A régészek is meglepődtek: rangos egyházi méltóság miseruháját találták meg Jákon
A miseruha feltételezések szerint körülbelül ötszáz éves és valószínűleg Itáliában készülhetett – mondta. Hozzáfűzte: a kereszténység ősidők óta használ ünnepélyes alkalmakkor liturgikus öltözeteket.
Már az ószövetségi szentírásban arról lehet olvasni, hogy a papság általában hófehér alapon, színesen díszített gyönyörű papi ruhákban léphetett a szentélybe, de az Újszövetségben is találhatunk leírást például menyegzős köntösről.
Papp Ildikó, a jáki templomban végzett ásatásokat vezető régész a sajtótájékoztatón azt mondta: nem tudnak arról, hogy Magyarországon sírból előkerült volna hasonló egyházi vonatkozású textília.
A feltáráskor számítottak arra, hogy a templom főhajójában, a főszentély előtt rangos személyek temetkezésének maradványaira találhatnak, de nem számítottak egyházi méltóság nyughelyére – tette hozzá.
A papi sírt sajnos 17.-18. századi temetkezések megbolygatták, emiatt csak a halott lábcsontjai és koporsójának egy része maradt érintetlen, a miseruhát azonban hajdan „összegubancolva” visszahelyezték a sírba, így találtak rá most a régészek – beszélt a részletekről Papp Ildikó.
Semsey Réka, az Iparművészeti Múzeum művészettörténésze a sajtótájékoztatón úgy fogalmazott:
a bársonyból készült szövet színe piros vagy bordó lehetett, melynek a háta volt díszesebb, hurkokkal díszített, középsávján „püspök szentek” láthatók, jól kivehető az ábrázoláson „az infula és a pásztorbot”, valamint az egyik ábrán egy kulcs, amely arra utal, hogy Szent Péter-ábrázolás lehetett.
A sajtótájékoztatón elhangzott: a több mint ötszáz éves miseruhát restaurálás után valószínűleg a jáki Szent György-templom mellett épülő látogatóközpontban állítják majd ki.
(MTI)
Kiemelt képünkön a jáki Szent György plébániatemplom látható 2018. január 17-én. MTI Fotó: Varga György
