandó. Sőt, azt is hozzátette, hogy támogatja a vakcinát gyártó orosz céget abban, hogy Németországban is elő tudja állítani vakcináit. A liberális sajtó természetesen azonnal felháborodott, amint Spahn nemzeti megoldásokról kezdett el beszélni a közös, uniós meg(nem)oldás helyett.
Furcsa módon néhány nappal azután, hogy a politikus a nemzeti megoldásról értekezett, megjelent a sajtóban egy, a férjéhez és hozzá köthető korrupciós ügyről szóló hír.
A balliberális Spiegel című hetilap „értesülései” szerint ugyanis a Burda nevű vállalat – amelyben Spahn férje vezető pozíciót tölt be – tavaly áprilisban, a járvány első hullámának idején félmillió maszkot adott el az egészségügyi tárcának, egyenként körülbelül 600 forintos áron. A cég szóvivője szerint ők beszerzési áron adták tovább a védőfelszerelést, ezzel is segítve a német járványkezelést.
Az észszerűnek tűnő magyarázat azonban már keveseket érdekelt. A szalagcímekben maradt az eredeti „sztori”, amely szerint „korrupciógyanúba keveredett a nemzeti megoldásokról beszélő politikus”.
Meglátjuk, mi történik a következő napokban, mindenesetre érdemes lesz figyelni a miniszter nyilatkozatait, vajon a továbbiakban is beszél-e arról, hogy a tagállamok külön-külön is beszerezhetnének vakcinát.
„Értelmes lépés” az orosz és a kínai vakcina
Van ugyanakkor egy uniós politikus, aki már meggondolta magát, bár a pálfordulás okát egyelőre nem tudjuk. Thierry Breton belső piacért felelős uniós biztosról van szó, aki március 5-én a Politicónak azt nyilatkozta, hogy szerinte rendben van, ha a tagállamok orosz és kínai vakcinát akarnak vásárolni. Konkrétan úgy fogalmazott, hogy
értelmes lépés, ha valamely uniós tagország különböző forrásokból szerez be oltóanyagokat.
Ezt követően, március 17-én egy sajtótájékoztatón azt hangoztatta, hogy az Európai Unióban engedélyezetteken túl is több jó vakcina létezik, és szavai szerint közéjük tartozik a Szputnyik V is. Ezt még azzal is megtoldotta, hogy véleményében nincs oka kételkedni, hiszen Oroszországnak kiváló tudósai vannak. Ehhez képest öt nap elteltével Thierry Breton úgy fogalmazott, hogy
az EU-nak nincs szüksége az orosz vakcinára, mert az európai gyártás is elegendő ahhoz, hogy elérjék a lakosság immunizálását.
Hogy mi történt a két nyilatkozat közötti öt napban, azt nem tudni. Mindenesetre jó lenne, ha végre minden, a keleti vakcinák ellen agitáló nyugati politikus szembesülne a valósággal: megnézné a kórházak koronavírus-fertőzötteket ellátó intenzív osztályain készült képeket, beszélne azzal a százéves olasszal, akit még mindig nem oltottak be, és látogatást tenne azoknál a családoknál, amelyek csonkává váltak a vakcinahiány miatt. Ha ez megtörténne, talán ezek a döntéshozók is belátnák: nem lehet olyan gazdasági, politikai vagy ideológia érdek, különbség, amely felülírja a legszentebb dolgot: az emberéletet.
A témához kapcsolódó interjúnk itt olvasható.
