Magyarország Finnországgal karöltve a dobogó második fokán végzett azon a felmérésen, amely a nők lehetőségeit vizsgálta az Európai Unió 27 országában, illetve az Egyesült Királyságban – derül ki a Kopp Mária Intézet a Népesedésért és a Családokért (KINCS) elemzéséből.
A kép forrása: Pixabay
A KINCS kutatása öt területen, a munka, a képzettség, az egészség, a szülés és a közéleti befolyás vonatkozásában, összesen 20 változóval vizsgálta a nők lehetőségeit. A nemzetközi adatbázisok alapján összesített lista első helyén Svédország áll, a második helyen pedig Magyarország végzett, Finnországgal holtversenyben. Franciaország és Bulgária lett a harmadik a rangsorban.
Egyedülálló női adókedvezmény
A munkaerőpiaci lehetőségek szempontjából Magyarország az élmezőnybe tartozik. Európában nálunk az ötödik legalacsonyabb a női munkanélküliség és a jövedelmi szegénység kockázatának kitett nők aránya. Egyedül hazánkban létezik kifejezetten a nőket célzó adókedvezmény, amelyhez hasonló csak Spanyolországban és Máltán található még.
Munkanélküli nők Magyarországon (2009-2020) – Forrás: KSH / MTI
A nők képzési lehetőségei kapcsán megállapítható, hogy a friss diplomások között minden uniós országban meghaladja a lányok aránya a fiúkét. Magyarországon a végzett fiatalok 60,4 százaléka nő.
Nők a munkaerőpiacon Magyarországon (2009-2020) – Forrás: KSH / MTI
Unikális védőnői szolgálat
A magyar nők várható átlagos életkora 79,7 év. Ezzel a számmal hazánk a középmezőnybe tartozik.
A magyar védőnői ellátás hungarikum. Egyedülálló a vizsgált országok között. A magyar rendszerhez valamennyire hasonlít Belgium, az Egyesült Királyság, Dánia és Hollandia védőnői gyakorlata, azzal a különbséggel, hogy ezen országokban csak közvetlenül a szülés utáni időszakra korlátozódik a szolgáltatás. Ezzel szemben Magyarországon átfogó jellegű, 0-18 éves korig tartó lefedettség jellemzi.
hirdetésRendkívüli szülés utáni támogatások
A gyermekvállaláshoz kapcsolódó lehetőségek terén azonos pontszámmal első helyen szerepel 7 ország: a Visegrádi Négyek (V4: Lengyelország, Csehország, Szlovákia és Magyarország), Franciaország, Horvátország és Bulgária. Mind a hét országban biztosított a szülést követően a nők számára az egyszeri juttatás, és az állam által támogatott szülési és gyermekgondozási időszakok is viszonylag hosszúak. A különbség Magyarországhoz képest az, hogy a szülés után csak rövid ideig biztosítják az édesanyáknak a korábbi fizetésükhöz igazodó ellátást, majd annak lejárta után nincs újabb ellátás. Ezzel szemben a hazánkban élő anyák kivételes helyzetben vannak, mert nálunk viszonylag hosszú ideig (fél évig) jár – idén júliustól – a fizetés 100 százalékát kitevő, a nettó bért meghaladó csecsemőgondozási díj (CSED). Azt pedig követi a GYED, majd a GYES egészen a gyermek három éves koráig.
A kép forrása: Pixabay
Nők többségben az igazságszolgáltatásban
A nők közéleti szerepvállalása és befolyása a következőképpen alakult. A nemzeti parlamentekben sehol nem éri el a nők aránya az 50 százalékot. A törvényhozásban Magyarországon 12,6 százalékban vesznek részt nők. A végrehajtó hatalomban csak két országban (Svédországban, Belgiumban) van több női, mint férfi miniszter. Hazánkban 21,4 százalék a női miniszterek aránya. Az igazságszolgáltatásban a legfelsőbb bíróságok tagjai között nyolc tagállamban több a nő, mint a férfi. Így van ez Magyarországon is. A vezető beosztásban dolgozó nők aránya négy ország tekintetében magasabb, mint 40 százalék, hazánk a 39,4 százalékos értékkel a hatodik legjobb helyen áll a listán.
A kép forrása: Pixabay
A KINCS felmérés alapján összességében kijelenthető, hogy Magyarország a rangsor második helyezettjeként kivételes helyzetben van. Hazánk azok közé az országok közé tartozik, amelyek megbecsülik nőket és a lehetőségek széles tárházát biztosítják a számukra. Jó ilyen országban élni!
Az európaiak döntő többsége a családtámogatásokban látja a demográfiai problémák megoldását
Forrás: Kopp Mária Intézet a Népesedésért és a Családokért honlapja
A kiemelt kép forrása: Pixabay
