Így emlékeztek a kommunizmus áldozataira

Az áldozatok helytállásáról, a szabadság kivívásában játszott szerepükről, a diktatúra bűneiről és a múlttal való szembenézés fontosságáról beszéltek, írtak a megemlékezők csütörtökön, a kommunizmus áldozatainak emléknapján. A legtöbb rendezvényt a koronavírus-járvány miatt online tartották.

Áder János köztársasági elnök és felesége, Herczegh Anita, valamint Erdő Péter bíboros, esztergom-budapesti érsek a budapesti Terror Háza Múzeumnál gyújtott mécsest a kommunizmus áldozatainak emlékére.

Kövér László, az Országgyűlés elnöke a közmédiának nyilatkozva azt hangsúlyozta, egyre fontosabb lesz az iskolarendszer szerepe abban, hogy a fiatalok megismerjék a kommunista diktatúrákkal kapcsolatos információkat, mert már nincsenek olyan közvetlen társadalmi élmények, amelyeket szüleiktől, nagyszüleiktől átvehetnének.

Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter a Facebook-oldalán megosztott videóban kiemelte: a kommunizmus által okozott szenvedés és a diktatúrával szembeni hősies helytállás is nemzeti identitásunk része, a hősiesség nemzeti emlékezetbe vésett mementója.

Hozzátette:

az áldozatok helytállásának, hősiességének és életáldozatának köszönhető „napjaink szabad Magyarországa.”

Varga Judit igazságügyi miniszter a közösségi oldalán azt írta, hogy „sok magyar ember személyes áldozatával és önfeláldozásával építette fel mai függetlenségünket és szabadságunkat”.

Kásler Miklós, az emberi erőforrások minisztere arról beszélt Budapesten, sajtótájékoztatón: a múlt feldolgozásához elengedhetetlen, hogy tisztában legyünk a történelmi folyamatokkal, megismerjük a tragédiák áldozatainak nevét és méltó módon emlékezzünk rájuk. A sajtótájékoztatón bejelentették, hogy a Magyar Nemzeti Levéltár közzétette a Szovjetunióba elhurcoltak adatbázisát.

Kásler Miklós ismertetése szerint az adatbázisban szereplő mintegy 682 ezer digitalizált karton az 1941 és 1956 között a Szovjetunióba hurcolt magyar emberek adatait tartalmazza.

Soltész Miklós, a Miniszterelnökség egyházi és nemzetiségi kapcsolatokért felelős államtitkára a Gulágokban Elpusztultak Emlékének Megörökítésére Alapítvány által szervezett, a kényszermunkatáborokba hurcolt papokról, szerzetesekről, lelkészekről rendezett konferencián úgy fogalmazott:

„ne engedjük újra és újra meggyalázni” az áldozatok emlékét, bagatellizálni százmilliók szenvedését.

Hozzátette: más színek, más zászlók alatt, de ma is gyülekeznek az élet- és emberellenes ideológiák követői. Ők azok, akik diktatúrát kiáltanak, másokat vádolnak, míg a mindennapokban diktatórikus eszközökkel irányítják a médiát, ha pedig hatalomra kerülnek, a liberalizmus alapján minden más eszmét vallót elhallgattatnak.

Schanda Tamás, az Innovációs és Technológiai Minisztérium parlamenti és stratégiai államtitkára a Facebook-oldalán közzétett bejegyzésben hangsúlyozta, mindent meg kell tenni a kommunizmus és a hasonló ideológiák terjedése ellen. „Nem lehet úrrá rajtunk többé olyan hatalom, amely elvitatja a jogunkat a hitünkhöz, a nemzeti önazonosságunkhoz, amely lábbal tiporja az értékeinket és a hagyományainkat” – írta.

Az emléknapon Turi-Kovács Béla, az Országgyűlés korelnöke, a Kisgazda Polgári Egyesület elnöke a Szovjetunióba elhurcolt Kovács Béla (1908-1959), egykori kisgazda politikus V. kerületi szobránál tartott megemlékezésen hitet tett amellett, hogy a jövő sem lehet más, mint az „Isten, haza, család” lehetősége.

Karácsony Gergely főpolgármester szintén a Facebook-oldalán emlékezett az áldozatokra, akiknek az életükkel kellett fizetniük, mert a hatalmon lévő emberek félelemre és gyűlöletre építették rendszerüket. „Csak akkor nem térhet vissza a múlt, ha emlékezünk, és ha minden múltbéli fájdalmunk mindannyiunk közös fájdalmává válik” – hangsúlyozta Karácsony Gergely.

Az LMP az emléknap alkalmából huszonharmadik alkalommal is benyújtotta az ügynökakták nyilvánosságára vonatkozó javaslatát. Keresztes László Lóránt, az ellenzéki párt frakcióvezetője sajtótájékoztatón közölte, ezt szimbolikus lépésnek tartják, ugyanakkor biztosak benne, hogy a Fidesz és a KDNP ezúttal sem szavazza majd meg az előterjesztésüket.

Az Országgyűlés 2000-ben nyilvánította február 25-ét a kommunizmus áldozatainak emléknapjává, annak emlékére, hogy 1947-ben ezen a napon tartóztatták le jogellenesen, majd hurcolták el a Szovjetunióba Kovács Bélát, a Független Kisgazdapárt főtitkárát.

 

(MTI)

Kiemelt képünkön Erdő Péter bíboros, esztergom-budapesti érsek mécsest helyez el a kommunizmus áldozatainak emlékére a Terror Háza Múzeumnál az emléknapon, 2021. február 25-én. MTI/Balogh Zoltán