Nyissunk vagy ne nyissunk? – Rengetegen töltik ki az újraindításról szóló konzultációs kérdőívet

A konzultáció jó lehetőség arra, hogy mindenki el is mondja a véleményét, és a kormány ezt figyelembe is fogja venni. Kiemelte: vannak kimondottan vitás kérdései is a konzultációnak, például az, hogy a védettségi igazolvánnyal rendelkezők kapjanak-e felmentést egyes korlátozó intézkedések alól. Dömötör Csaba hangsúlyozta: a döntés felelőssége a kormányé, de az a helyes, ha a kabinet továbbra is a legszélesebb egyetértésre alapozza azokat, a szakemberek javaslataira és a magyarok hangjára. – Ha ez a kettő találkozik, erősíteni fogja a járvány elleni összefogást – fogalmazott.
Az államtitkár elmondta:

a nagy érdeklődést mutatja, hogy eddig egyetlen korábbi konzultációban sem nőtt ilyen gyorsan az internetes kitöltések száma.

Dömötör Csaba a kormányzati oldalak elleni kibertámadásról is beszélt, amely külföldi és belföldi IP-címekről egyaránt zajlott. – A hatóságok megkezdték a szükséges vizsgálatokat, büntetőfeljelentést is tesznek, mert egy ilyen tett nem maradhat következmények nélkül – jelentette ki.

Nyilvánvalónak nevezte, hogy a járvány súlyosan érintette az európai gazdaságot és a magyart is „erősen oldalba kapta”. Azonban a kormány nem várja meg a járvány végét azzal, hogy erősítse a gazdaságot, ezért is döntöttek az újraindítási akciótervről, ami hozzájárul a nagyobb növekedéshez.
Dömötör Csaba úgy fogalmazott: a járvány elején sokan festették a falra a magas munkanélküliség ördögét, de jó döntésnek bizonyult, hogy a kormány nem a hosszú távú segélyezési rendszert „turbózta fel”, hanem a meglévő munkahelyeket bástyázta körbe. – Erről szól a bértámogatás vagy a hiteltörlesztési moratórium, és ezeknek is köszönhetően

ma négy és fél millióan dolgoznak Magyarországon, annyian, mint a járvány előtt, és lehet ez még több is

– emelte ki az államtitkár. Dömötör Csaba rámutatott: ez a válságkezelés a baloldali politikával szemben nem a szívtelen megszorításokról és a munkából élők roskadásig terheléséről szól. A válság ellenére is nőttek az átlagbérek, a minimálbér emeléséről is megszületett a megállapodás, visszaépül a 13. havi nyugdíj, valamint jövőre a 25 év alatti fiatalok is megkapják a jövedelemadó-mentességet. Utóbbit egy olyan lépésnek nevezte, amit egyetlen kormány sem csinált még Magyarországon.

Kitért arra is: a közös teherviselésből, a járvány elleni küzdelemből az önkormányzatoknak is ki kell venniük a részüket. Azt mondta: a fővárosi önkormányzat láthatóan nem szeretné ezt, miközben több mint százmilliárdos összegen csücsül, folyamatosan számon kéri a kormányt. Dömötör Csaba megjegyezte: az iparűzési adóbevételek sokkal magasabbak ma, mint 2011-ben voltak, így a gazdaság teljesítményének köszönhetően az önkormányzatok is nagyobb összegből gazdálkodhatnak, nem beszélve arról, hogy az állami támogatások 44 százaléka Budapestre érkezik.

Szólt a hiteltörlesztési moratóriumról is, amely Európában Magyarországon a leghosszabb, 15 hónapig nyújt védettséget, és az összesen 2,7 millió hitelszerződés több mint a felét érinti. – A kis- és középvállalkozásoknak szóló nulla százalékos tízmillió forintos hitel pedig azt a célt szolgálja, hogy ezek a vállalkozások se veszítsék el dolgozóikat – emelte ki.

Arról, hogy Ujhelyi István szocialista európai parlamenti képviselő szombaton egy egymilliárd eurós uniós bértámogatási forrás megpályázására szólította fel a kormányt, Dömötör Csaba azt mondta:

amikor a baloldal válság idején kormányzati pozícióban volt, elvettek egyhavi bért, csökkentették a béreket, utcára tettek közalkalmazottakat, és a végén lett belőle egy vaskos IMF-hitel.

Azt mondta: lehet vitatkozni arról, hogy mire lenne még szükség, de kormányzati intézkedések az elmúlt hónapokban már bizonyítottak. – Azonban ez nem jelenti azt, hogy a jövőben ne születnének újabb és újabb döntések – tette hozzá.

(Kiemelt képünk forrása: Flick.com)